A DHL a 2015-ös stratégiájában a logisztikai szolgáltatók közül elsõként deklarálta, hogy a csoport egészét tekintve 2020-ig 30 százalékkal csökkenti szén-dioxidkibocsátását – tudtuk meg Pál Attilától, a DHL Global Forwarding kereskedelmi igazgatójától.

Az ellátási lánc folyamatai egyes elemeinek optimalizálásával külön-külön kell foglalkozniuk mind a gyártóknak, mind a logisztikai szolgáltatóknak annak érdekében, hogy eredményeket érhessenek el a szén-dioxid- kibocsátás csökkentése terén – hangsúlyozta lapunknak Pál Attila. Logisztikai szolgáltatóként alapvetõen öt területen látják az ellátási lánc károsanyag- kibocsátásának mérséklési lehetõségeit: a hálózat optimális kialakításában, a szállítási módozat és a szállítási csatornák megválasztásában, a létesítmények megfelelõ kialakításában és a céggel kapcsolatban álló beszállítókkal, alvállalkozókkal a fenntartható fejlõdést szolgáló folyamatok kialakításában. A szakember szerint akár kisebb változtatásokkal is jelentõs megtakarítás érhetõ el. Például egy raktár mûködtetésénél a felhasznált energia 80 százalékát a világítás teszi ki, a LEDvilágításra történõ átállással azonban akár 60 százalékkal is csökkenthetõ a létesítmény szén-dioxid-kibocsátása. Pál Attila fontosnak nevezte, hogy e téma jelentõségére és a jó nemzetközi megoldásokra felhívják a logisztikai szakma figyelmét. A DHL maga is elkötelezett e téren. Arra a kérdésre, hogy a vállalatok mennyire foglalkoznak a károsanyag-kibocsátás optimalizálásával, Pál Attila elmondta, nemzetközi szinten a DHL számos ügyfele kiemelt figyelemmel kezeli az ellátási lánc környezetkárosító hatásainak minimalizálását. Az említett öt terület mentén számos fejlesztést indítottak el ügyfeleikkel közösen: a meglévõ vasúti sínpályához való hozzákapcsolódástól (Bosch–Siemens) a telephelyek elrendezésének optimalizálásán át (Hewlett-Packard) a szállítási módok megfelelõ kombinációjáig (Sanofi-Aventis). Magyarországon még nem ilyen rózsás a helyzet. A cégek arányaiban számottevõen kevesebbet költenek fejlesztésekre, és a környezettudatosság is elsõsorban azoknál a cégeknél figyelhetõ meg, ahol az összekapcsolható a brand- vagy marketingaktivitással.

Az alkalmazottak átlagosan 32 oldalt is kinyomtatnak naponta – derül ki a Lexmark különbözõ irodai részlegek nyomtatási szokásait vizsgáló tanulmányából. Az Ipsos közremûködésével készült felmérés szerint a listát a logisztikai osztályok alkalmazottai vezetik napi 48 oldallal, ez 50 százalékkal több, mint az átlagos mennyiség.
  A Lexmark tanulmányából kiderül továbbá az is, hogy a logisztikai osztályok mellett a HR-, az adminisztrációs és a pénzügyi osztály is jelentõs papírmennyiséget használ fel a nyomtatáshoz: esetükben ez fejenként 38-39 oldalt jelent naponta. Ezek az adatok nem csupán az alkalmazottak pazarlásáról tanúskodnak, hanem a munkakörükhöz kapcsolódó adminisztrációs elvárásokról is. Ezek természetesen elengedhetetlenek a mindennapi munkavégzéshez, de mi a teendõ a felesleges nyomtatásokkal? Ahogy a logisztikában dolgozók is beismerték, elõfordul, hogy figyelmetlenségbõl hibás vagy nem megfelelõ oldalt nyomtatnak ki. A felmérés szerint a felesleges oldalakat tekintve az informatikai részlegen dolgozók vezetnek napi kilenc lappal, de nem sokkal maradnak le a HRrészleg alkalmazottai sem. Õk napi nyolc oldalt pazarolnak el. Danny Molhoek, a Lexmark közép- és kelet-európai régiójának ügyvezetõ igazgatója szerint eljött az idõ, hogy a szervezetek nagyobb felelõsséget vállaljanak a nyomtatásaikért, hiszen ennek nem csupán pénzügyi, hanem környezeti hatásai is vannak. Elmondta, vállalatuk a környezettudatosság elkötelezett híve, ezért olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek lehetõvé teszik a környezetbarát nyomtatást.

