A UPS az idén jelentõsen bõvítette globális egészségügyi disztribúciós hálózatát, hogy kövesse a szféra igényeinek gyors növekedését. Az Ázsiában, Európában, Kanadában és az Egyesült Államokban 2011-ben megnyílt négy újabb elosztó központtal együtt 30-ra növelik a vállalat egészségügyi feladatokat ellátó intézményeinek számát. Az ágazatban történõ terjeszkedés egy korábbi budapesti kerekasztal- beszélgetésen is kiemelt téma volt.

Mivel a költséghatékonyság egyre fontosabbá válik az ágazat cégei számára, az ellátási láncot már nem maguk oldják meg, hanem kiszervezik – mondta Martin Seitz, az ausztriai, svájci és magyar UPS ügyvezetõ igazgatója. Ezért az egészségügyi gyártók gyors ellátási lánc iránti növekvõ keresletéhez igazodva folyamatosan fektetnek be a szférába. Speciális iparágról lévén szó, nagyon szigorú szabványoknak kell megfelelni, hiszen a csomagok – legyen szó gyógyszerrõl, vérrõl, alkatrészrõl – különleges kezelést igényelnek a disztribúciós folyamat során.

Hibázni nem lehet, mert emberéletek múlhatnak a szolgáltatón. Mottójuk, hogy páciensrõl és nem csomagról van szó. Lapunk kérdésére válaszolva Martin Seitz elmondta, nincs elkülönített adatuk arról, hogy a UPS mennyit fektet be az egészségügyi logisztika szegmensébe. Hangsúlyozta, az ágazatot kiemelten fontos témának tartja a vállalat. Ezt bizonyítja, hogy a UPS az elmúlt hat évben 100 százalékkal növelte globális egészségügyi disztribúciós hálózatának területét, együtt dolgozik a legtöbb vezetõ gyógyszeripari, biotechnológiai és orvostechnikai céggel, és továbbra is szeretne befektetni az ágazatspecifikus szolgáltatások kiépítésébe. A vállalat az idén négy, speciálisan a gyógyszeripari, biotechnológiai és orvostechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégek raktározási és szállítmányozási feltételeinek kielégítésére tervezett új elosztó központot adott át.

Elsõként a szingapúri nyílt meg áprilisban. Szintén tavasszal a meglévõ burlingtoni egységet alakították át az egészségügyi követelményeknek megfelelõen. A létesítmény a tizedik, kifejezetten az ágazat céljainak megfelelõ létesítmény Kanadában. A Venlóban lévõ centrum (amely a második Hollandiában) júliusban nyitotta meg kapuit, az egyesült államokbeli Louisville-ben található pedig októberben. Ezekkel együtt a vállalat szigorú elõírásoknak megfelelõ egészségügyi disztribúciós központjainak összterülete megközelíti a 372 ezer négyzetmétert. A létesítményeket úgy alakították ki, hogy segítsék a gyártókat az egészségügyi termékek szigorú és gyakran komplex szabályozási elvárásainak teljesítésében, valamint flexibilitást biztosítsanak a változó üzleti környezetben. A hõmérséklet- érzékeny tárolási megoldásnak köszönhetõen kezelni tudják a nagy értékû termékek speciális raktározási és elosztási szükségleteit.

A gyógyszerszállítás kapcsán vannak olyan lehetõségek, amelyekkel a gyógyszergyártók és a logisztikai szolgáltatók is kölcsönösen elõnyös helyzetbe kerülnek és jelentõs költségeket takaríthatnak meg. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság gyógyszeripari tagozatának ülésén elhangzottak szerint ehhez azonban szükség van az együttmûködés iránti elkötelezõdésre és a kölcsönös bizalomra.

