Hirdetés
Hirdetés.
CÍMKÉK
áruszállítás
anyagmozgatás
csomagküldés
csomaglogisztika
csomagszállítás
dézsmálás
dachser
DHL
ellátási lánc
Eurolog
futárszolgálat
gyógyszerlogisztika
környezetvédelem
konferencia
LEF
logisztika
logisztikai
Logisztikai Egyeztető Fórum
logisztikai központ
Logisztikai központok
magyar logisztikai egyesület
MLE
raben
raktár
raktározás
szállítás
szállítmányozás
telephely
UPS
vasút
 |
 |
 |
A következő címkével jelölt elemek megjelenítése: áruszállítás
2012. február 20. hétfő, 08:10
Idén lesújthat a NAV a logisztikai cégekre is...
A csalásban vétlen eladókkal fizetteti meg az adóhatóság a hiányzó áfát a felszívódott kereskedő, fuvarozó és importáló cégek képviselői helyett.
Kiemelten vizsgálja az idei évben az adóhatóság a közúti áruszállítókat, illetve a raktározással, tárolással foglalkozó vállalkozásokat , illetve a gabona-, élőállat-, hús-, és húskészítmény nagykereskedők tevékenységét - írja a pénzcentrum.hu . A fokozott figyelem az európai uniós országokba értékesítő termelőket, kereskedőket is nagyon érzékenyen érintheti.
Egy tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság (az idei évtől Kúria) által hozott ítélet azt eredményezheti, hogy a jövőben az európai uniós országokba kereskedők kénytelenek lesznek a határig szállítani portékájukat, ha biztosak akarnak lenni abban, az árujuk elhagyja az országot. A gazdák, kereskedők akkor járnak el a leginkább körültekintően, ha két független tanút is magukkal visznek, akik egy adóhatósági ellenőrzés során megerősítik, látták, ahogy az áru átlépte a határt. Így tudják igazolni, hogy a két tagállam közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok szerint jogosan értékesítették áfamentesen a terméküket.
Úgy tűnik ugyanis, hogy a jövőben nem lesz elegendő bizonyíték az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott, a szállító jármű rendszámát is tartalmazó nemzetközi fuvarokmány (CMR) arra, hogy igazolja, a magyarországi termelők, kereskedők áruja valóban egy másik európai uniós tagállamban kötött ki. A tavaly még Legfelsőbb Bíróságként működő legfőbb bírói szerv Lomnici Zoltán által vezetett tanácsa ugyanis november 10-én kelt ítéletében helybenhagyta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését, amely megerősítette az adóhatóságnak egy magyarországi gabonakereskedővel szemben hozott elmarasztaló határozatát.
Gabonában utaznak az áfacsalók
A Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy gigantikus méreteket öltött a különböző agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó áfacsalás sorozat. Az általunk megkérdezett mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzóan állították, hogy az adóhatóság számos esetben a csalásban vétlen gazdákkal fizetteti meg az általános forgalmi adót a felszívódott kereskedő és fuvarozó cégek képviselői helyett.
Nagy port kavart korábbi írásunk: Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók
Következő cikkünkben példaként mutattuk be egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonakereskedő vállalkozás esetét, amely Romániába értékesített nagy tételben gabonát, amit a vevő által megbízott fuvarozó cég szállított el. A számlán az eladó 0 százalékos áfatartalmat tüntetett fel.
A romániai vevő azonban "elfelejtett" áfabevallásában elszámolni az adott ügylettel, amire egy ellenőrzés során felfigyelt a román adóhivatal, amely jelezte a magyar hatóságnak, hogy a bevallásból kimaradt CMR-ben megjelölt ügyletben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég szerepel eladóként. A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága ellenőrzést indított az ügyben. (A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ezek a részletek már nem szerepelnek. Mindössze annyi áll benne, hogy a román adóhivatal tájékoztatása szerint a vevő nem vallott be közösségi értékesítést, bejelentett székhelye egy magánlakás, amelyen tevékenységet nem végzett.)
A CMR okmányokon szerepelt a feladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírása, bélyegzője, a szállító gépkocsi rendszáma. Az adóhatóság az ellenőrzés során megkérdezte a nyomtatványon megjelölt fuvarozókat, hogy az adott napon jártak-e az ügyletben szereplő magyarországi kereskedőnél. A fuvarozók azt vallották, hogy adott időben valóban a nyomtatványon megjelölt mennyiségű kukoricát szállítottak, de az áru értékesítője nem az érintett eladó, vevője pedig nem a megjelölt romániai cégek voltak. Állításukat több esetben menetlevelekkel támasztották alá.
Az adóhatóság a fuvarozók nyilatkozatai és a bemutatott menetlevelek alapján megállapította, hogy a gabonakereskedő egyetlen esetben sem a CMR okmányokon szereplő vevőktől kapta a megbízást, a dokumentumok nem valós adattartalmúak. Vagyis az áru nem hagyta el az országot, tehát az eladó csalt, uniós értékesítésnek álcázott egy ügyletet, majd feketén a magyar piacon értékesítette a terményt, amely után felszámította a 25 százalékos áfát, ám azt nem vallotta be, hanem zsebre tette. Emiatt az eladó magyar céget a NAV arra kötelezte, hogy fizesse meg az áru értéke után a 25 százalékos áfát, és még tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott.
A gabonakereskedő cég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz fordult jogorvoslatért, hiába. A bíróság sem tartotta elegendő bizonyítéknak az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott fuvarokmányt, s helybenhagyta az adóhatóság határozatát. A döntést tavaly novemberi ítéletében a Legfelsőbb BÍróság is helybenhagyta.
Az ügyben szakértőként közreműködő Angyal József okleveles adószakértő véleménye szerint az adóhatóság és a bíróságok is hibás döntést hoztak. A NAV eleve nem alapozhatta volna jogszerűen a döntését a fuvarozók nyilatkozataira. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóhatóság az ellenőrzés során csak azokat nyilatkoztathatja, akik a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állnak. A fuvarozókat pedig nem az eladó, hanem a vevő bízta meg.
Az adóhatóság ezek után ráadásul magasabb rendű dokumentumnak nyilvánította a fuvarozók menetleveleit, mint a nemzetközileg alkalmazott és elfogadott szállítmányozási okmányt. Az adószakértő hangsúlyozza: a menetlevél csak a közúti közlekedésben való jogos részvételt igazolja, és egy esetleges utólagos elszámolást biztosít. Ennek ellenére az adóhatóság és a bíróság is a menetlevelet nyilvánította hiteles dokumentumnak, és megállapította, hogy a CMR-okmányok tartalma nem felel meg a megvalósult gazdasági eseményeknek. Angyal József szerint joggal fogalmazódik meg a kérdés: milyen alapon gondolják úgy az adóhatóság és a bíróságok, hogy a fuvarozók nyilatkozatai és menetlevelei a valódiak, s nem a CMR-nyomtatvány?
Mit mond az Európai Bíróság?
Ez a döntéshozatali gyakorlat ráadásul ellentmond az Európai Bíróság által 2007-ben, egy hasonló ügyben hozott ítéletben foglaltakkal - véli Angyal József. Eszerint "nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik az értékesítőtől, hogy hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Így az értékesítő hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából fontosak azon körülmények, hogy az értékesítő jóhiszeműen járt el, minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott, és kizárt az adókijátszásban való részvétele. Ellenben, ha az értékesítő teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, jóllehet a vevő nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséggel e tagállamban".
Ebből az adóhatóság és a bíróság értelmezése szerint az a lényeg, hogy az eladó nem járt el kellő körültekintéssel. Angyal József viszont úgy véli, hogy a magyarországi cég minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott. Ellenőrizte a vevő adószámát, megbizonyosodott arról, hogy létező cégről van szó. Okkal feltételezte, hogy az áruja elhagyta az országot, mivel a fuvarozó és a fuvaroztató aláírásukkal elismerték, hogy az árut Romániába fuvarozzák. A CMR-t a vevő utólag bélyegzővel és aláírásával is ellátta, ami igazolja, hogy az árut Romániában átvették.
A Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete teljes körűen megfelel a fent idézett európai bírósági ítéletben foglaltaknak. Azt azonban egyáltalán nem indokolja, hogy - az Európai Bíróság döntésével ellentétben - miért nem megfelelő dokumentum a termékértékesítés igazolására a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott fuvarokmány.
Angyal József szerint az adóhatósági gyakorlatot helybenhagyó legfelsőbb bírósági ítélet nyomán lényegében az is megkérdőjeleződik, hogy a CMR fuvarokmány alkalmas-e a közösségen belüli termékértékesítés igazolására. Ezek után minden magyarországi cég veszélyben érezheti magát a jövőbeni adóellenőrzések során, amely a közösségen belül adja el a termékeit.
Mit vár az adóhatóság a közösségi kereskedőktől?
Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője a NAV korábbi sajtótjákoztatóján hangsúlyozta: "felhívják a termelők figyelmét arra, hogy legyenek kicsit óvatosabbak". Üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján is. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e. Az viszont az EU-s adószámból nem derül ki, hogy megbízható ügyfélről van-e szó, vagy csak pár hónappal korábban alakult. A termelők a NAV ellenőrzési főosztályának kapcsolattartó irodájától kérhetnek alaposabb tájékoztatást a külföldi üzleti partnerükről.
Az adóhatóság igencsak motivált abban, hogy minden eszközt bevessen. Az idei évben 1000 milliárd forinttal több költségvetési bevételt kell beszednie, mint tavaly.
penzcentrum.hu
Kiemelten vizsgálja az idei évben az adóhatóság a közúti áruszállítókat, illetve a raktározással, tárolással foglalkozó vállalkozásokat , illetve a gabona-, élőállat-, hús-, és húskészítmény nagykereskedők tevékenységét - írja a pénzcentrum.hu . A fokozott figyelem az európai uniós országokba értékesítő termelőket, kereskedőket is nagyon érzékenyen érintheti.
Egy tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság (az idei évtől Kúria) által hozott ítélet azt eredményezheti, hogy a jövőben az európai uniós országokba kereskedők kénytelenek lesznek a határig szállítani portékájukat, ha biztosak akarnak lenni abban, az árujuk elhagyja az országot. A gazdák, kereskedők akkor járnak el a leginkább körültekintően, ha két független tanút is magukkal visznek, akik egy adóhatósági ellenőrzés során megerősítik, látták, ahogy az áru átlépte a határt. Így tudják igazolni, hogy a két tagállam közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok szerint jogosan értékesítették áfamentesen a terméküket.
Úgy tűnik ugyanis, hogy a jövőben nem lesz elegendő bizonyíték az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott, a szállító jármű rendszámát is tartalmazó nemzetközi fuvarokmány (CMR) arra, hogy igazolja, a magyarországi termelők, kereskedők áruja valóban egy másik európai uniós tagállamban kötött ki. A tavaly még Legfelsőbb Bíróságként működő legfőbb bírói szerv Lomnici Zoltán által vezetett tanácsa ugyanis november 10-én kelt ítéletében helybenhagyta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését, amely megerősítette az adóhatóságnak egy magyarországi gabonakereskedővel szemben hozott elmarasztaló határozatát.
Gabonában utaznak az áfacsalók
A Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy gigantikus méreteket öltött a különböző agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó áfacsalás sorozat. Az általunk megkérdezett mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzóan állították, hogy az adóhatóság számos esetben a csalásban vétlen gazdákkal fizetteti meg az általános forgalmi adót a felszívódott kereskedő és fuvarozó cégek képviselői helyett.
Nagy port kavart korábbi írásunk: Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók
Következő cikkünkben példaként mutattuk be egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonakereskedő vállalkozás esetét, amely Romániába értékesített nagy tételben gabonát, amit a vevő által megbízott fuvarozó cég szállított el. A számlán az eladó 0 százalékos áfatartalmat tüntetett fel.
A romániai vevő azonban "elfelejtett" áfabevallásában elszámolni az adott ügylettel, amire egy ellenőrzés során felfigyelt a román adóhivatal, amely jelezte a magyar hatóságnak, hogy a bevallásból kimaradt CMR-ben megjelölt ügyletben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég szerepel eladóként. A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága ellenőrzést indított az ügyben. (A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ezek a részletek már nem szerepelnek. Mindössze annyi áll benne, hogy a román adóhivatal tájékoztatása szerint a vevő nem vallott be közösségi értékesítést, bejelentett székhelye egy magánlakás, amelyen tevékenységet nem végzett.)
A CMR okmányokon szerepelt a feladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírása, bélyegzője, a szállító gépkocsi rendszáma. Az adóhatóság az ellenőrzés során megkérdezte a nyomtatványon megjelölt fuvarozókat, hogy az adott napon jártak-e az ügyletben szereplő magyarországi kereskedőnél. A fuvarozók azt vallották, hogy adott időben valóban a nyomtatványon megjelölt mennyiségű kukoricát szállítottak, de az áru értékesítője nem az érintett eladó, vevője pedig nem a megjelölt romániai cégek voltak. Állításukat több esetben menetlevelekkel támasztották alá.
