A régióból évente csaknem négyezer szállítmányozással kapcsolatos incidenst regisztrálnak a szakmai szervezetek és a bűncselekmények száma egyre nő - nyilatkozta Muray Melinda, a Sectran Kft. ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint a leggyengébb láncszem mindig A és B pont között van, a szállítmányozási útvonalak – még a legrövidebbek is – az ellátási lánc legsérülékenyebb részei. A szárazföldi fuvarozás érthető módon amúgy is veszélyes: rossz időjárás, közlekedési dugók, balesetek, útzárak, defektek és műszaki meghibásodások nehezíthetik az áru útját. Számolni kell azonban más fenyegetésekkel is, hiszen a legtöbb lopás, rablás vagy a megmagyarázhatatlan hiány és veszteség rizikója az ellátási lánc eme szakaszában a legnagyobb. A szállítmányozással kapcsolatos bűncselekmények pedig mind anyagi, mind morális értelemben jelentős veszteséget jelentenek a gyártók és logisztikai cégek számára.

Muray Melinda szerint azonban vannak kockázati tényezők, amelyeket csökkenteni lehet. Az időjárást természetesen senki sem tudja befolyásolni, mint ahogy a forgalmi helyzetet sem, és szinte lehetetlen minden egyes csomagot vagy raklapot megóvni a veszteségtől. De nyilvánvaló az is, hogy egy felelős nagyvállalat (gyártó, kereskedő, fuvarozó stb.) igyekszik megtenni minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy minimalizálja a „természetes eredetű” és a bűncselekményekből származó veszteséget.

A szakértő szerint a lopások száma eredményesen csökkenthető a sofőrök minősítésével és az általuk nyújtott teljesítmény folyamatos felügyeletével. A Driver Identification Database (DIDb) az eddigi technika-központú megközelítés helyett az emberi tényezőre, a humán faktorra fókuszálva hatékony megoldást nyújt a szállítmányozási veszteségek csökkentésére, megelőzésére. Az ilyen megoldásokra azért van szükség, mert a „fenyegetés” az esetek többségében belülről (is) ered. Gyakorta kiderül, hogy egy-egy gépkocsivezető is érintett az incidensben, és ilyenkor még a legmodernebb technika sem képes megelőzni a veszteségeket.
Ugrin Botond, az OS Security Kft. biztonságtechnikai vezetője szerint akár 90%-kal is csökkentheti a visszaélések számát egy 24 órás operátori felügyelettel bíró online monitoring rendszer, különösen, ha a megoldást egyéb kiegészítő intézkedésekkel is kombinálják, például biztonsági parkolók igénybevételével.
Hazánk, mint az Európai Unió tagja is érintett a témában, Magyarországon fontos szállítmányozási tranzitútvonalak haladnak át. Ráadásul egyre több multinacionális nagyvállalat üzemeltet jelentős gyártóbázisokat az országban. A Transported Asset Protection Association (TAPA), azaz a Szállítmányozott Vagyontárgyak Védszövetsége már létrehozott egy úgynevezett logisztikai bűntérképet, amely segítséget nyújthat a szállítmányozással kapcsolatos bűnözés visszaszorításában. Ugrin Botond tapasztalatai szerint a bűnözők válogatás nélkül mindent lopnak, amit csak szállítani lehet közúton, különbségek elsősorban az áru értékéből és az áru értékesíthetőségéből adódnak. Szórakoztató elektronika, étel- és italáru, fémek, ruházati termékek mellett már a gyógyszerek, gyógyászati eszközök is a rablók célpontjaivá váltak. Egyre több a szállítmányozásra szakosodott bűnözői csoport, amelynek tagjai a kamionokról eltulajdonított árut nemzetközi hálózatok segítségével értékesítik. A jelenleg legnépszerűbb elkövetési módszerekről, illetve azok lehetséges megelőzéséről az érdeklődők bővebb információkat a Földön, vízen, levegőben logisztikai konferencián hallhatnak 2011. március 17-én. (www.logisztikaikonferencia.hu)

A szállítmányozással kapcsolatos bûncselekményekbõl származó veszteség 170,6 millió eurót tesz ki csak az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban. A TAPA 2008-as összesített adatai szerint ez 3756 incidensbõl adódik össze, de ez csak a jéghegy csúcsa. A szervezet statisztikája kizárólag a tagok által elszenvedett károkra vonatkozik, így a teljes veszteséget régiós vagy globális szinten még megbecsülni is nehéz. Az anyagi kár mellett számolni kell azonban olyan addicionális veszteségekkel, amelyek jogi és morális szempontból is növelik a listát. A kamion megrongálódott vagy eltûnt, a sofõr megsérült, így kiesik a munkából, az áru elveszett, és nem jut el a célállomásra, valamint a vevõ nem jut hozzá a megrendelt és betervezett termékekhez, és így tovább.

