Tematikus logisztikai központ születik EU támogatással Bagon
Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági logisztikai központja a minden téren kiváló minőségű, márkázott magyar zöldség-gyümölcs „rehabilitációját” szolgálhatja, elhelyezkedésével és a minden területre kiterjedő szolgáltatásaival ezt, valamint a hazai agrártermékek itthoni és külföldi piacra kerülését segítheti elő.
A Galga mente – Budapest kapuja és a főváros konyhakertje – komoly zöldség- és gyümölcs-termelő hagyományokkal rendelkezik. Ez is indokolja, hogy egy, a magyar zöldség-gyümölcs termelés újbóli felvirágoztatását szolgáló nagyberuházás itt valósulhasson meg.
Ez a mintegy negyvenezres lélekszámú kistérség – ahol többek között Tura, Aszód, Kartal, Galgahévíz és Bag is található – nem tartozik az elmúlt húsz év nyertesei közé. Ugyanez elmondható az egykor sikerágazatnak számító magyar zöldség-gyümölcs ágazatról is. Mindkettő helyzetbe hozását célozza egy különleges, első szakaszán 2011 év végén túljutó beruházás, a Budapesttől 38 kilométerre, az M3-as autópálya bagi leágazásánál, 45 hektáron megvalósuló Central Business Park.
„Mindig is nyilvánvaló volt számomra, hogy az itt élők számára munkahelyeket és színvonalas kereskedelmi szolgáltatásokat kell teremteni. Ugyanakkor ismerve a hazai agrárium helyzetét, tudtam, a magyar mezőgazdasági termékeknek minél több exportlehetőségre van szüksége, ahhoz, hogy az ágazatot is fájdalmasan érintő krízisből kilábaljon. Ezért kerestem meg a tematikus üzleti, logisztikai park ötletével több, az ingatlanpiacon sikeres vállalkozót. Közöttük Gyuga Pál az, aki mindvégig kitartott az itt megvalósítandó központ terve mellett. Öt év kemény, kitartó munka, sok-sok utánajárás következett, míg mára az infrastrukturális fejlesztések eljutottak odáig, hogy a terület fogadóképes lesz” – beszélt a kezdetekről Tóth Gábor, Bag polgármestere, a térség országgyűlési képviselője.
Koncepció
Az ötlet lényege: létrehozni Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági logisztikai központját, egy olyan „tematikus” üzleti, logisztikai, kereskedelmi és innovációs központot, amelyben minden megtalálható, ami a zöldség-gyümölccsel összefügg, megteremteni egy olyan teret, ahol a kiváló logisztika, az innováció és a korszerű technológia együtt van jelen. Ez az üzleti park – amelynek mintájául az egyik legkorszerűbb ilyen jellegű európai létesítmény szolgált – szándéka szerint több funkciót tölt be. Egyrészt egy olyan elosztóközpont kíván lenni, amely támogatja az agrártermékek hazai és exportpiacokon történő értékesítését, miközben stabil technológiai és innovációs hátteret nyújt az ágazatnak; ahol koncentrálódnak a mező-gazdasági friss áruk és egyéb termékek; amely minden lehetséges eszközzel erősíti a kis és középgazdaságokat, amelyben minden elérhető, ami sike-rükhöz, boldogulásukhoz szükséges, a vetőmagtól a hűtőkapacitáson át egészen az – adott esetben akár egységes – csomagolásig.
Elhelyezkedés
A terület fekvése „stratégiai”: 45 hektár Bagon, Budapesttől 38 kilométerre, az M3-as és a miskolci vasúti fővonal közvetlen szomszédságában, az autópálya bagi leágazásánál. A terület az M31-es autópálya és a Liszt Ferenc Nem-zetközi Repülőtér közelében fekszik, közel a mezőgazdasági termőte-rületekhez, illetve a közúti és vasúti export útvonalakhoz, különös tekintettel a kelet felé irányuló szállítmányokra, 1,3 km közvetlen autópálya-kapcsolattal rendelkezik.
Korszerű és „zöld”
A tervek szerint a területen épül fel egy 40 ezer m² alapterületű, a környezeti szempontok figyelembevételével tervezett, egy légterű mezőgazdasági logisztikai központ, ahonnan a friss áruk országos elosztása történik, emellett 100 ezer négyzetméteren technológiai, logisztikai célú épületek építésére van lehetőség. A modern logisztikai épületek a legkorszerűbb épületgépészeti megoldások felhasználásával, a fenntarthatóság figyelembevételével, a zöld energiák nagymértékű hasznosításával épülnek, és a legkorszerűbb raktározási és anyagmozgatási eszközökkel lesznek ellátva.
„Példaként averonai, Észak-Olaszországot és Nyugat-Európa egy részét ellátó zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi központ lebegett a szemünk előtt, amelyet követve és a helyi körülményekhez igazítva egy kiváló logisztikai adottságokkal rendelkező ipari, kereskedelmi és innovációs parkot hozhatunk létre, amellyel nagymértékben elősegíthetjük a magyar mezőgazdasági termékek – mind hazai, mind külföldi – piacra jutását. Nagyon bízom benne, hogy ezt a rendkívüli lehetőséget minél több, a magyar agráriumban működő, kis- és középvállakozó, gazdálkodó, kereskedő, az ágazathoz valamilyen formában kötődő szolgáltató és beruházó felfedezi, él vele, és nagyon sokat profitálhat belőle” – fogalmaz a polgármester.