Az adóhatóság a fuvarozók nyilatkozatai és a bemutatott menetlevelek alapján megállapította, hogy a gabonakereskedő egyetlen esetben sem a CMR okmányokon szereplő vevőktől kapta a megbízást, a dokumentumok nem valós adattartalmúak. Vagyis az áru nem hagyta el az országot, tehát az eladó csalt, uniós értékesítésnek álcázott egy ügyletet, majd feketén a magyar piacon értékesítette a terményt, amely után felszámította a 25 százalékos áfát, ám azt nem vallotta be, hanem zsebre tette. Emiatt az eladó magyar céget a NAV arra kötelezte, hogy fizesse meg az áru értéke után a 25 százalékos áfát, és még tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott.
A gabonakereskedő cég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz fordult jogorvoslatért, hiába. A bíróság sem tartotta elegendő bizonyítéknak az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott fuvarokmányt, s helybenhagyta az adóhatóság határozatát. A döntést tavaly novemberi ítéletében a Legfelsőbb BÍróság is helybenhagyta.
Az ügyben szakértőként közreműködő Angyal József okleveles adószakértő véleménye szerint az adóhatóság és a bíróságok is hibás döntést hoztak. A NAV eleve nem alapozhatta volna jogszerűen a döntését a fuvarozók nyilatkozataira. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóhatóság az ellenőrzés során csak azokat nyilatkoztathatja, akik a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állnak. A fuvarozókat pedig nem az eladó, hanem a vevő bízta meg.
Az adóhatóság ezek után ráadásul magasabb rendű dokumentumnak nyilvánította a fuvarozók menetleveleit, mint a nemzetközileg alkalmazott és elfogadott szállítmányozási okmányt. Az adószakértő hangsúlyozza: a menetlevél csak a közúti közlekedésben való jogos részvételt igazolja, és egy esetleges utólagos elszámolást biztosít. Ennek ellenére az adóhatóság és a bíróság is a menetlevelet nyilvánította hiteles dokumentumnak, és megállapította, hogy a CMR-okmányok tartalma nem felel meg a megvalósult gazdasági eseményeknek. Angyal József szerint joggal fogalmazódik meg a kérdés: milyen alapon gondolják úgy az adóhatóság és a bíróságok, hogy a fuvarozók nyilatkozatai és menetlevelei a valódiak, s nem a CMR-nyomtatvány?
Mit mond az Európai Bíróság?
Ez a döntéshozatali gyakorlat ráadásul ellentmond az Európai Bíróság által 2007-ben, egy hasonló ügyben hozott ítéletben foglaltakkal - véli Angyal József. Eszerint "nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik az értékesítőtől, hogy hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Így az értékesítő hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából fontosak azon körülmények, hogy az értékesítő jóhiszeműen járt el, minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott, és kizárt az adókijátszásban való részvétele. Ellenben, ha az értékesítő teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, jóllehet a vevő nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséggel e tagállamban".
Ebből az adóhatóság és a bíróság értelmezése szerint az a lényeg, hogy az eladó nem járt el kellő körültekintéssel. Angyal József viszont úgy véli, hogy a magyarországi cég minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott. Ellenőrizte a vevő adószámát, megbizonyosodott arról, hogy létező cégről van szó. Okkal feltételezte, hogy az áruja elhagyta az országot, mivel a fuvarozó és a fuvaroztató aláírásukkal elismerték, hogy az árut Romániába fuvarozzák. A CMR-t a vevő utólag bélyegzővel és aláírásával is ellátta, ami igazolja, hogy az árut Romániában átvették.
A Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete teljes körűen megfelel a fent idézett európai bírósági ítéletben foglaltaknak. Azt azonban egyáltalán nem indokolja, hogy - az Európai Bíróság döntésével ellentétben - miért nem megfelelő dokumentum a termékértékesítés igazolására a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott fuvarokmány.
Angyal József szerint az adóhatósági gyakorlatot helybenhagyó legfelsőbb bírósági ítélet nyomán lényegében az is megkérdőjeleződik, hogy a CMR fuvarokmány alkalmas-e a közösségen belüli termékértékesítés igazolására. Ezek után minden magyarországi cég veszélyben érezheti magát a jövőbeni adóellenőrzések során, amely a közösségen belül adja el a termékeit.
Mit vár az adóhatóság a közösségi kereskedőktől?
Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője a NAV korábbi sajtótjákoztatóján hangsúlyozta: "felhívják a termelők figyelmét arra, hogy legyenek kicsit óvatosabbak". Üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján is. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e. Az viszont az EU-s adószámból nem derül ki, hogy megbízható ügyfélről van-e szó, vagy csak pár hónappal korábban alakult. A termelők a NAV ellenőrzési főosztályának kapcsolattartó irodájától kérhetnek alaposabb tájékoztatást a külföldi üzleti partnerükről.
Az adóhatóság igencsak motivált abban, hogy minden eszközt bevessen. Az idei évben 1000 milliárd forinttal több költségvetési bevételt kell beszednie, mint tavaly.
penzcentrum.hu
Kategória:
Legfrissebb hírek
2012. február 20. hétfő, 08:00
Idén lesújthat a NAV a logisztikai cégekre is...
A csalásban vétlen eladókkal fizetteti meg az adóhatóság a hiányzó áfát a felszívódott kereskedő, fuvarozó és importáló cégek képviselői helyett.
Kiemelten vizsgálja az idei évben az adóhatóság a közúti áruszállítókat, illetve a raktározással, tárolással foglalkozó vállalkozásokat , illetve a gabona-, élőállat-, hús-, és húskészítmény nagykereskedők tevékenységét - írja a pénzcentrum.hu . A fokozott figyelem az európai uniós országokba értékesítő termelőket, kereskedőket is nagyon érzékenyen érintheti.
Egy tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság (az idei évtől Kúria) által hozott ítélet azt eredményezheti, hogy a jövőben az európai uniós országokba kereskedők kénytelenek lesznek a határig szállítani portékájukat, ha biztosak akarnak lenni abban, az árujuk elhagyja az országot. A gazdák, kereskedők akkor járnak el a leginkább körültekintően, ha két független tanút is magukkal visznek, akik egy adóhatósági ellenőrzés során megerősítik, látták, ahogy az áru átlépte a határt. Így tudják igazolni, hogy a két tagállam közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok szerint jogosan értékesítették áfamentesen a terméküket.
Úgy tűnik ugyanis, hogy a jövőben nem lesz elegendő bizonyíték az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott, a szállító jármű rendszámát is tartalmazó nemzetközi fuvarokmány (CMR) arra, hogy igazolja, a magyarországi termelők, kereskedők áruja valóban egy másik európai uniós tagállamban kötött ki. A tavaly még Legfelsőbb Bíróságként működő legfőbb bírói szerv Lomnici Zoltán által vezetett tanácsa ugyanis november 10-én kelt ítéletében helybenhagyta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését, amely megerősítette az adóhatóságnak egy magyarországi gabonakereskedővel szemben hozott elmarasztaló határozatát.
Gabonában utaznak az áfacsalók
A Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy gigantikus méreteket öltött a különböző agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó áfacsalás sorozat. Az általunk megkérdezett mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzóan állították, hogy az adóhatóság számos esetben a csalásban vétlen gazdákkal fizetteti meg az általános forgalmi adót a felszívódott kereskedő és fuvarozó cégek képviselői helyett.
Nagy port kavart korábbi írásunk: Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók
Következő cikkünkben példaként mutattuk be egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonakereskedő vállalkozás esetét, amely Romániába értékesített nagy tételben gabonát, amit a vevő által megbízott fuvarozó cég szállított el. A számlán az eladó 0 százalékos áfatartalmat tüntetett fel.
A romániai vevő azonban "elfelejtett" áfabevallásában elszámolni az adott ügylettel, amire egy ellenőrzés során felfigyelt a román adóhivatal, amely jelezte a magyar hatóságnak, hogy a bevallásból kimaradt CMR-ben megjelölt ügyletben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég szerepel eladóként. A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága ellenőrzést indított az ügyben. (A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ezek a részletek már nem szerepelnek. Mindössze annyi áll benne, hogy a román adóhivatal tájékoztatása szerint a vevő nem vallott be közösségi értékesítést, bejelentett székhelye egy magánlakás, amelyen tevékenységet nem végzett.)
A CMR okmányokon szerepelt a feladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírása, bélyegzője, a szállító gépkocsi rendszáma. Az adóhatóság az ellenőrzés során megkérdezte a nyomtatványon megjelölt fuvarozókat, hogy az adott napon jártak-e az ügyletben szereplő magyarországi kereskedőnél. A fuvarozók azt vallották, hogy adott időben valóban a nyomtatványon megjelölt mennyiségű kukoricát szállítottak, de az áru értékesítője nem az érintett eladó, vevője pedig nem a megjelölt romániai cégek voltak. Állításukat több esetben menetlevelekkel támasztották alá.
Az adóhatóság a fuvarozók nyilatkozatai és a bemutatott menetlevelek alapján megállapította, hogy a gabonakereskedő egyetlen esetben sem a CMR okmányokon szereplő vevőktől kapta a megbízást, a dokumentumok nem valós adattartalmúak. Vagyis az áru nem hagyta el az országot, tehát az eladó csalt, uniós értékesítésnek álcázott egy ügyletet, majd feketén a magyar piacon értékesítette a terményt, amely után felszámította a 25 százalékos áfát, ám azt nem vallotta be, hanem zsebre tette. Emiatt az eladó magyar céget a NAV arra kötelezte, hogy fizesse meg az áru értéke után a 25 százalékos áfát, és még tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott.
A gabonakereskedő cég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz fordult jogorvoslatért, hiába. A bíróság sem tartotta elegendő bizonyítéknak az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott fuvarokmányt, s helybenhagyta az adóhatóság határozatát. A döntést tavaly novemberi ítéletében a Legfelsőbb BÍróság is helybenhagyta.
Az ügyben szakértőként közreműködő Angyal József okleveles adószakértő véleménye szerint az adóhatóság és a bíróságok is hibás döntést hoztak. A NAV eleve nem alapozhatta volna jogszerűen a döntését a fuvarozók nyilatkozataira. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóhatóság az ellenőrzés során csak azokat nyilatkoztathatja, akik a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állnak. A fuvarozókat pedig nem az eladó, hanem a vevő bízta meg.
Az adóhatóság ezek után ráadásul magasabb rendű dokumentumnak nyilvánította a fuvarozók menetleveleit, mint a nemzetközileg alkalmazott és elfogadott szállítmányozási okmányt. Az adószakértő hangsúlyozza: a menetlevél csak a közúti közlekedésben való jogos részvételt igazolja, és egy esetleges utólagos elszámolást biztosít. Ennek ellenére az adóhatóság és a bíróság is a menetlevelet nyilvánította hiteles dokumentumnak, és megállapította, hogy a CMR-okmányok tartalma nem felel meg a megvalósult gazdasági eseményeknek. Angyal József szerint joggal fogalmazódik meg a kérdés: milyen alapon gondolják úgy az adóhatóság és a bíróságok, hogy a fuvarozók nyilatkozatai és menetlevelei a valódiak, s nem a CMR-nyomtatvány?
Mit mond az Európai Bíróság?
Ez a döntéshozatali gyakorlat ráadásul ellentmond az Európai Bíróság által 2007-ben, egy hasonló ügyben hozott ítéletben foglaltakkal - véli Angyal József. Eszerint "nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik az értékesítőtől, hogy hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Így az értékesítő hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából fontosak azon körülmények, hogy az értékesítő jóhiszeműen járt el, minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott, és kizárt az adókijátszásban való részvétele. Ellenben, ha az értékesítő teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, jóllehet a vevő nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséggel e tagállamban".
Ebből az adóhatóság és a bíróság értelmezése szerint az a lényeg, hogy az eladó nem járt el kellő körültekintéssel. Angyal József viszont úgy véli, hogy a magyarországi cég minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott. Ellenőrizte a vevő adószámát, megbizonyosodott arról, hogy létező cégről van szó. Okkal feltételezte, hogy az áruja elhagyta az országot, mivel a fuvarozó és a fuvaroztató aláírásukkal elismerték, hogy az árut Romániába fuvarozzák. A CMR-t a vevő utólag bélyegzővel és aláírásával is ellátta, ami igazolja, hogy az árut Romániában átvették.
A Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete teljes körűen megfelel a fent idézett európai bírósági ítéletben foglaltaknak. Azt azonban egyáltalán nem indokolja, hogy - az Európai Bíróság döntésével ellentétben - miért nem megfelelő dokumentum a termékértékesítés igazolására a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott fuvarokmány.
Angyal József szerint az adóhatósági gyakorlatot helybenhagyó legfelsőbb bírósági ítélet nyomán lényegében az is megkérdőjeleződik, hogy a CMR fuvarokmány alkalmas-e a közösségen belüli termékértékesítés igazolására. Ezek után minden magyarországi cég veszélyben érezheti magát a jövőbeni adóellenőrzések során, amely a közösségen belül adja el a termékeit.
Mit vár az adóhatóság a közösségi kereskedőktől?
Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője a NAV korábbi sajtótjákoztatóján hangsúlyozta: "felhívják a termelők figyelmét arra, hogy legyenek kicsit óvatosabbak". Üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján is. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e. Az viszont az EU-s adószámból nem derül ki, hogy megbízható ügyfélről van-e szó, vagy csak pár hónappal korábban alakult. A termelők a NAV ellenőrzési főosztályának kapcsolattartó irodájától kérhetnek alaposabb tájékoztatást a külföldi üzleti partnerükről.
Az adóhatóság igencsak motivált abban, hogy minden eszközt bevessen. Az idei évben 1000 milliárd forinttal több költségvetési bevételt kell beszednie, mint tavaly.
penzcentrum.hu
Kiemelten vizsgálja az idei évben az adóhatóság a közúti áruszállítókat, illetve a raktározással, tárolással foglalkozó vállalkozásokat , illetve a gabona-, élőállat-, hús-, és húskészítmény nagykereskedők tevékenységét - írja a pénzcentrum.hu . A fokozott figyelem az európai uniós országokba értékesítő termelőket, kereskedőket is nagyon érzékenyen érintheti.
Egy tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság (az idei évtől Kúria) által hozott ítélet azt eredményezheti, hogy a jövőben az európai uniós országokba kereskedők kénytelenek lesznek a határig szállítani portékájukat, ha biztosak akarnak lenni abban, az árujuk elhagyja az országot. A gazdák, kereskedők akkor járnak el a leginkább körültekintően, ha két független tanút is magukkal visznek, akik egy adóhatósági ellenőrzés során megerősítik, látták, ahogy az áru átlépte a határt. Így tudják igazolni, hogy a két tagállam közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok szerint jogosan értékesítették áfamentesen a terméküket.
Úgy tűnik ugyanis, hogy a jövőben nem lesz elegendő bizonyíték az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott, a szállító jármű rendszámát is tartalmazó nemzetközi fuvarokmány (CMR) arra, hogy igazolja, a magyarországi termelők, kereskedők áruja valóban egy másik európai uniós tagállamban kötött ki. A tavaly még Legfelsőbb Bíróságként működő legfőbb bírói szerv Lomnici Zoltán által vezetett tanácsa ugyanis november 10-én kelt ítéletében helybenhagyta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését, amely megerősítette az adóhatóságnak egy magyarországi gabonakereskedővel szemben hozott elmarasztaló határozatát.
Gabonában utaznak az áfacsalók
A Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy gigantikus méreteket öltött a különböző agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó áfacsalás sorozat. Az általunk megkérdezett mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzóan állították, hogy az adóhatóság számos esetben a csalásban vétlen gazdákkal fizetteti meg az általános forgalmi adót a felszívódott kereskedő és fuvarozó cégek képviselői helyett.
Nagy port kavart korábbi írásunk: Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók
Következő cikkünkben példaként mutattuk be egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonakereskedő vállalkozás esetét, amely Romániába értékesített nagy tételben gabonát, amit a vevő által megbízott fuvarozó cég szállított el. A számlán az eladó 0 százalékos áfatartalmat tüntetett fel.
A romániai vevő azonban "elfelejtett" áfabevallásában elszámolni az adott ügylettel, amire egy ellenőrzés során felfigyelt a román adóhivatal, amely jelezte a magyar hatóságnak, hogy a bevallásból kimaradt CMR-ben megjelölt ügyletben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég szerepel eladóként. A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága ellenőrzést indított az ügyben. (A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ezek a részletek már nem szerepelnek. Mindössze annyi áll benne, hogy a román adóhivatal tájékoztatása szerint a vevő nem vallott be közösségi értékesítést, bejelentett székhelye egy magánlakás, amelyen tevékenységet nem végzett.)
A CMR okmányokon szerepelt a feladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírása, bélyegzője, a szállító gépkocsi rendszáma. Az adóhatóság az ellenőrzés során megkérdezte a nyomtatványon megjelölt fuvarozókat, hogy az adott napon jártak-e az ügyletben szereplő magyarországi kereskedőnél. A fuvarozók azt vallották, hogy adott időben valóban a nyomtatványon megjelölt mennyiségű kukoricát szállítottak, de az áru értékesítője nem az érintett eladó, vevője pedig nem a megjelölt romániai cégek voltak. Állításukat több esetben menetlevelekkel támasztották alá.
Az adóhatóság a fuvarozók nyilatkozatai és a bemutatott menetlevelek alapján megállapította, hogy a gabonakereskedő egyetlen esetben sem a CMR okmányokon szereplő vevőktől kapta a megbízást, a dokumentumok nem valós adattartalmúak. Vagyis az áru nem hagyta el az országot, tehát az eladó csalt, uniós értékesítésnek álcázott egy ügyletet, majd feketén a magyar piacon értékesítette a terményt, amely után felszámította a 25 százalékos áfát, ám azt nem vallotta be, hanem zsebre tette. Emiatt az eladó magyar céget a NAV arra kötelezte, hogy fizesse meg az áru értéke után a 25 százalékos áfát, és még tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott.
A gabonakereskedő cég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz fordult jogorvoslatért, hiába. A bíróság sem tartotta elegendő bizonyítéknak az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott fuvarokmányt, s helybenhagyta az adóhatóság határozatát. A döntést tavaly novemberi ítéletében a Legfelsőbb BÍróság is helybenhagyta.
Az ügyben szakértőként közreműködő Angyal József okleveles adószakértő véleménye szerint az adóhatóság és a bíróságok is hibás döntést hoztak. A NAV eleve nem alapozhatta volna jogszerűen a döntését a fuvarozók nyilatkozataira. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóhatóság az ellenőrzés során csak azokat nyilatkoztathatja, akik a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állnak. A fuvarozókat pedig nem az eladó, hanem a vevő bízta meg.
Az adóhatóság ezek után ráadásul magasabb rendű dokumentumnak nyilvánította a fuvarozók menetleveleit, mint a nemzetközileg alkalmazott és elfogadott szállítmányozási okmányt. Az adószakértő hangsúlyozza: a menetlevél csak a közúti közlekedésben való jogos részvételt igazolja, és egy esetleges utólagos elszámolást biztosít. Ennek ellenére az adóhatóság és a bíróság is a menetlevelet nyilvánította hiteles dokumentumnak, és megállapította, hogy a CMR-okmányok tartalma nem felel meg a megvalósult gazdasági eseményeknek. Angyal József szerint joggal fogalmazódik meg a kérdés: milyen alapon gondolják úgy az adóhatóság és a bíróságok, hogy a fuvarozók nyilatkozatai és menetlevelei a valódiak, s nem a CMR-nyomtatvány?
Mit mond az Európai Bíróság?
Ez a döntéshozatali gyakorlat ráadásul ellentmond az Európai Bíróság által 2007-ben, egy hasonló ügyben hozott ítéletben foglaltakkal - véli Angyal József. Eszerint "nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik az értékesítőtől, hogy hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Így az értékesítő hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából fontosak azon körülmények, hogy az értékesítő jóhiszeműen járt el, minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott, és kizárt az adókijátszásban való részvétele. Ellenben, ha az értékesítő teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, jóllehet a vevő nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséggel e tagállamban".
Ebből az adóhatóság és a bíróság értelmezése szerint az a lényeg, hogy az eladó nem járt el kellő körültekintéssel. Angyal József viszont úgy véli, hogy a magyarországi cég minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott. Ellenőrizte a vevő adószámát, megbizonyosodott arról, hogy létező cégről van szó. Okkal feltételezte, hogy az áruja elhagyta az országot, mivel a fuvarozó és a fuvaroztató aláírásukkal elismerték, hogy az árut Romániába fuvarozzák. A CMR-t a vevő utólag bélyegzővel és aláírásával is ellátta, ami igazolja, hogy az árut Romániában átvették.
A Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete teljes körűen megfelel a fent idézett európai bírósági ítéletben foglaltaknak. Azt azonban egyáltalán nem indokolja, hogy - az Európai Bíróság döntésével ellentétben - miért nem megfelelő dokumentum a termékértékesítés igazolására a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott fuvarokmány.
Angyal József szerint az adóhatósági gyakorlatot helybenhagyó legfelsőbb bírósági ítélet nyomán lényegében az is megkérdőjeleződik, hogy a CMR fuvarokmány alkalmas-e a közösségen belüli termékértékesítés igazolására. Ezek után minden magyarországi cég veszélyben érezheti magát a jövőbeni adóellenőrzések során, amely a közösségen belül adja el a termékeit.
Mit vár az adóhatóság a közösségi kereskedőktől?
Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője a NAV korábbi sajtótjákoztatóján hangsúlyozta: "felhívják a termelők figyelmét arra, hogy legyenek kicsit óvatosabbak". Üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján is. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e. Az viszont az EU-s adószámból nem derül ki, hogy megbízható ügyfélről van-e szó, vagy csak pár hónappal korábban alakult. A termelők a NAV ellenőrzési főosztályának kapcsolattartó irodájától kérhetnek alaposabb tájékoztatást a külföldi üzleti partnerükről.
Az adóhatóság igencsak motivált abban, hogy minden eszközt bevessen. Az idei évben 1000 milliárd forinttal több költségvetési bevételt kell beszednie, mint tavaly.
penzcentrum.hu
Kategória:
Logisztika.com
2011. október 12. szerda, 19:08
LOGISZTIKAI TOP100 lista: Bővült az összesített forgalom
A TOP 100-as listán szereplő vállalkozások 80 százaléka növelte az árbevételét
A magyarországi székhelyû, áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû vállalkozásokból immár harmadik alkalommal állítottuk össze a 100 legnagyobb árbevételűt, ez a többi toplistához hasonlóan szubjektív. A rajta található vállalkozások neve nem minden esetben cseng ismerősen, mivel alapításuk óta elnevezésük átlagosan legalább egyszer megváltozott. A KSH adatai alapján 2010. december 31-én 16,4 ezer áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû társas vállalkozás volt regisztrálva, amelyeknek azonban csak a töredéke szerepel a listán, viszont ezek adták a szektor összesített árbevételének több mint a felét. Az 1453,3 milliárd forintos együttes forgalmuk a 2009. évinél 8,2 százalékkal volt több, és a százból 80 vállalkozás tudta növelni az árbevételét. Ez elsõsorban a recesszió utáni fellendülésnek tudható be, ahogyan az is, hogy tavaly már csak 24 cégnek volt negatív az adózás elõtti eredménye.
A listát 46 százalékkal a szállítmányozók (egyéb szállítást kiegészítõ szolgáltatás) dominálják, ezeket a közúti árufuvarozók és a raktározást, tárolást végzõk követik (22, illetve 11 százalék). Emellett a legnagyobbak között öt postai, futárpostai, négy-négy légi és szárazföldi szállítást kiegészítõ szolgáltatást végzõ, három vasúti, két légi áruszállítás, valamint egy-egy csõvezetéki, belvízi szállítás és rakománykezelés fõ tevékenységû vállalkozást találunk. A top 100 tagjaiból 80-nak a székhelye Közép- Magyarország régióban van, és 77 százalékuk korlátolt felelõsségû társaságként mûködik.
Az Áruszállítás, raktározás top 100 a 2010-es üzleti évük nettó árbevétele alapján rangsorolja a magyarországi székhelyû, áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû vállalkozásokat, feltüntetve a TEÁOR ’08 szakágazati megnevezés szerinti fõ tevékenységet, valamint a 2009- es és a 2010-es árbevétel- s adózás elõtti eredményadatokat. E fõ tevékenységi körök – a személyszállítás kivételével (például Malév Zrt., Volán társaságok) – megegyeznek a H nemzetgazdasági ágba tartozó szakágazatokkal. A listán szereplõ, 2010- ben konszolidált éves beszámolót készítõ cégek bevont leányvállalatait a felsorolás nem tartalmazza (például a Masped Zrt. esetében a Masped Tlog Kft.-t és az Eurosped Zrt.-t). Ezzel szemben a konszolidációhoz szükséges adatok hiányában meghatározó csoportok (például DHL, DB-Schenker, UPS, Waberer’s) több vállalkozása is szerepel. Az összehasonlíthatóság érdekében a beszámolójukat euróban vezetõ cégek adatait az üzleti év végén érvényes MNB-középárfolyammal, ezer forintra kerekítve számoltuk át. A naptáritól eltérõ üzleti évû vállalkozásoknál pedig a beszámolók beérkezésére tekintettel úgy döntöttünk, az üzleti évüket 2011. április 30-ig lezáró vállalkozásoknál a 2011- ben, egyéb esetben a 2010-ben befejezõdõ üzleti év árbevétel- és eredményadatait jelenítjük meg.
Az adatok forrása a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremûködõ Szolgálata. A lista kialakításánál a teljességre törekedtünk: korábbi teljesítményük alapján feltételezhetõen több vállalkozás is beletartozna a top 100-ba, azonban róluk az összeállításkor 2010-es adat sajnos nem állt rendelkezésünkre.