A leggyengébb láncszem mindig a szállítmányozási útvonal A és B pont között. Az árunak, amely – bármirõl legyen is szó – nagy mennyiségben jelentõs értéket képvisel, el kell jutnia az értékesítés helyére. A raktárakat szigorúan õrzi a kamerákkal, riasztókkal és fegyverekkel felvértezett biztonsági személyzet. A teherautó ponyvája azonban korántsem nyújt biztos védelmet a bûnözõk ellen, és a kamionsofõr magányossága egyben kiszolgáltatottsága is. A témában hazánk is érintett. Egyrészt számos multinacionális nagyvállalat mûködtet nálunk gyártóbázist, másrészt az országban fontos szállítmányozási tranzitútvonalak vannak. A magyar bûnüldözõ szervek jól ismerik a problémát, de a hazai bûnözõk egy lépéssel elõrébb járnak. Õk már szoros együttmûködésben tevékenykednek a szállítmányozásra szakosodott nemzetközi bûnbandákkal. Papp Róbert, a DHL Supply Chain magyarországi biztonsági igazgatója szerint azok a bûnszervezetek, amelyek a bûncselekmények eme fajtájára álltak rá, nagyon jó kapcsolatokkal, kommunikációs eszközökkel, nagy teljesítményû gépkocsikkal és módfelett jó „motivációs” rendszerrel rendelkeznek. A feketepiacon megszerzett jövedelem pedig azonnal mozdítható tõkét, így jelentõs hatalmat jelent számukra. „Ezek a csoportok mindig egy lépéssel elõttünk járnak, ezért az egyetlen lehetõségünk az összefogás” – fogalmazott a szakember. A TAPA az eszmecserén és kapcsolatépítésen kívül számos szolgáltatást is nyújt tagjainak. Ilyen például az IIS (Incident Information Service – Incidens-információs Szolgálat) vagy a közös (összeurópai) szállítmányozási bûntérkép, ezekkel hatékonyan felismerhetõk és megelõzhetõk a kamionok elleni támadások.

A szervezet – köszönhetõen a nemzetközi és állami bûnüldözõ szervekkel ápolt szoros kapcsolatának is – eredményesen veszi fel a harcot a szervezett bûnözõi csoportokkal, amelyek tevékenysége nem ismer határokat, földrajzi értelemben sem. A nemzetközi bûnözéssel szemben csak szervezetten lehet fellépni, hiszen lehet, hogy az Angliában ellopott kamion vagy eltulajdonított áru éppen Litvániában bukkan elõ és kerül a feketepiacra. A szállítmányozással kapcsolatos bûncselekményekbõl származó veszteségek illusztrálására Gál László, az OS Security ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy míg egy eredményes bankrablás vagy ATM-lopás a legrosszabb esetben is csak 10-20 millió forint kárt okozhat, addig csupán egy-két raklapnyi eltulajdonított mobiltelefon már százmilliós veszteséget jelent a tulajdonosának. A bûnözõk rizikója is kisebb, hiszen az objektumokat 24 órában õrzik, de milliárdok gurulnak napi rendszerességgel Európa közútjain szinte védtelenül. A TAPA, felismerve az ellátási láncokat fenyegetõ problémát, olyan protokollokat és módszereket fejlesztett ki, amelyek megnehezítik a bûnözõk dolgát. A tagok, gyártók és szállítmányozók mellett számos vállalkozás van, amely a szervezet céljaival egyetértésben kínál megoldásokat a védekezéshez. A TAPA egyetlen magyar tagja, a Sectran Kft. logisztikabiztonsági megoldását javasolja a hatékonyság növeléséhez. Muray Melinda ügyvezetõ igazgató a megelõzés mellett teszi le a voksát. Elmondta, hogy a Driver Identification Database egy olyan rendszer, amelybe csak „tiszta” sofõrök kerülhetnek be. Szólt arról is, hogy a gyártók és logisztikai cégek igénye nõttönnõ a megbízható munkaerõ iránt, mert sajnos az esetek többségében nemcsak a füles jön bentrõl, hanem az elkövetõ maga is bennfentes.

Az utóbbi években, a szállítmányok sérelmére elkövetett lopások természete jelentõsen átalakult. A tolvajok – kihasználva a logisztikai lánc esetleges biztonsági hiányosságait – nem a rakomány teljes, a szállítójármûvel együtt történõ ellopására, elrablására törekednek, az áruk dézsmálását tekintik kevésbé veszélyes tevékenységnek. Ez a módszer súlyos problémát jelent úgy a termelõ-, gyártóvállalatok, mint a teljes ellátási lánc többi szereplõje számára. Az ebbõl eredõ anyagi kár, illetve az üzleti presztízsveszteség többek között nagy összegû kártérítésekkel vagy a beszállítói státus elvesztésével is járhat. Éppen ezért a károk megelõzése érdekében egyre több gyártó és logisztikai szolgáltató dönt áru- és szállítmányvizsgáló röntgenberendezések alkalmazása mellett.