Ütemezés
Az első ütemben az autópálya leágazásánál épülhet meg egy a térség mintegy 40 ezer lakosát kiszolgáló korszerű kereskedelmi, szolgáltató központ, amelyben többek között egy 4 ezer négyzetméteres élelmiszer áruház, kertészeti áruda, diszkont benzinkút, autós gyorsétterem, távolsági autóbusz pályaudvar, bankfiók és további kisebb-nagyobb kereskedelmi és szolgáltató egységek nyílnak.
A második ütemben valósulhat meg a tematikus üzleti park, így a 15 hektáros ingatlanon egy 40 000 nm alapterületű mezőgazdasági logisztikai elosz-tóközpont. A harmadik szakaszban pedig a 20 hektáros közművesített területen épülhet fel a 100 000 nm alapterületű logisztikai, innovációs köz-pont, amelyben a zöldség-gyümölcs ágazathoz kapcsolódó üzleti tevékenységet végző, bármilyen szakmai és műszaki elvárással érkező termelő/szolgáltató megjelenhet, és kaphat működéséhez teljes körű támogatást.
Jelen
Gőzerővel folyik a a 45 ha-os terület közművesítése. Négyszáz millió forintos beruházással – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával, a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. közreműködésével és az elnyert 200 millió forintos támo-gatással – valósul meg a terület infrastrukturális fejlesztése, a közművek és az úthálózat kiépítése – vagyis megteremtődnek egy korszerű ipari, logisztikai park megvalósulásának a feltételei – a terület 2011 év végére „fogadóképes”.
Eredeti sajtóközlemény letöltése
Fórum: napirenden a versenyképesség növelése
Az EDRS és az agrárlogisztika
Bár az agrárlogisztika az Európai Duna Régió Stratégiához (EDRS) az Európai Bizottságnak április végén megküldött 11 magyar projektjavaslat közül háromba is beilleszthetõ, mégsem szerepel sehol önállóan – tudtuk meg Szalma Botondtól, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) elnökétõl.
Ráadásul nem minden folyami fuvarozás végcélja tengeri kikötõ. „Csak Bajorországba évente százezer tonna agrárterméket küldünk. Ott mit kell kezdeni a tengeri kihasználtsággal?” – kérdezi. Tudomásul kell továbbá venni, hogy a piac diktál. A vásárló vesz Magyarországról, Szerbiából és Romániából is búzát. Utána öszszegyûjti valahol, és egy panamaxban (a Panama-csatornán átkelni képes legnagyobb méretû hajón) viszi tovább, mert neki az éri meg, de van olyan vevõ is, akinek már 3000 tonnás lotokban (egységrakományokban) is megéri ugyanez. Mindkettõ hatékony költség-, fuvarozási, átrakási és tárolási szempontból is. Szalma Botond azzal a megállapítással – ez is a rendezvényrõl szóló tudósításokban szerepelt – végképp nem tud mit kezdeni, miszerint „a hajókon lévõ konténereket általában csak beszállításra használják, és így a költségek is nagyobbak, illetve a tárhely kihasználása sem maximális”. Indoka szerint egyrészt a konténerhajózásnak és a gabonának ma még kevés köze van egymáshoz, a példa az esetek 1-2 százalékáról szól. Ezért marginálisnak nevezte, vagyis mintának is gyengének. Másrészt a konténereket, amelyek a hajókon vannak, nem beszállításra, hanem fuvarozásra használják. Ha nincs áru – például a magyar–kínai exportforgalomban –, üresen viszik azokat a hajó fedélzetén, de ezért is fuvardíjat szednek.
Ettõl nem drágul az agrárexport, csak a konténerek importdíjtétele emelkedik ebben a relációban, legyenek azok megrakva bármivel. Harmadikként említi, hogy a gabonatárhely kihasználásának és a konténerfuvarozásnak végképp semmi köze egymáshoz. Az erre a problémára az agrárlogisztika témában tartott rendezvényen javasolt megoldást – miszerint „az lenne a megoldás, ha a hazánkban nagy mennyiségben elõállított gabonaféléket külföldre szállítanánk, így biztosítva lenne a tárhely kihasználtsága az export során is, és ezáltal a szállítási költségek is csökkennének” – szintén vitatja a Mahosz elnöke. Szerinte ugyanis a termelõ és a kereskedõ is szeretne eladni, de nem tehet semmit, ha a piac nem vesz fel árut. A tárhely kihasználtsága pedig gabona esetében szinte csak az exporttól függ, mivel elvétve importáljuk. Ráadásul vasércet, szenet, mûtrágyát vagy magnezitet ugyanazon a tárhelyen nem illik tárolni gabona elõtt. Vagyis a szakember szerint a szóban forgó esetben a kihasználtság nem szempont, csak a készletek forgási sebessége. A szállítási költség ma az önköltség szintjén van a hajózásban – mondta végezetül Szalma Botond – minden irányban a Dunán és a Duna–Majna–Rajna víziút-rendszeren is. Ezen csökkenteni nem lehet, viszont lassan „megölhetõ” a hajózás.