A listát 46 százalékkal a szállítmányozók (egyéb szállítást kiegészítõ szolgáltatás) dominálják, ezeket a közúti árufuvarozók és a raktározást, tárolást végzõk követik (22, illetve 11 százalék). Emellett a legnagyobbak között öt postai, futárpostai, négy-négy légi és szárazföldi szállítást kiegészítõ szolgáltatást végzõ, három vasúti, két légi áruszállítás, valamint egy-egy csõvezetéki, belvízi szállítás és rakománykezelés fõ tevékenységû vállalkozást találunk. A top 100 tagjaiból 80-nak a székhelye Közép- Magyarország régióban van, és 77 százalékuk korlátolt felelõsségû társaságként mûködik.
Az Áruszállítás, raktározás top 100 a 2010-es üzleti évük nettó árbevétele alapján rangsorolja a magyarországi székhelyû, áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû vállalkozásokat, feltüntetve a TEÁOR ’08 szakágazati megnevezés szerinti fõ tevékenységet, valamint a 2009- es és a 2010-es árbevétel- s adózás elõtti eredményadatokat. E fõ tevékenységi körök – a személyszállítás kivételével (például Malév Zrt., Volán társaságok) – megegyeznek a H nemzetgazdasági ágba tartozó szakágazatokkal. A listán szereplõ, 2010- ben konszolidált éves beszámolót készítõ cégek bevont leányvállalatait a felsorolás nem tartalmazza (például a Masped Zrt. esetében a Masped Tlog Kft.-t és az Eurosped Zrt.-t). Ezzel szemben a konszolidációhoz szükséges adatok hiányában meghatározó csoportok (például DHL, DB-Schenker, UPS, Waberer’s) több vállalkozása is szerepel. Az összehasonlíthatóság érdekében a beszámolójukat euróban vezetõ cégek adatait az üzleti év végén érvényes MNB-középárfolyammal, ezer forintra kerekítve számoltuk át. A naptáritól eltérõ üzleti évû vállalkozásoknál pedig a beszámolók beérkezésére tekintettel úgy döntöttünk, az üzleti évüket 2011. április 30-ig lezáró vállalkozásoknál a 2011- ben, egyéb esetben a 2010-ben befejezõdõ üzleti év árbevétel- és eredményadatait jelenítjük meg.
Az adatok forrása a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremûködõ Szolgálata. A lista kialakításánál a teljességre törekedtünk: korábbi teljesítményük alapján feltételezhetõen több vállalkozás is beletartozna a top 100-ba, azonban róluk az összeállításkor 2010-es adat sajnos nem állt rendelkezésünkre.
| Cég | Ért.Net.Árbev.(2009, Ft) | Ért.Net.Árbev.(2010, Ft) | AdózásElőttiE.(2009, Ft) | AdózásElőttiE.(2010, Ft) | |
| 1 | Magyar Posta Zrt. | 193 761 677 000 | 191 164 981 000 | 7 317 169 000 | 4 309 795 000 |
| 2 | FGSZ Zrt. | 151 535 000 000 | 131 715 000 000 | 21 502 000 000 | 27 307 000 000 |
| 3 | MÁV Zrt. | 121 457 000 000 | 126 911 000 000 | -26 810 000 000 | -28 264 000 000 |
| 4 | Rail Cargo Hungaria Zrt. | 67 400 553 000 | 72 380 094 000 | -7 497 414 000 | -20 032 722 000 |
| 5 | Waberer's Int. Zrt. | 53 058 747 000 | 62 614 702 000 | -259 037 000 | 77 537 000 |
| 6 | Állami Autópálya Kezelő zrt. | 61 710 988 000 | 61 787 159 000 | 4 839 354 000 | 2 732 115 000 |
| 7 | MMBF Zrt. | 26 525 804 000 | 46 466 431 000 | 4 386 416 000 | 10 101 717 000 |
| 8 | Budapest Airport Zrt. | 41 997 349 000 | 45 345 615 000 | -9 588 427 000 | -10 025 100 000 |
| 9 | Magyar Közút Zrt. | 27 766 866 000 | 39 106 808 000 | 962 084 000 | 1 914 967 000 |
| 10 | E. ON Földgáz Storage Zrt. | 48 015 000 000 | 38 302 000 000 | 10 899 000 000 | 14 616 000 000 |
| 11 | HungaroControl Zrt. | 23 972 552 000 | 28 281 837 000 | 2 269 043 000 | 966 118 000 |
| 12 | Gartner Intertrans Hungária | 16 981 230 000 | 25 185 439 000 | 43 662 200 | 82 901 000 |
| 13 | Express-Interfracht | 20 099 749 000 | 22 545 709 000 | 585 545 000 | 162 732 000 |
| 14 | DHL Logisztika Kft. | 23 501 210 000 | 19 663 887 000 | 277 620 000 | 1 102 917 000 |
| 15 | MASPED Zrt. | 28 850 360 000 | 17 958 074 000 | 523 029 000 | -86 158 000 |
| 16 | Kühne + Nagel Kft. | 11 002 238 000 | 17 416 302 000 | -365 044 000 | -219 319 000 |
| 17 | Eurasia Logistics | 17 914 011 000 | 14 687 206 000 | 624 894 000 | 606 126 000 |
| 18 | Geodis Calberson | 9 590 868 000 | 12 888 090 000 | 731 231 000 | 734 237 000 |
| 19 | Panalpina Mo. | 9 127 980 000 | 12 846 705 000 | -268 213 000 | -313 909 000 |
| 20 | Expeditors Int. Hungary Kft. | 7 754 832 000 | 12 763 636 000 | 211 972 000 | 520 330 000 |
| 21 | DHL Globál Száll. Kft. | 1 327 834 000 | 12 436 089 000 | -515 143 000 | -628 681 000 |
| 22 | LIEGL & DACHSER | 10 826 675 000 | 12 425 469 000 | 970 696 000 | 1 118 361 000 |
| 23 | Horváth Rudolf | 9 215 151 000 | 11 559 616 000 | 302 429 000 | 1 367 904 000 |
| 24 | Raaberlog Kft. | 8 119 842 000 | 11 266 211 000 | 449 529 000 | 585 755 000 |
| 25 | TNT Express Hungary Kft. | 8 202 235 000 | 10 984 740 000 | 1 696 120 000 | 1 534 112 000 |
| 26 | DHL Express Mo. Kft. | 9 434 242 000 | 10 189 482 000 | 277 927 000 | 392 698 000 |
| 27 | Szemerey Transport | 9 332 471 000 | 10 186 860 000 | 71 047 000 | -148 799 000 |
| 28 | MALÉV GH Zrt | 10 560 166 000 | 10 016 461 000 | 163 604 000 | 123 600 000 |
| 29 | DHL Freight Mo. Kft | 6 161 652 000 | 9 566 287 000 | -93 061 000 | -465 594 000 |
| 30 | DELTA SPED Kft. | 7 423 324 000 | 9 260 606 000 | 196 255 000 | 331 219 000 |
| 31 | MAHART Duna-Cargo Kft. | 9 236 163 000 | 9 251 868 000 | -1 068 842 000 | -2 043 800 000 |
| 32 | DHL Exel Supply Chain | 13 575 740 000 | 9 080 332 000 | -503 906 000 | 38 044 000 |
| 33 | Gebrüder Weiss Kft. | 8 761 726 000 | 8 822 014 000 | -187 819 000 | -67 382 000 |
| 34 | UPS Holding Kft. | 0 | 8 301 980 000 | 0 | 410 599 000 |
| 35 | MASPED-RAILOG Kft. | 8 807 764 000 | 7 989 216 000 | -90 455 000 | -556 754 000 |
| 36 | MédiaLOG Zrt. | 8 677 418 000 | 7 901 722 000 | -145 559 000 | 10 454 000 |
| 37 | GLS Hungary Kft. | 6 745 253 000 | 7 726 947 000 | 1 848 855 000 | 2 304 882 000 |
| 38 | MASPED-SCHENKER Kft. | 6 889 399 000 | 7 662 817 000 | 355 875 000 | 65 067 000 |
| 39 | Waberer 's Logisztika Kft. | 7 278 453 000 | 7 392 195 000 | 48 807 000 | 205 560 000 |
| 40 | REINING TRANSPORT Kft. | 5 201 356 000 | 7 265 576 000 | 6 938 000 | 8 558 000 |
| 41 | RÉVÉSZ TRANS Kft. | 5 545 197 000 | 7 124 109 000 | 384 585 000 | 438 189 000 |
| 42 | Celebi GH | 6 645 131 000 | 7 079 670 000 | -327 025 000 | 51 611 000 |
| 43 | TRANSDANUBIA Kft. | 5 873 366 000 | 7 050 369 000 | 387 772 000 | 306 716 000 |
| 44 | Rapidsped Zrt. | 5 290 239 000 | 6 834 408 000 | 149 723 000 | 168 027 000 |
| 45 | Hödlmayr Hungária | 5 532 095 000 | 6 612 012 000 | 14 820 000 | -223 653 000 |
| 46 | OPAL Zrt. | 9 060 292 000 | 6 554 082 000 | 2 417 935 000 | 1 357 890 000 |
| 47 | Schenker Kft. | 5 294 890 000 | 6 470 818 000 | 61 643 000 | 219 126 000 |
| 48 | ICT Hungaria Kft. | 4 159 020 000 | 6 203 938 000 | 21 192 000 | 15 254 000 |
| 49 | cargo-partner Kft. | 4 275 619 000 | 6 064 193 000 | 113 795 000 | 117 689 000 |
| 50 | TRANS-SPED Kft. | 5 823 581 000 | 6 048 811 000 | 126 679 000 | 72 449 000 |
| 51 | PETROLSPED Kft. | 3 989 121 000 | 5 713 019 000 | 228 196 000 | 313 601 000 |
| 52 | CEVA Logistics | 3 109 031 000 | 5 656 298 000 | -91 422 000 | 4 569 000 |
| 53 | ISD PORTOLAN Kft. | 3 862 127 000 | 5 289 770 000 | 201 577 000 | 430 070 000 |
| 54 | Federal Express Mo. | 4 665 361 000 | 5 104 111 000 | -394 583 000 | -716 369 000 |
| 55 | Raben Trans European | 4 688 719 000 | 4 957 177 000 | 249 260 000 | 39 354 000 |
| 56 | Huncargo Spedition | 4 709 119 000 | 4 934 640 000 | 54 039 000 | -271 207 000 |
| 57 | CENTRUM PARKOLÓ Kft. | 5 633 141 000 | 4 881 198 000 | 57 475 000 | 18 379 000 |
| 58 | Cronus Kft. | 5 299 065 000 | 4 834 698 000 | 193 856 000 | 145 356 000 |
| 59 | TERRAVIA-TRANS Kft. | 4 259 498 000 | 4 815 141 000 | 332 169 000 | 149 461 000 |
| 60 | GEFCO Magyarország Kft. | 4 402 430 000 | 4 804 397 000 | 239 464 000 | 132 149 000 |
| 61 | UTi ( Hungary ) Kft | 3 467 617 000 | 4 652 386 000 | 73 439 000 | 155 236 000 |
| 63 | TIG Nonprofit Kft. | 2 165 743 000 | 4 529 590 000 | -440 467 000 | -372 430 000 |
| 64 | Willi Betz Hungária Kft. | 4 454 359 000 | 4 525 910 000 | -477 751 000 | -56 793 000 |
| 65 | UPS Magyarország Kft. | 0 | 4 374 683 000 | 0 | 9 547 000 |
| 66 | MMV ZRt. | 4 630 785 000 | 4 322 424 000 | 522 437 000 | 572 176 000 |
| 67 | BERTRANS Zrt. | 3 854 570 000 | 4 318 472 000 | -79 945 000 | -340 956 000 |
| 68 | DSV Hungária Kft. | 2 720 661 000 | 4 265 687 000 | 40 065 000 | 219 600 000 |
| 69 | MALTACOURT Hungary | 2 022 674 000 | 4 231 387 000 | 153 207 000 | 352 356 000 |
| 70 | DRILL-TRANS Zrt. | 7 681 276 000 | 4 152 920 000 | -142 523 000 | -441 230 000 |
| 71 | DEN HARTOGH TRANS Kft. | 3 111 919 000 | 4 140 319 000 | 128 656 000 | 154 117 000 |
| 72 | TRANSINTERTOP Kft. | 3 427 883 000 | 4 119 493 000 | 348 150 000 | 267 031 000 |
| 73 | HOPI Hungária Kft. | 9 144 358 000 | 4 069 243 000 | -224 301 000 | -170 334 000 |
| 74 | Lagermax Autotransz. | 4 472 838 000 | 3 976 275 000 | 19 558 000 | -270 627 000 |
| 75 | AUGUSTIN Freight Kft. | 5 848 804 000 | 3 956 718 000 | -5 304 000 | 82 365 000 |
| 76 | OPTISPED Kft. | 2 976 952 000 | 3 830 604 000 | 50 386 000 | 107 492 000 |
| 77 | MSC Magyarország Kft | 415 873 000 | 3 707 367 000 | -62 048 000 | 5 872 000 |
| 78 | UPS SCS ( Hungary ) Kft. | 2 459 145 000 | 3 661 805 000 | 49 288 000 | 28 251 000 |
| 79 | MOLTRANS Kft. | 3 611 118 000 | 3 639 682 000 | 107 962 000 | 97 397 000 |
| 80 | Alba-Zöchling Kft. | 3 281 562 000 | 3 594 896 000 | 49 674 000 | 59 905 000 |
| 81 | MULTICONT Zrt. | 2 214 204 000 | 3 592 543 000 | 39 864 000 | 90 834 000 |
| 82 | Sped Trans Hungária Kft | 2 697 299 000 | 3 586 087 000 | 119 538 000 | 56 719 000 |
| 83 | MF CARGO Kft. | 1 930 674 000 | 3 522 662 000 | 56 601 000 | 49 511 000 |
| 84 | EUROGATE Kft. | 1 280 688 000 | 3 451 936 000 | 4 337 000 | 6 024 000 |
| 85 | DPD Hungária Kft. | 2 992 612 000 | 3 451 405 000 | 362 274 000 | 567 965 000 |
| 86 | "KELET-TRANS 2000" Kft. | 2 299 841 000 | 3 313 791 000 | 131 923 000 | 105 917 000 |
| 87 | Hunland Trans Kft. | 2 527 692 000 | 3 286 817 000 | 95 606 000 | -100 214 000 |
| 88 | G. TRANSPORT 96. Kft. | 2 895 479 000 | 3 280 066 000 | 10 887 000 | 46 389 000 |
| 89 | Terméktároló zrt. | 3 118 868 000 | 3 263 263 000 | 1 914 011 000 | 1 817 807 000 |
| 90 | AWT Hungary Kft. | 3 318 513 000 | 3 262 801 000 | 16 364 000 | -419 434 000 |
| 91 | Tim Van Vlaandern Trans. | 2 232 312 000 | 3 263 277 000 | -19 258 000 | 21 002 000 |
| 92 | FIEGE Kft. | 2 822 727 000 | 3 157 498 000 | -47 002 000 | 6 794 000 |
| 93 | TRANSALKIM-BUD. | 2 499 077 000 | 3 073 614 000 | 9 131 000 | 42 125 000 |
| 94 | ST-Logistic Kft. | 1 202 417 000 | 3 036 445 000 | 175 711 000 | 11 377 000 |
| 95 | JAS CARGOWAYS INC. | 2 061 522 000 | 3 006 882 000 | 29 920 000 | 42 607 000 |
| 96 | FLOTT-TRANS KFT. | 2 884 310 000 | 3 004 940 000 | 117 403 000 | 66 619 000 |
| 97 | NAPSUGÁR-TRADE Kft. | 2 508 395 000 | 2 992 490 000 | 12 979 000 | 1 389 000 |
| 98 | PREVOST-HUNGÁRIA KFT. | 1 950 944 000 | 2 988 456 000 | 39 209 000 | 100 549 000 |
| 99 | HOYER Hungária Kft. | 3 618 620 000 | 2 911 336 000 | -132 616 000 | 41 600 000 |
| 100 | NEOLIT Kft. | 2 780 677 000 | 2 900 819 000 | 16 740 000 | 71 124 000 |
Kategória:
Aktuális hírek
2011. július 06. szerda, 10:59
A záhonyi térség kitörési pontjai
Az elmúlt években sok tanulmány, terv, elképzelés készült Záhony és térsége vasúti árufuvarozásban betöltött szerepének meghatározására, a követendõ útirányra, a lehetséges kitörési pontokra vonatkozóan, ezekbõl azonban eddig nagyon kevés valósult meg – derül ki a Logisztikai Egyeztetõ Fórum (LEF) helyzetelemzésébõl. Figyelmeztetnek arra, a versenytársak fejlõdnek, új logisztikai irányok alakulnak ki, és ha nem akarunk le-, illetve kimaradni, fel kell venni a piac által diktált versenyt.