A résztvevõk elsõsorban a közös, Közép- és Kelet-Európába történõ közúti gyógyszerszállításban rejlõ lehetõségeket igyekeztek feltérképezni. Korábban elõfordult, hogy több gyógyszergyártó vállalat közösen indított szállítmányt a régióba, de a szervezés bonyolultsága és az erõforrás hiánya miatt ezek a szállítások nem váltak rendszeressé. A költséghatékonyságra való törekvés azonban minden tagozati tag számára elsõdleges fontosságú, így továbbra is keresik a lehetõséget a közös közúti fuvarozás megvalósítására. Lehetséges megoldásként szolgálhat külsõ logisztikai szolgáltatók bekapcsolása a folyamatba. Nehézséget okoz azonban, hogy ezeknek alkalmazkodniuk kell a gyógyszeripar különleges szabályozásaihoz (például hûtött tárolás és szállítás), illetve a gyártók eltérõ igényeihez és forgalmához. Több ötlet is felmerült szolgáltatóvállalatok részérõl, egyebek között az „e-kamion” indítása. Ebben az esetben a gyógyszergyárak menetrend szerint induló kamionokon foglalhatnának tárhelyeket az interneten keresztül. A közúti fuvarozás mellett a résztvevõk a légi szállítással kapcsolatos észrevételeiket is megvitatták. A keleti irányba történõ gyógyszerszállítást a legtöbb magyarországi cég a frankfurti repülõtéren keresztül oldja meg, amely jelentõs pluszköltségeket jelent. Emellett kérdéses, hogy légi szállítással hogyan oldható meg a gyógyszerek megfelelõ védelme a környezeti hatások, illetve az esetleges lopáskárok ellen, szemben a door-to-door szállítás vonatkozásában.

A Cemelog Kft. képviseletében Menyhárt Zoltán üzletfejlesztési igazgató tartott prezentációt. A társaság portfóliójába tartozik a gyógyszerek tárolása, szállítása, csomagolása (másodlagos csomagolás), illetve raktározása is. A vállalatnak 27 gyógyszeripari partnere van, és célországtól függõen napi, heti, kétheti rendszerességgel szállít menetrend szerint Kelet-Európába gyógyszert saját teherautóival. Tavaly 84 ezer raklapnyi készterméket szállítottak ebbe a régióba. A fuvarozási kapacitások folyamatos növelése (májusban három új teherautóval bõvült a flotta) mellett 36 ezer raklapnyi, a GMP- (Good Manufacturing Practices) elõírásoknak minden tekintetben megfelelõ tárolási kapacitással rendelkezik, ebbõl 1020 raklapnyi a 2–8 Celsius-fokos hûtött tárolóterület.

Az ellátási láncokban rejlõ lehetõségeket érdemes újragondolni – derül ki a PwC Pharma 2020 ágazati elemzéssorozatának a hatodik, Supplying the future címû, a közelmúltban publikált kiadványából, melyben a gyógyszeripar elõtt álló kihívásokat az ellátási láncok hatékonysága és a betegközpontú ellátás szemszögébõl közelíti meg.

A PwC hosszú távra kitekintõ felmérésében azt vizsgálja, mely kihívásokkal kell szembenézniük a gyógyszeripar szereplõinek az elkövetkezõ közel tíz évben. A piaci helyzet és a jogszabályi környezet hazánkban és világszerte egyaránt folyamatosan változik. A tanulmány rámutat, hogy azok a gyógyszercégek, amelyek nem reagálnak megfelelõen az új kihívásokra, nehezebben veszik majd mind a globális, mind a helyi kihívások által állított akadályokat. A tanulmány az ellátási láncok felõl közelítve négy lehetséges stratégia (virtuális gyártó, szolgáltatásfejlesztõ, olcsó szolgáltató, profitközpont) mentén elemzi a piaci szereplõk elõtt nyitva álló lehetõségeket.

Az ellátási lánc a gyógyszeriparban tulajdonképpen nem más, mint a laboratóriumtól a betegig vezetõ út. A piaci nyomás hatására a gyógyszeripari cégek döntési helyzetbe kerülnek, hosszú távú célkitûzéseiknek megfelelõen kell végiggondolniuk, milyen módon növelhetõ ellátási láncuk hatékonysága. Milyen modellt érdemes kidolgozniuk az általuk forgalmazott készítményekre és az ezek által érintett piaci szegmensekre tekintettel? Hogyan használhatják az ellátási láncot a piaci megkülönböztetés eszközeként? Egyirányú utca- e az ellátási lánc, vagy legalább olyan fontos szerepet kell tulajdonítani a visszaáramló információknak?