Sajnos – és ez nem hazai specifikum – az iparban, az áruszállításban és a raktárlogisztikában is gyakran hiányzik valami a bontatlannak hitt termékcsomagolásból vagy palettáról. Még a tökéletesnek tûnõ gyártási, logisztikai folyamatszervezésben is lehetnek és vannak is hibalehetõségek, a rossz szándékú emberi leleményesség pedig könyörtelenül kihasználja ezeket. Amikor üzemek, szállítmányozó cégek és kereskedelmi láncok vezetõi, biztonsági szakemberei már úgy érzik, mindent megtettek, amit lehet, de a „szarkák” mégis tovább dolgoznak, a küzdelem reménytelennek tûnhet. Megoldás azonban van. A hazai logisztikai cégek bizonyos hányada – így a légi szállítmányozók, az elektronikai készülékeket és alkatrészeket gyártó üzemek vagy a logisztikai szolgáltatók – már évek óta sikerrel alkalmazza a kargó méretû röntgenberendezéseket a szállítmányok, késztermékek és tartozékaik átvizsgálása során. Az alkalmazói kör jól mutatja, hogy ezek a területek is érintettek az áru és szállítmány megdézsmálása kapcsán. Bár a repülõtéri szállítmány átvilágítása elsõsorban a légi biztonságot szolgálja, itt az eltulajdonítás elleni védelem „csak bónuszként” jár az ellenõrzéshez. A gyártásban és a gyártási logisztikában kevésbé jellemzõ, hogy a csomagolt terméket tulajdonítják el. Itt inkább az elõállítási helyrõl történõ és a gyártási folyamat közbeni tolvajlások felé mozdultak el a módszerek. A dézsmálást a csomagolás, palettázás után a klasszikusnak mondható szúrópróbaszerû ellenõrzésekkel csak nagyon kis hatékonysággal lehet megállapítani, ezért az elõrelátó gyártók röntgenberendezéseket állítanak üzembe, és zárt technológiai láncban a komplettírozás, csomagolás és zsugorfóliázás elõtt minden egyes tételt átvilágítanak, hogy felfedezzék az esetleges hiányt.

A tömeggyártásban a raktározást jelentõs részben logisztikai szolgáltatókra bízzák, ezért ezek szintén ki vannak téve a lopásoknak, és komoly veszteségeik származhatnak, ha nem tudják bizonyítani, hogy az általuk átvett tételek már eleve hiányosak voltak. Ilyenkor ugyanis a raktározás, csomagolás vagy kiszállítás közben keletkezõ hiányokért a logisztikai szolgáltató viseli a felelõsséget, még akkor is, ha a kár valójában nem a lánc hozzá tartozó részében keletkezett. E szolgáltatók éppen ezért a le-, fel- vagy átrakodási folyamatokba illesztik az ipari röntgenberendezéseket, így nagy hatékonysággal tudják vizsgálni a szállítmányokat, legyen szó egyedi csomagolású vagy raklapos áruról. Az ipari röntgenekkel olyan – a szûkös határidõk miatt – lehetetlennek tûnõ feladatok is gyorsan és nagy biztonsággal elvégezhetõk, mint egy kamionraktér teljes tartalmának az ellenõrzése. A korszerû ipari röntgenek alkalmazásával visszaszoríthatók a lopások, tisztázható a felelõsség, így a berendezések ára rövid idõ alatt megtérül.

JELLEMZŐK:
 

A kargó méretû röntgenberendezések hazai választékában a német Smiths Heimann termékei adják a piaci szegmens túlnyomó részét. A képfelbontás minõségét jól jellemzi, hogy akár 0,1 milliméter átmérõjû rézhuzalt is képes kimutatni az alagútnyi berendezés. Színes vagy fekete-fehér megjelenítéssel, szerves- szervetlen anyagszétválasztással pedig könynyen megkülönböztethetõ a csomagolás és annak tartalma. Az esetleges hiány megállapítása mellett a normálistól való szerkezeti eltérések is detektálhatók, vagyis a röntgen minõségbiztosítási feladatokra is bevethetõ. A felvételeket a berendezés beépített merevlemezén lehet tárolni visszakeresési céllal, a felvétel a hozzáférési jogosultságok mellett bármikor megtekinthetõ. Ez megfelelõ válasz a tolvajok és a biztonsági személyzet esetleges összejátszása ellen is.