A LEF (amelyben az átrakókörzet több oldalról is képviselve van) elemzése kitér arra, hogy az orosz–magyar és a kínai–magyar vasúti áruszállítási forgalom az egymással évtizedek óta éles versenyben álló Záhony és a szlovákiai Ágcsernyõ átrakókörzeten keresztül érkezik és távozik. Miközben az 1980-as évek végén mintegy kétszer annyi áru lépte át a határt az elõbbinél, addig a jelenlegi négymillió tonna forgalmának több mint dupláját (kilencmillió tonna) bonyolítja Ágcsernyõ és Dobra (Szlovákia) együtt Ázsia–Európa viszonylatban. A két átrakókörzet között eddig semmilyen együttmûködés nem valósult meg, és a LEF szerint a közeljövõben sincs realitása, folyamatos a verseny az áruk adott útirányra való terelésében. Ennek egyrészt gazdasági, másrészt történelmi okai vannak. Például az orosz érdekeltségben lévõ dobrai terminálra érkezik a távol- keleti konténervonatok többsége, majd a konténerek általában közúton mennek tovább magyarországi célállomásra.
A magyar oldal kapacitása jelenleg évi 8-10 millió tonna áru átrakását teszi lehetõvé, melynek felsõ értéke fejlesztéssel elérheti a 15-18 millió tonnát. A Záhony Port kezelésében levõ kombiterminál napi kapacitása folyamatos üzemben 120 kocsi (240 konténer). A szlovák oldalon lévõ átrakók (Ágcsernyõ, Dobra) a már évekkel ezelõtt megkezdett fejlesztésekkel, 5-9 millió tonna évi átrakott menynyiséggel megkerülték a magyar átrakási lehetõséget. Problémát okoz, hogy a Záhony térségi szolgáltatók – a MÁV is – szinte kivétel nélkül küzdenek az életben maradásért. Forgalmuk a 2008. évinek 20-30 százaléka.
Ez azért is gond, mert a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek – vasúti átrakás és logisztikai szolgáltatás – több mint háromezer embernek adnak munkát, ennek elvesztése társadalmi feszültséget okoz a munkalehetõségek hiányával küzdõ térségben. Az elemzés a vasút és a tengeri hajózás új mennyiségekért folyó versenye kapcsán megállapítja, hogy a kelet–nyugat irányú áruszállításban továbbra is az utóbbi marad a nagyobb szegmens. A jelenlegi kapacitások azonban lehetõvé teszik, hogy a vasút megfelelõ alternatíva legyen a fuvaroztató cégek számára. Már vannak is vasúti megoldások Európa–Kína relációra. A küldemények átrakására a kínai– orosz megállapodástól függõen az ukrán–magyar vagy az ukrán–szlovák határon kerül sor. A LEF sajnálatosnak nevezi, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországon újból felmerült a széles nyomtávú hálózat ország belsejébe – Dunaújváros, Gyõr, Gönyû – való meghosszabbításának kérdése mint lehetséges fejlesztési alternatíva.
Az elemzés szerint megépítése csak a dobrai kombiterminál és az ágcsernyõi átrakó versenypozícióját erõsítené tovább Záhonnyal, illetve hazánkkal szemben. Továbbá a prognosztizálható árumennyiség és a logisztikai szolgáltatások komplexitása sem indokolja a széles nyomtáv továbbvitelét, hosszú távon negatív hatással lenne a magyar gazdaságra. A záhonyi térség közlekedéspolitikai problémáiról szólva a LEF egyebek között említi, hogy az ottani szolgáltatók egymással szembeni versenyzése sem mutat elõre, az eltérõ tulajdonviszonyok miatt jelentkezõ érdekellentétek is akadályozzák az optimalizálást. Ezzel szemben Ágcsernyõn és Dobrán egy kézben van a teljes átrakási rendszer. A szlovákok sokkal rugalmasabban alkalmazzák a vasúti díjszabási rendszerüket is. A LEF szerint az elmúlt években Záhony térségére fordított több mint 30 milliárd forint értékû infrastruktúra-fejlesztés (a széles nyomtávú vasút felújítása, közúti fejlesztés, egyebek) ebben a formában nem szolgálja a térség kitörését, csak konzerválta a kialakult szétaprózódást. Ez pedig gátolja az összefogást, az egységes üzleti fellépést. Az egységet biztosító koncepció hiánya miatt például a Fényeslitkén elkészült logisztikai és ipari park is kihasználatlanul áll. A Záhony Logisztikai Klasztert is felszámolták, mivel nem tudta betölteni az eredeti feladatát, a térség szolgáltatóinak az összefogását. Az említettek miatt a térségben nincs egységes logisztikai érdekképviselet, illetve -érvényesítés. Mivel a záhonyi térség gazdasági alapjait veszélyeztetõ osztrák–orosz széles nyomtávú vágány kiépítésének terve még nem került le a napirendrõl, a logisztikai szakma fontosnak tartja a fejlesztési alternatívák szélesebb körû bemutatását, a lehetõségek nemzetgazdasági elõnyöket is eredményezõ kihasználását. A szlovák–orosz közeledés kapcsán pedig felhívják a figyelmet az Ázsia– Európa közötti áruforgalom lebonyolításánál a konkurens északi elkerülõ vasútvonal igénybevételére. Ezért diplomáciai, gazdaságpolitikai és marketingeszközök segítségével az orosz gazdasági érdekeltségek térségi megjelenésének elõmozdítását, a már meglévõ közlekedéspolitikai és gazdasági kapcsolatok gyakorlati alkalmazását javasolják.
A LEF szerint Záhony térségében minden további infrastruktúra- fejlesztés csak komplex logisztikai koncepció keretén belül, erõs külkapcsolati marketinggel és ügyfél-akvizíciós tevékenységgel lehetséges. Ez hosszú távon nemcsak a térségnek, hanem a nemzetgazdaság számára is elõnyös és jövedelmezõ (például növekvõ vámbevételek) lenne. Az elképzelések megvalósításához szakminisztériumi intézkedéseket, projektfinanszírozást tartanak szükségesnek, melyek a hatékonyságnövelés mellett a térség tõkevonzó erejét hivatottak gazdaságpolitikai eszközökkel és milliárdos beruházásnövelõ támogatásokkal vonzóvá tenni.
LEF-JAVASLAT ZÁHONY FEJLESZTÉSÉRE:
1. Egyértelmûvé kell tenni a jogi helyzetét, tulajdonviszonyait, a szomszédos konkurens terminálok figyelembevételével ésszerûsíteni kell üzletpolitikáját.
2. Meg kell vizsgálni, hogy a tengeri kikötõk mûködéséhez hasonlóan átalakítva tud-e az Európai Unió gazdasági rendszerébõl fakadó bevételeket magához vonzani, illetve versenyképes alternatívát biztosítani a széles nyomtávú vasúti fuvarozást követõ közúti szállítással, valamint a külföldi vasúti átrakókkal szemben.
3. A konténerforgalom nagyarányú megnövekedésével számolva a biztos átrakási, tárolási kapacitás érdekében felújítások, fejlesztések, bõvítések, beruházások szükségesek.
4. Sokkal rugalmasabb – a szlovákokénál kedvezõbb – vasúti díjszabási rendszert kell kialakítani a térségre.
5. Az érdekelt magánszolgáltatók és a Záhony–Port között egészséges munkamegosztást kell kialakítani.
6. A szolgáltatások koncentrálását követõen felszabaduló (MÁV-) területeken szükséges lenne mielõbb egy vámszabad terület létrehozása, hogy termelõ cégek odatelepítésével hosszú távra megoldható legyen a térség problémaköre.
7. Záhony térségében szükséges egy egységes és mûködõképes logisztikai érdekképviselet létrehozása.
A LEF (amelyben az átrakókörzet több oldalról is képviselve van) elemzése kitér arra, hogy az orosz–magyar és a kínai–magyar vasúti áruszállítási forgalom az egymással évtizedek óta éles versenyben álló Záhony és a szlovákiai Ágcsernyõ átrakókörzeten keresztül érkezik és távozik. Miközben az 1980-as évek végén mintegy kétszer annyi áru lépte át a határt az elõbbinél, addig a jelenlegi négymillió tonna forgalmának több mint dupláját (kilencmillió tonna) bonyolítja Ágcsernyõ és Dobra (Szlovákia) együtt Ázsia–Európa viszonylatban. A két átrakókörzet között eddig semmilyen együttmûködés nem valósult meg, és a LEF szerint a közeljövõben sincs realitása, folyamatos a verseny az áruk adott útirányra való terelésében. Ennek egyrészt gazdasági, másrészt történelmi okai vannak. Például az orosz érdekeltségben lévõ dobrai terminálra érkezik a távol- keleti konténervonatok többsége, majd a konténerek általában közúton mennek tovább magyarországi célállomásra.
A magyar oldal kapacitása jelenleg évi 8-10 millió tonna áru átrakását teszi lehetõvé, melynek felsõ értéke fejlesztéssel elérheti a 15-18 millió tonnát. A Záhony Port kezelésében levõ kombiterminál napi kapacitása folyamatos üzemben 120 kocsi (240 konténer). A szlovák oldalon lévõ átrakók (Ágcsernyõ, Dobra) a már évekkel ezelõtt megkezdett fejlesztésekkel, 5-9 millió tonna évi átrakott menynyiséggel megkerülték a magyar átrakási lehetõséget. Problémát okoz, hogy a Záhony térségi szolgáltatók – a MÁV is – szinte kivétel nélkül küzdenek az életben maradásért. Forgalmuk a 2008. évinek 20-30 százaléka.