A gyógyszeripari döntéshozóknak számos kérdést kell végiggondolniuk, ha arra keresik a választ, hogy maximálisan kiaknázták- e az ellátási láncban rejlõ lehetõségeket. A globális gyógyszeriparnak jelentõsen át kell alakítania ellátási láncait annak érdekében, hogy a gyorsan változó piaci körülményeknek megfeleljen, és a termékalapú megközelítés helyett a betegigényen alapuló megközelítésre álljon át – nyilatkozott Barsi Éva, a PwC gyógyszeripari csoportjának a vezetõje. A tanulmány a beteget mint a gyógyszer tényleges felhasználóját az ellátási lánc fontos szereplõjének tekinti. Ennek folytán elõtérbe kerülnek a terápiával szembeni hatékonysági elvárások, a fogyasztókkal fenntartott kapcsolat lehetõségei, valamint felmerül az egyénre szabott terápiák szerepének jelentõsége.

Ezek a folyamatok is az ellátási lánc gyökeres átalakításának sürgetõ igényét vetítik elõre. A betegekkel folytatott kommunikáció, illetve a tényleges terápiás hatás utánkövetése új kommunikációs és marketingkihívásokkal, illetve szabályozási problémákkal szembesítheti a gyógyszercégeket. A PwC gyógyszeripari tanulmánya hangsúlyozza, hogy az elõttünk álló években jelentõs mértékben változnak majd az információáramlás útjai és a nyilvánosság szerepe. Ezért a beteg és a gyógyszercégek közötti közvetlen kommunikáció legalább annyira kulcskérdés lesz a gyógyszeripari vállalkozások számára, mint az ellátási lánc megszervezése. Kulcsfontosságúvá válik a logikusan megtervezett és megszervezett keresetvezérelt ellátási lánc létrehozása, mely azonban a gyógyszercégek mûködési profiljának részleges vagy akár nagyobb mértékû átalakításához is vezethet.

A DHL Global Forwarding új Kompetencia Központot nyitott a bécsi repülőtéren, ezáltal elérhetővé téve a szolgáltatásait  az egészségügyi ágazat számára is.
 

Egy 500 négyzetméteres hűtőházat is terveztek a létesítményhez, mégpedig azért, hogy a hőmérsékletre érzékeny termékeket is kezelni tudják a légi szállítás előtt. A központban olyan szakemberek is dolgoznak, akik termékeket, megoldásokat és szolgáltatásokat fejlesztenek azért, hogy garantálni tudják a biztonságos és problémamentes átjutást a teljes ellátási láncon, a gyártástól a végfelhasználóig.

A becslések szerint ez a minősített Kompetencia Központ évi 20 000 csomag kezelésére lesz alkalmas. Azért, hogy az érzékeny termékek minőségét biztosítsák, mindegyiket megjelölik, hogy milyen hőmérséklettartományon kell tárolni. Két hőmérsékleti zónát alakítottak ki, az egyik 2-8 fok, a másik 15-25 fok közötti. A raktározási szolgáltatások mellett a DHL Global Forwarding hűtőkonténerek ki- és bepakolását, a termékek csomagolását, a szállítás koordinálását és szervezését valamint a szükséges közlekedési eszközök biztosítását is vállalja.
 

Ettől a nyártól kezdve a DHL Freight terméke, az LTL ColdChain Europe, ami az élettudományok és az egészségügyi szolgáltatások pán-európai közúti szállítási hálózata, csatlakozni fog a bécsi Kompetencia Központhoz.

A DHL Life Science Kompetencia Központ egy egész világra kiterjedő kezdeményezés az egészségügyi ágazat és az élettudományok infrastruktúrája, folyamatai és az ott dolgozó emberek felé. A DHL 21 Kompetencia Központot tart fenn egy globális hálózat részeként, melyben nagy hangsúlyt fektet a fejlődő országok piacaira.