Ez azért is gond, mert a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek – vasúti átrakás és logisztikai szolgáltatás – több mint háromezer embernek adnak munkát, ennek elvesztése társadalmi feszültséget okoz a munkalehetõségek hiányával küzdõ térségben. Az elemzés a vasút és a tengeri hajózás új mennyiségekért folyó versenye kapcsán megállapítja, hogy a kelet–nyugat irányú áruszállításban továbbra is az utóbbi marad a nagyobb szegmens. A jelenlegi kapacitások azonban lehetõvé teszik, hogy a vasút megfelelõ alternatíva legyen a fuvaroztató cégek számára. Már vannak is vasúti megoldások Európa–Kína relációra. A küldemények átrakására a kínai– orosz megállapodástól függõen az ukrán–magyar vagy az ukrán–szlovák határon kerül sor. A LEF sajnálatosnak nevezi, hogy az elmúlt hónapokban Magyarországon újból felmerült a széles nyomtávú hálózat ország belsejébe – Dunaújváros, Gyõr, Gönyû – való meghosszabbításának kérdése mint lehetséges fejlesztési alternatíva.
Az elemzés szerint megépítése csak a dobrai kombiterminál és az ágcsernyõi átrakó versenypozícióját erõsítené tovább Záhonnyal, illetve hazánkkal szemben. Továbbá a prognosztizálható árumennyiség és a logisztikai szolgáltatások komplexitása sem indokolja a széles nyomtáv továbbvitelét, hosszú távon negatív hatással lenne a magyar gazdaságra. A záhonyi térség közlekedéspolitikai problémáiról szólva a LEF egyebek között említi, hogy az ottani szolgáltatók egymással szembeni versenyzése sem mutat elõre, az eltérõ tulajdonviszonyok miatt jelentkezõ érdekellentétek is akadályozzák az optimalizálást. Ezzel szemben Ágcsernyõn és Dobrán egy kézben van a teljes átrakási rendszer. A szlovákok sokkal rugalmasabban alkalmazzák a vasúti díjszabási rendszerüket is. A LEF szerint az elmúlt években Záhony térségére fordított több mint 30 milliárd forint értékû infrastruktúra-fejlesztés (a széles nyomtávú vasút felújítása, közúti fejlesztés, egyebek) ebben a formában nem szolgálja a térség kitörését, csak konzerválta a kialakult szétaprózódást. Ez pedig gátolja az összefogást, az egységes üzleti fellépést. Az egységet biztosító koncepció hiánya miatt például a Fényeslitkén elkészült logisztikai és ipari park is kihasználatlanul áll. A Záhony Logisztikai Klasztert is felszámolták, mivel nem tudta betölteni az eredeti feladatát, a térség szolgáltatóinak az összefogását. Az említettek miatt a térségben nincs egységes logisztikai érdekképviselet, illetve -érvényesítés. Mivel a záhonyi térség gazdasági alapjait veszélyeztetõ osztrák–orosz széles nyomtávú vágány kiépítésének terve még nem került le a napirendrõl, a logisztikai szakma fontosnak tartja a fejlesztési alternatívák szélesebb körû bemutatását, a lehetõségek nemzetgazdasági elõnyöket is eredményezõ kihasználását. A szlovák–orosz közeledés kapcsán pedig felhívják a figyelmet az Ázsia– Európa közötti áruforgalom lebonyolításánál a konkurens északi elkerülõ vasútvonal igénybevételére. Ezért diplomáciai, gazdaságpolitikai és marketingeszközök segítségével az orosz gazdasági érdekeltségek térségi megjelenésének elõmozdítását, a már meglévõ közlekedéspolitikai és gazdasági kapcsolatok gyakorlati alkalmazását javasolják.
A LEF szerint Záhony térségében minden további infrastruktúra- fejlesztés csak komplex logisztikai koncepció keretén belül, erõs külkapcsolati marketinggel és ügyfél-akvizíciós tevékenységgel lehetséges. Ez hosszú távon nemcsak a térségnek, hanem a nemzetgazdaság számára is elõnyös és jövedelmezõ (például növekvõ vámbevételek) lenne. Az elképzelések megvalósításához szakminisztériumi intézkedéseket, projektfinanszírozást tartanak szükségesnek, melyek a hatékonyságnövelés mellett a térség tõkevonzó erejét hivatottak gazdaságpolitikai eszközökkel és milliárdos beruházásnövelõ támogatásokkal vonzóvá tenni.
LEF-JAVASLAT ZÁHONY FEJLESZTÉSÉRE:
1. Egyértelmûvé kell tenni a jogi helyzetét, tulajdonviszonyait, a szomszédos konkurens terminálok figyelembevételével ésszerûsíteni kell üzletpolitikáját.
2. Meg kell vizsgálni, hogy a tengeri kikötõk mûködéséhez hasonlóan átalakítva tud-e az Európai Unió gazdasági rendszerébõl fakadó bevételeket magához vonzani, illetve versenyképes alternatívát biztosítani a széles nyomtávú vasúti fuvarozást követõ közúti szállítással, valamint a külföldi vasúti átrakókkal szemben.
3. A konténerforgalom nagyarányú megnövekedésével számolva a biztos átrakási, tárolási kapacitás érdekében felújítások, fejlesztések, bõvítések, beruházások szükségesek.
4. Sokkal rugalmasabb – a szlovákokénál kedvezõbb – vasúti díjszabási rendszert kell kialakítani a térségre.
5. Az érdekelt magánszolgáltatók és a Záhony–Port között egészséges munkamegosztást kell kialakítani.
6. A szolgáltatások koncentrálását követõen felszabaduló (MÁV-) területeken szükséges lenne mielõbb egy vámszabad terület létrehozása, hogy termelõ cégek odatelepítésével hosszú távra megoldható legyen a térség problémaköre.
7. Záhony térségében szükséges egy egységes és mûködõképes logisztikai érdekképviselet létrehozása.
Kategória:
Aktuális hírek
2011. április 18. hétfő, 09:28
A DB húzóágazata a logisztika
A DB Mobility Network Logistics nyilvánosságra hozta éves eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy a cég bevétele és profitja is növekedett a logisztikai üzletágában.
A Deutsche Bahn üzleti teljesítményéről problémás jelentést írni, mivel hatalmas és nem nyilvános vállalat, így nehéz adatokat szerezni. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a teljes Deutsche Bahn Mobility Network Logistics’ Group bevételei 13,7%-kal növekedtek, 34,4 milliárd euróra, míg a nettó profitjuk 25,3%-kal nőtt, 1,058 milliárdra. Ezek a számok már magukba foglalják az Arriva nevű brit vasúttársaság felvásárlását is.
A logisztikai oldalon DB Schenker Rail bevételei 8,9%-kal nőttek, 4,584 milliárd euróra, így biztosítva, hogy a divízió profitja 12 millió euróra emelkedjen a 2009-es 189 millió eurós veszteséget követően. A DB Schenker Logistics jóval magasabb bevételt ért el, 26,7%-os növekedéssel elérve a 14 milliárd eurót, a profit pedig 52%-kal nőtt, 304 millió euróra. A vállalat bevételei nagyrészt légi és tengeri szállításból keletkeztek, 1.8 milliárd euró értékben, míg az európai földi szállítmányozásból 400 millió eurós növekedés származott. A szerződéses logisztikai szolgáltatás 100 millió eurót hozott. A magasabb költségek ellenére az áruszállítási szolgáltatások üzletágban a profitráta 1,8%-ról 2,1%-ra nőtt 2010-ben.
A vállalat eredményeit bemutató beszédében Ruediger Grube, a cég elnök-vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy az alapjául szolgáló kereslet növekedése dinamikus, és ez a 2010-es évek közepére is néhány százalékos ütemet jelent. Például a szerződéses logisztikai szolgáltatás üzletág 13,7%-os bevétel növekedést mutat, míg a légi szállítmányozás 18,7%-ost.
Bár a DB logisztikai üzletágai azok, amelyek a profitot termelik, a vállalat menedzsmentjének figyelmét nagyrészt a német személyszállítási üzletág köti le, mivel az nagy tőkeberuházást igényel a német vasúti infrastruktúra fejlesztése, valamint a felvásárlások miatt. Ha hihetünk a DB Mobility Network Logistics felsővezetésének, akik a következő 15 évre a logisztikai piac megduplázódását jósolják, akkor ez az üzletág fog dominálni a cég pénzügyi eredményeiben.
Kategória:
Aktuális hírek
2010. november 09. kedd, 20:44
Visszaszoríthatók a lopások
Sikeresen alkalmaznak kargó méretû röntgenberendezéseket a szállítmányok átvizsgálására
Az utóbbi években, a szállítmányok sérelmére elkövetett lopások természete jelentõsen átalakult. A tolvajok – kihasználva a logisztikai lánc esetleges biztonsági hiányosságait – nem a rakomány teljes, a szállítójármûvel együtt történõ ellopására, elrablására törekednek, az áruk dézsmálását tekintik kevésbé veszélyes tevékenységnek. Ez a módszer súlyos problémát jelent úgy a termelõ-, gyártóvállalatok, mint a teljes ellátási lánc többi szereplõje számára. Az ebbõl eredõ anyagi kár, illetve az üzleti presztízsveszteség többek között nagy összegû kártérítésekkel vagy a beszállítói státus elvesztésével is járhat. Éppen ezért a károk megelõzése érdekében egyre több gyártó és logisztikai szolgáltató dönt áru- és szállítmányvizsgáló röntgenberendezések alkalmazása mellett.
Sajnos – és ez nem hazai specifikum – az iparban, az áruszállításban és a raktárlogisztikában is gyakran hiányzik valami a bontatlannak hitt termékcsomagolásból vagy palettáról. Még a tökéletesnek tûnõ gyártási, logisztikai folyamatszervezésben is lehetnek és vannak is hibalehetõségek, a rossz szándékú emberi leleményesség pedig könyörtelenül kihasználja ezeket. Amikor üzemek, szállítmányozó cégek és kereskedelmi láncok vezetõi, biztonsági szakemberei már úgy érzik, mindent megtettek, amit lehet, de a „szarkák” mégis tovább dolgoznak, a küzdelem reménytelennek tûnhet. Megoldás azonban van. A hazai logisztikai cégek bizonyos hányada – így a légi szállítmányozók, az elektronikai készülékeket és alkatrészeket gyártó üzemek vagy a logisztikai szolgáltatók – már évek óta sikerrel alkalmazza a kargó méretû röntgenberendezéseket a szállítmányok, késztermékek és tartozékaik átvizsgálása során. Az alkalmazói kör jól mutatja, hogy ezek a területek is érintettek az áru és szállítmány megdézsmálása kapcsán. Bár a repülõtéri szállítmány átvilágítása elsõsorban a légi biztonságot szolgálja, itt az eltulajdonítás elleni védelem „csak bónuszként” jár az ellenõrzéshez. A gyártásban és a gyártási logisztikában kevésbé jellemzõ, hogy a csomagolt terméket tulajdonítják el. Itt inkább az elõállítási helyrõl történõ és a gyártási folyamat közbeni tolvajlások felé mozdultak el a módszerek. A dézsmálást a csomagolás, palettázás után a klasszikusnak mondható szúrópróbaszerû ellenõrzésekkel csak nagyon kis hatékonysággal lehet megállapítani, ezért az elõrelátó gyártók röntgenberendezéseket állítanak üzembe, és zárt technológiai láncban a komplettírozás, csomagolás és zsugorfóliázás elõtt minden egyes tételt átvilágítanak, hogy felfedezzék az esetleges hiányt.
A tömeggyártásban a raktározást jelentõs részben logisztikai szolgáltatókra bízzák, ezért ezek szintén ki vannak téve a lopásoknak, és komoly veszteségeik származhatnak, ha nem tudják bizonyítani, hogy az általuk átvett tételek már eleve hiányosak voltak. Ilyenkor ugyanis a raktározás, csomagolás vagy kiszállítás közben keletkezõ hiányokért a logisztikai szolgáltató viseli a felelõsséget, még akkor is, ha a kár valójában nem a lánc hozzá tartozó részében keletkezett. E szolgáltatók éppen ezért a le-, fel- vagy átrakodási folyamatokba illesztik az ipari röntgenberendezéseket, így nagy hatékonysággal tudják vizsgálni a szállítmányokat, legyen szó egyedi csomagolású vagy raklapos áruról. Az ipari röntgenekkel olyan – a szûkös határidõk miatt – lehetetlennek tûnõ feladatok is gyorsan és nagy biztonsággal elvégezhetõk, mint egy kamionraktér teljes tartalmának az ellenõrzése. A korszerû ipari röntgenek alkalmazásával visszaszoríthatók a lopások, tisztázható a felelõsség, így a berendezések ára rövid idõ alatt megtérül.
JELLEMZŐK:
Sajnos – és ez nem hazai specifikum – az iparban, az áruszállításban és a raktárlogisztikában is gyakran hiányzik valami a bontatlannak hitt termékcsomagolásból vagy palettáról. Még a tökéletesnek tûnõ gyártási, logisztikai folyamatszervezésben is lehetnek és vannak is hibalehetõségek, a rossz szándékú emberi leleményesség pedig könyörtelenül kihasználja ezeket. Amikor üzemek, szállítmányozó cégek és kereskedelmi láncok vezetõi, biztonsági szakemberei már úgy érzik, mindent megtettek, amit lehet, de a „szarkák” mégis tovább dolgoznak, a küzdelem reménytelennek tûnhet. Megoldás azonban van. A hazai logisztikai cégek bizonyos hányada – így a légi szállítmányozók, az elektronikai készülékeket és alkatrészeket gyártó üzemek vagy a logisztikai szolgáltatók – már évek óta sikerrel alkalmazza a kargó méretû röntgenberendezéseket a szállítmányok, késztermékek és tartozékaik átvizsgálása során. Az alkalmazói kör jól mutatja, hogy ezek a területek is érintettek az áru és szállítmány megdézsmálása kapcsán. Bár a repülõtéri szállítmány átvilágítása elsõsorban a légi biztonságot szolgálja, itt az eltulajdonítás elleni védelem „csak bónuszként” jár az ellenõrzéshez. A gyártásban és a gyártási logisztikában kevésbé jellemzõ, hogy a csomagolt terméket tulajdonítják el. Itt inkább az elõállítási helyrõl történõ és a gyártási folyamat közbeni tolvajlások felé mozdultak el a módszerek. A dézsmálást a csomagolás, palettázás után a klasszikusnak mondható szúrópróbaszerû ellenõrzésekkel csak nagyon kis hatékonysággal lehet megállapítani, ezért az elõrelátó gyártók röntgenberendezéseket állítanak üzembe, és zárt technológiai láncban a komplettírozás, csomagolás és zsugorfóliázás elõtt minden egyes tételt átvilágítanak, hogy felfedezzék az esetleges hiányt.
A tömeggyártásban a raktározást jelentõs részben logisztikai szolgáltatókra bízzák, ezért ezek szintén ki vannak téve a lopásoknak, és komoly veszteségeik származhatnak, ha nem tudják bizonyítani, hogy az általuk átvett tételek már eleve hiányosak voltak. Ilyenkor ugyanis a raktározás, csomagolás vagy kiszállítás közben keletkezõ hiányokért a logisztikai szolgáltató viseli a felelõsséget, még akkor is, ha a kár valójában nem a lánc hozzá tartozó részében keletkezett. E szolgáltatók éppen ezért a le-, fel- vagy átrakodási folyamatokba illesztik az ipari röntgenberendezéseket, így nagy hatékonysággal tudják vizsgálni a szállítmányokat, legyen szó egyedi csomagolású vagy raklapos áruról. Az ipari röntgenekkel olyan – a szûkös határidõk miatt – lehetetlennek tûnõ feladatok is gyorsan és nagy biztonsággal elvégezhetõk, mint egy kamionraktér teljes tartalmának az ellenõrzése. A korszerû ipari röntgenek alkalmazásával visszaszoríthatók a lopások, tisztázható a felelõsség, így a berendezések ára rövid idõ alatt megtérül.
JELLEMZŐK:
A kargó méretû röntgenberendezések hazai választékában a német Smiths Heimann termékei adják a piaci szegmens túlnyomó részét. A képfelbontás minõségét jól jellemzi, hogy akár 0,1 milliméter átmérõjû rézhuzalt is képes kimutatni az alagútnyi berendezés. Színes vagy fekete-fehér megjelenítéssel, szerves- szervetlen anyagszétválasztással pedig könynyen megkülönböztethetõ a csomagolás és annak tartalma. Az esetleges hiány megállapítása mellett a normálistól való szerkezeti eltérések is detektálhatók, vagyis a röntgen minõségbiztosítási feladatokra is bevethetõ. A felvételeket a berendezés beépített merevlemezén lehet tárolni visszakeresési céllal, a felvétel a hozzáférési jogosultságok mellett bármikor megtekinthetõ. Ez megfelelõ válasz a tolvajok és a biztonsági személyzet esetleges összejátszása ellen is.
Kategória:
Aktuális hírek
2010. október 06. szerda, 23:25
Csökkent az összesített forgalom
TOP 100-AS LISTÁN SZEREPLÕ vállalkozásoknak csak 35 százaléka tudta növelni árbevételét
A magyarországi székhelyű, áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû vállalkozásokból 2009 után ismét összeállítottuk a száz legnagyobb árbevételû rangsorát, mely a többi toplistához hasonlóan szubjektív. A terület eltérõ értelmezései miatt néhány vállalkozás szerepeltetése megkérdõjelezhetõ. A listán található vállalkozások neve nem minden esetben cseng ismerõsen, mivel alapításuk óta elnevezésük átlagosan legalább egyszer megváltozott.
A KSH adatai alapján 2009. december 31-én 15,9 ezer áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû társas vállalkozást regisztráltak (2008. december 31-én 15,4 ezret tartottak nyilván), ennek csak töredéke szerepel a listán, azonban ezek a szektor öszszesített árbevételének több mint a felét adták. Az 1484,6 milliárd forintos együttes forgalmuk a 2008. évi adatnál 4,8 százalékkal volt alacsonyabb, és a százból már csak 35 vállalkozás tudta növelni az árbevételét (egy évvel korábban még 68). Ez elsõsorban a válságnak tudható be, ahogyan az is, hogy tavaly 27 vállalkozásnak volt negatív az adózás elõtti eredménye. A listát a szállítmányozók (egyéb szállítást kiegészítõ szolgáltatás) dominálják 44 százalékkal, ezt a közúti fuvarozók 26, a raktározást, tárolást végzõk 11 százalékkal követik. Emellett a legnagyobbak között négy-négy postai-futárpostai és légi szállítást kiegészítõ, három-három vasúti és szárazföldi áruszállítás, két légi áruszállítás, valamint egy-egy csõvezetékes, belvízi szállítás, illetve rakománykezelés fõ tevékenységû vállalkozást is találhatunk. A top 100 tagjaiból 51 budapesti, 26 Pest megyei székhelyû, ezek korlátolt felelõsségû (76 százalék), illetve részvénytársaság (24 százalék) formában mûködnek.
Az Áruszállítás, raktározás top 100 2009-es üzleti évük értékesítés nettó árbevétele eredménye alapján rangsorolja a magyarországi székhelyû, áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû vállalkozásokat, feltüntetve a 2008-as árbevételt, az adózás elõtti eredményadatokat és a TEÁOR ’08 szakágazati megnevezés szerinti fõ tevékenységet is. E fõ tevékenységi körök – a személyszállítás (például Malév Zrt., Volán-társaságok) kivételével – megegyeznek a H nemzetgazdasági ágba tartozó szakágazatokkal. A listán szereplõ, 2009-ben konszolidált éves beszámolót készítõk 100 százalékos tulajdoni hányadában lévõ vállalkozásokat a lista nem tartalmazza (például a MÁV Zrt. esetében a Záhony-Port Zrt.-t). A listán a konszolidációhoz szükséges információk hiányában meghatározó csoportok (például DHL, Waberer’s) több vállalkozása is szerepel. Az adatok forrása a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremûködõ Szolgálat. A lista kialakításánál a teljességre törekedtünk: korábbi beszámolói alapján feltételezhetõen ebbe a körbe tartozna a Federal Express Corporation fióktelepe is, amelyrõl a lista összeállításakor a naptári évtõl eltérõ üzleti éve miatt vagy adatszolgáltatás hiányában 2009-es adataink sajnos nincsenek.
A magyarországi székhelyű, áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû vállalkozásokból 2009 után ismét összeállítottuk a száz legnagyobb árbevételû rangsorát, mely a többi toplistához hasonlóan szubjektív. A terület eltérõ értelmezései miatt néhány vállalkozás szerepeltetése megkérdõjelezhetõ. A listán található vállalkozások neve nem minden esetben cseng ismerõsen, mivel alapításuk óta elnevezésük átlagosan legalább egyszer megváltozott.
A KSH adatai alapján 2009. december 31-én 15,9 ezer áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû társas vállalkozást regisztráltak (2008. december 31-én 15,4 ezret tartottak nyilván), ennek csak töredéke szerepel a listán, azonban ezek a szektor öszszesített árbevételének több mint a felét adták. Az 1484,6 milliárd forintos együttes forgalmuk a 2008. évi adatnál 4,8 százalékkal volt alacsonyabb, és a százból már csak 35 vállalkozás tudta növelni az árbevételét (egy évvel korábban még 68). Ez elsõsorban a válságnak tudható be, ahogyan az is, hogy tavaly 27 vállalkozásnak volt negatív az adózás elõtti eredménye. A listát a szállítmányozók (egyéb szállítást kiegészítõ szolgáltatás) dominálják 44 százalékkal, ezt a közúti fuvarozók 26, a raktározást, tárolást végzõk 11 százalékkal követik. Emellett a legnagyobbak között négy-négy postai-futárpostai és légi szállítást kiegészítõ, három-három vasúti és szárazföldi áruszállítás, két légi áruszállítás, valamint egy-egy csõvezetékes, belvízi szállítás, illetve rakománykezelés fõ tevékenységû vállalkozást is találhatunk. A top 100 tagjaiból 51 budapesti, 26 Pest megyei székhelyû, ezek korlátolt felelõsségû (76 százalék), illetve részvénytársaság (24 százalék) formában mûködnek.
Az Áruszállítás, raktározás top 100 2009-es üzleti évük értékesítés nettó árbevétele eredménye alapján rangsorolja a magyarországi székhelyû, áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû vállalkozásokat, feltüntetve a 2008-as árbevételt, az adózás elõtti eredményadatokat és a TEÁOR ’08 szakágazati megnevezés szerinti fõ tevékenységet is. E fõ tevékenységi körök – a személyszállítás (például Malév Zrt., Volán-társaságok) kivételével – megegyeznek a H nemzetgazdasági ágba tartozó szakágazatokkal. A listán szereplõ, 2009-ben konszolidált éves beszámolót készítõk 100 százalékos tulajdoni hányadában lévõ vállalkozásokat a lista nem tartalmazza (például a MÁV Zrt. esetében a Záhony-Port Zrt.-t). A listán a konszolidációhoz szükséges információk hiányában meghatározó csoportok (például DHL, Waberer’s) több vállalkozása is szerepel. Az adatok forrása a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremûködõ Szolgálat. A lista kialakításánál a teljességre törekedtünk: korábbi beszámolói alapján feltételezhetõen ebbe a körbe tartozna a Federal Express Corporation fióktelepe is, amelyrõl a lista összeállításakor a naptári évtõl eltérõ üzleti éve miatt vagy adatszolgáltatás hiányában 2009-es adataink sajnos nincsenek.
| A cég neve | Főtevékenység | Értékesítés nettó árbevétele (2008, Ft) | Értékesítés nettó árbevétele (2009, Ft) | Adózás előtti eredmény (2008, Ft) | Adózás előtti eredmény (2009, Ft) | |
| 1 | Magyar Posta Zrt. | postai tevékenység (egyetemes kötelezettséggel) | 197 486 306 000 | 196 263 456 000 | 9 070 388 000 | 7 951 284 000 |
| 2 | Budapest Airport Rt. " zrt " | légi szállítást kiegészítő szolgáltatás | 149 803 676 000 | 155 063 317 000 | -112 546 297 000 | -35 402 550 000 |
| 3 | FGSZ Zrt. | csővezetékes szállítás | 115 145 000 000 | 151 535 000 000 | 17 464 000 000 | 21 502 000 000 |
| 4 | MÁV Zrt. | szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás | 178 511 000 000 | 121 457 000 000 | 20 611 000 | -26 810 000 |
| 5 | Rail Cargo Hungaria Zrt. | vasúti áruszállítás | 86 369 368 000 | 67 400 553 000 | -5 711 309 000 | -7 497 414 000 |
| 6 | Állami Autópálya Kezelő zrt. | szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás | 68 212 513 000 | 61 710 988 000 | 25 743 577 000 | 4 839 354 000 |
| 7 | WABERER'S INTERNATIONAL Zrt. | közúti áruszállítás | 55 821 308 000 | 53 058 747 000 | -1 873 879 000 | -259 037 000 |
| 8 | E. ON Földgáz Storage Zrt. | raktározás, tárolás | 43 921 000 000 | 48 015 000 000 | 15 735 000 000 | 10 899 000 000 |
| 9 | MASPED ZRt. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 33 112 418 000 | 28 850 360 000 | 294 389 000 | 523 029 000 |
| 10 | Magyar Közút Zrt. | szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás | 10 293 796 000 | 28 522 500 000 | 201 258 000 | 1 157 549 000 |
| 11 | MMBF Zrt. | raktározás, tárolás | 7 977 755 000 | 26 525 804 000 | -6 496 141 000 | 4 386 407 000 |
| 12 | HungaroControl Zrt. | légi szállítást kiegészítő szolgáltatás | 20 127 969 000 | 23 972 552 000 | -386 810 000 | 2 269 043 000 |
| 13 | DHL Logisztika Magyarország Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 30 454 578 000 | 23 501 210 000 | 1 630 011 000 | 277 620 000 |
| 14 | Raabersped Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 23 032 792 000 | 20 099 749 000 | 307 788 000 | 585 545 000 |
| 15 | EURASIA LOGISTICS Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 19 217 659 000 | 17 914 011 000 | 982 755 000 | 624 894 000 |
| 16 | DHL Exel Supply Chain Magyarország Kft. | raktározás, tárolás | 17 196 064 000 | 13 575 740 000 | -939 652 000 | -503 906 000 |
| 17 | UPS Magyarország Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 10 048 758 000 | 11 160 180 000 | 225 579 000 | 212 848 000 |
| 18 | Kühne + Nagel Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 13 428 718 000 | 11 002 238 000 | -493 880 000 | -365 044 000 |
| 19 | LIEGL & DACHSER Logisztikai Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 11 612 191 000 | 10 826 675 000 | 679 288 000 | 970 696 000 |
| 20 | MALÉV GH Földi Kiszolgáló Zrt. | légi szállítást kiegészítő szolgáltatás | 11 760 163 000 | 10 560 166 000 | 134 120 000 | 163 604 000 |
| 21 | Geodis Calberson Hungaria Kft. | raktározás, tárolás | 8 006 528 000 | 9 590 868 000 | 406 482 000 | 731 231 000 |
| 22 | DHL Express Magyarország Kft. | egyéb postai, futárpostai tevékenység | 17 894 505 000 | 9 434 242 000 | 840 760 000 | 277 927 000 |
| 23 | SZEMEREY TRANSPORT ZRt. | közúti áruszállítás | 10 708 979 000 | 9 332 471 000 | -523 670 000 | 71 047 000 |
| 24 | MAHART Duna-Cargo Kft. | belvízi áruszállítás | 6 316 127 000 | 9 236 163 000 | 179 848 000 | -1 068 842 000 |
| 25 | Horváth Rudolf Intertransport Kft. | közúti áruszállítás | 8 434 604 000 | 9 202 613 000 | 156 656 000 | 432 580 000 |
| 26 | HOPI Hungária Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 12 487 007 000 | 9 144 358 000 | -375 060 000 | -224 301 000 |
| 27 | Panalpina Magyarország Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 13 797 772 000 | 9 127 980 000 | 230 739 000 | -268 213 000 |
| 28 | OPAL Zrt. | raktározás, tárolás | 7 270 964 000 | 9 060 292 000 | 1 637 373 000 | 2 445 973 000 |
| 29 | MASPED-RAILOG Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 13 171 422 000 | 8 807 764 000 | 111 856 000 | -90 455 000 |
| 30 | Gebrüder Weiss Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 10 215 875 000 | 8 761 726 000 | -167 360 000 | -187 819 000 |
| 31 | MédiaLOG Logisztikai Zrt. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 9 685 039 000 | 8 677 418 000 | -438 012 000 | -145 559 000 |
| 32 | TNT Express Hungary | Légi áruszállítás | 9 009 847 000 | 8 202 235 000 | 1 905 633 000 | 1 696 120 000 |
| 33 | Raaberlog Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 9 066 539 000 | 8 119 842 000 | 1 855 147 000 | 449 529 000 |
| 34 | Expeditors International Hungary Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 13 825 938 000 | 7 754 832 000 | 627 699 000 | 211 972 000 |
| 35 | DRILL Trans ZRt. | közúti áruszállítás | 9 676 940 000 | 7 635 817 000 | 584 449 000 | -142 523 000 |
| 36 | DELTA SPED Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 8 196 077 000 | 7 423 324 000 | 246 817 000 | 196 255 000 |
| 37 | Waberer 's Logisztika Kft. | raktározás, tárolás | 6 254 178 000 | 7 278 453 000 | 54 443 000 | 48 807 000 |
| 38 | Masped Schenker Légi és Tengeri Szállítmányozási Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 7 744 384 000 | 6 889 399 000 | 512 621 000 | 355 875 000 |
| 39 | GLS General Logistics Systems Hungary Kft. | egyéb postai, futárpostai tevékenység | 6 924 731 000 | 6 745 253 000 | 2 295 398 000 | 1 848 855 000 |
| 40 | Celebi Ground Handling Kft. | légi szállítást kiegészítő szolgáltatás | 6 338 770 000 | 6 645 131 000 | -1 489 713 000 | -327 025 000 |
| 41 | MASPED Tlog Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 8 832 349 000 | 6 472 179 000 | -206 613 000 | -89 459 000 |
| 42 | TRANSDANUBIA Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 5 482 967 000 | 5 873 366 000 | 240 479 000 | 387 772 000 |
| 43 | AUGUSTIN Freight Kft. | közúti áruszállítás | 6 216 849 000 | 5 848 804 000 | -742 956 000 | -5 304 000 |
| 44 | TRANS-SPED Kft. | raktározás, tárolás | 6 987 377 000 | 5 823 581 000 | 93 640 000 | 126 679 000 |
| 45 | RÉVÉSZ TRANS Kft. | közúti áruszállítás | 5 165 291 000 | 5 545 197 000 | 261 438 000 | 384 585 000 |
| 46 | Hödlmayr Hungária Logistics Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 7 259 092 000 | 5 532 095 000 | 378 689 000 | 14 820 000 |
| 47 | CRONUS Kft. | közúti áruszállítás | 5 750 427 000 | 5 299 065 000 | 161 187 000 | 193 856 000 |
| 48 | Schenker Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 6 463 444 000 | 5 294 890 000 | -104 528 000 | 61 643 000 |
| 49 | Rapidsped ZRt. | közúti áruszállítás | 5 590 118 000 | 5 290 239 000 | -209 468 000 | 149 723 000 |
| 50 | REINING TRANSPORT Kft. | közúti áruszállítás | 5 207 128 000 | 5 201 356 000 | 1 840 000 | 6 938 000 |
| 51 | EUROSPED ZRt. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 5 392 226 000 | 5 179 775 000 | 108 896 000 | 141 146 000 |
| 52 | HUNCARGO SPEDITION Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 5 520 383 000 | 4 709 119 000 | 32 300 000 | 54 039 000 |
| 53 | Wincanton Magyarország Kft. | raktározás, tárolás | 4 817 689 000 | 4 688 719 000 | -589 534 000 | 249 260 000 |
| 55 | MMV ZRt. | vasúti áruszállítás | 3 888 304 000 | 4 630 785 000 | 655 051 000 | 522 437 000 |
| 56 | UKRAILTRANS Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 11 874 101 000 | 4 530 004 000 | -10 492 000 | -106 751 000 |
| 57 | Lagermax Autótranszport Kft. | közúti áruszállítás | 6 698 453 000 | 4 472 838 000 | 153 440 000 | 19 558 000 |
| 58 | GEFCO Magyarország Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 4 792 808 000 | 4 402 430 000 | -93 408 000 | 239 464 000 |
| 59 | cargo-partner Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 4 859 772 000 | 4 275 619 000 | 71 313 000 | 113 795 000 |
| 60 | TERRAVIA-TRANS Kft. | közúti áruszállítás | 3 262 677 000 | 4 259 498 000 | 210 996 000 | 332 169 000 |
| 61 | ICT Hungaria Kft. | Rakománykezelés | 5 987 608 000 | 4 159 020 000 | -39 723 000 | 21 192 000 |
| 62 | PETROLSPED Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 2 697 429 000 | 3 989 121 000 | 158 369 000 | 228 196 000 |
| 63 | ISD PORTOLAN Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 7 169 144 000 | 3 862 127 000 | 545 680 000 | 201 577 000 |
| 64 | BERTRANS ZRt. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 4 413 324 000 | 3 854 570 000 | 364 460 000 | -79 945 000 |
| 65 | HÍD TRANSZ Kft. | közúti áruszállítás | 2 914 701 000 | 3 741 199 000 | 261 628 000 | 35 051 000 |
| 66 | MEGA Kft. | raktározás, tárolás | 3 644 755 000 | 3 644 755 000 | -519 256 000 | -995 640 000 |
| 67 | HOYER Hungária Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 3 166 973 000 | 3 618 620 000 | -39 844 000 | -132 616 000 |
| 68 | MOLTRANS Kft. | közúti áruszállítás | 3 429 298 000 | 3 611 118 000 | -23 262 000 | 107 962 000 |
| 69 | Nagel Hungária Kft. | tárolás, raktározás | 3 098 552 000 | 3 490 594 000 | -502 820 000 | -397 349 000 |
| 70 | UTi ( Hungary ) Kft | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 4 547 903 000 | 3 467 617 000 | 82 247 000 | 73 439 000 |
| 71 | TRANSINTERTOP Kft. | közúti áruszállítás | 2 756 433 000 | 3 427 883 000 | 52 317 000 | 280 062 000 |
| 72 | Alba-Zöchling Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 3 763 528 000 | 3 281 562 000 | 89 791 000 | 49 674 000 |
| 73 | Verestransz | közúti áruszállítás | 2 262 502 000 | 3 245 019 000 | 72 080 000 | 113 777 000 |
| 74 | Catone | közúti áruszállítás | 2 652 827 000 | 3 130 621 000 | 111 427 000 | 134 779 000 |
| 75 | Terméktároló zRt. | raktározás, tárolás | 3 035 333 000 | 3 118 868 000 | 1 802 019 000 | 1 914 011 000 |
| 76 | DEN HARTOGH TRANS Kft. | közúti áruszállítás | 3 748 399 000 | 3 111 919 000 | 276 314 000 | 128 656 000 |
| 77 | ECH Logistics Kft. | közúti áruszállítás | 943 627 000 | 3 109 239 000 | -98 521 000 | -309 725 000 |
| 78 | CEVA Logistics Hungary Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 3 413 877 000 | 3 109 031 000 | 28 369 000 | -91 422 000 |
| 79 | DPD Hungária Kft. | egyéb postai, futárpostai tevékenység | 2 464 797 000 | 2 992 612 000 | 183 766 000 | 362 274 000 |
| 80 | OPTISPED Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 3 440 732 000 | 2 976 952 000 | 28 349 000 | 50 386 000 |
| 81 | PLIMSOLL Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 1 909 273 000 | 2 908 428 000 | 4 883 000 | 93 262 000 |
| 82 | G. TRANSPORT 96. Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 3 654 928 000 | 2 895 479 000 | 22 703 000 | 10 887 000 |
| 83 | FLOTT-TRANS Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 3 149 489 000 | 2 884 310 000 | -99 475 000 | 117 403 000 |
| 84 | FIEGE Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 3 153 779 000 | 2 822 727 000 | -24 067 000 | -47 002 000 |
| 85 | NEOLIT Kft. | közúti áruszállítás | 3 585 406 000 | 2 780 677 000 | 264 339 000 | 16 740 000 |
| 86 | WEST-BRIDGE Kft. | közúti áruszállítás | 1 656 506 000 | 2 760 810 000 | 46 284 000 | 108 158 000 |
| 87 | EUROGATE Zrt. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 4 959 312 000 | 2 725 746 000 | 8 441 000 | -7 592 000 |
| 88 | DSV Hungária Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 3 528 118 000 | 2 720 661 000 | 24 375 000 | 40 065 000 |
| 89 | Sped Trans Hungária Kft | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 7 162 008 000 | 2 697 299 000 | 82 798 000 | 119 538 000 |
| 90 | " BAKI-TRANS " Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 1 761 606 000 | 2 654 407 000 | 67 758 000 | 227 273 000 |
| 91 | TRANSEMEX Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 4 026 515 000 | 2 542 658 000 | 21 658 000 | 123 325 000 |
| 92 | NAPSUGÁR-TRADE Kft. | közúti áruszállítás | 1 739 212 000 | 2 508 395 000 | 5 119 000 | 12 979 000 |
| 93 | CEMELOG Kft. | raktározás, tárolás | 2 177 112 000 | 2 505 943 000 | 66 271 000 | 313 653 000 |
| 94 | TRANSALKIM-BUDAPEST Kft | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 2 951 418 000 | 2 499 077 000 | -26 700 000 | 9 131 000 |
| 95 | CER Hungary Zrt. | vasúti áruszállítás | 3 149 303 000 | 2 489 671 000 | 69 201 000 | 353 408 000 |
| 96 | UPS SCS ( Hungary ) Kft. | Légi áruszállítás | 2 527 663 000 | 2 459 145 000 | -398 667 000 | 49 288 000 |
| 97 | HILLTOP Logisztikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. | egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás | 3 229 444 000 | 2 419 467 000 | 184 267 000 | 93 578 000 |
| 98 | K SPED Kft. | közúti áruszállítás | 6 318 408 000 | 2 397 884 000 | -902 088 000 | -375 279 000 |
| 99 | PERSPED Kft. | közúti áruszállítás | 3 268 791 000 | 2 379 487 000 | 68 392 000 | -18 522 000 |
| 100 | KANIZSA SPRINT Kft. | közúti áruszállítás | 1 864 099 000 | 2 350 675 000 | 43 511 000 | 125 937 000 |
Kategória:
Aktuális hírek