„Nyomtasson kevesebbet, spóroljon többet!” szemléletükkel és a megfelelõ nyomtatási infrastruktúrák kialakításával nem csupán idõt és pénzt takarítanak meg, de a környezetükkel is jót tesznek. A cég regionális vezetõje a következõ tanácsokkal szolgál a pazarlás megelõzésére. Ösztönözzük munkatársainkat a kétoldalas nyomtatásra. A felmérésben részt vevõk közül csupán minden harmadik szervezet (34 százalék) használja ki mindkét oldalt. A nyomtatási elõnézetet nem véletlenül találták ki – mondta –, sokat segíthet, hogy valóban csak a megfelelõ oldalakat nyomtassuk ki. A szakember szerint a technika is segíthet az irodai környezettudatosság kialakításában, azt javasolja, használjunk olyan multifunkciós készülékeket, amelyek tudnak másolni, szkennelni, faxolni, illetve nyomtatni is. Ezeket a gépeket elõre be lehet programozni a kétoldalas és a fekete-fehér nyomtatási funkciókra.

A munkafolyamatokat nagyban meggyorsíthatják az olyan nyomtatóeszközök, amelyeken keresztül a dolgozók e-mailt küldhetnek, elektronikus mappákba helyezhetik a dokumentumokat, illetve rendelkeznek elektronikus tartalommenedzser- alkalmazással. A regionális vezetõ a szervezeteknek nyomtatási elõírás létrehozását javasolja, hogy a munkatársak tudatosabban használják a készülékeket. A dolgozói okos kártya és PIN-hozzáférés például hatékonyabb ellenõrzést tesz lehetõvé. A felmérés szerint a megkérdezett cégek 15 százaléka állította, csökkentették nyomtatóeszközeik számát, továbbá minden tizedik vállalat bevezette a kártyás, illetve PIN kódos nyomtatási rendszert.

Magyarországon a cégek arányaiban számottevően kevesebbet költenek „zöld” fejlesztésekre és a környezettudatosság is gyerekcipőben jár más országokhoz képest. – hangzott el a „Földön, vízen, levegőben” elnevezésű mai konferencián, ahol többek között arról volt szó, hogyan lehetne csökkenteni a károsanyag kibocsátást.

 

A szén-dioxid kibocsátás, az ebből eredő globális felmelegedés, az elmúlt 50 év alatt évente oly mértékben nőtt, hogy ha a károsanyag-kibocsátás trendjei változatlanok maradnak, úgy a kritikus értéket már 2030-2040 között elérjük. - mondta Pál Attila, a DHL Global Forwarding kereskedelmi igazgatója.

A globális üvegházhatású gázkibocsátás 14%-át teszi ki a szállítmányozás. Amennyiben ezt a károsanyag kibocsátást ellensúlyozni szeretnénk például faültetésekkel és megújuló energiaforrások bevezetésével, úgy évente 60 milliárd eurót kellene erre a célra költeni.  

 

A szakember szerint akár kisebb változtatásokkal is jelentős megtakarítás érhető el. Mivel egy raktár működtetéséhez használt energia 80%-át a világítás teszi ki, a hagyományos világítás új LED világításra történő cseréjével már akár 60%-kal csökkenthető a létesítmény CO2 kibocsátása.

A DHL maga is elkötelezett ezen a téren, 2015-ös stratégiájában a logisztikai szolgáltatók közül elsőként deklarálta, hogy 2020-ig bezárólag 30%-kal csökkenti CO2 kibocsátását.

 

Nemzetközi kutatások szerint, ha egy teherautó letette rakományát, akkor visszafelé 30%-uk üresen közlekedik a világ főútvonalain. Becslések szerint mindez évi 33,5 milliárd euro üzemanyagköltséget és 20-30 tonna CO2 kibocsátást jelent.

 

 A zöld-ügyek mellett, az ésszerűbb szállítmányozási, logisztikai megoldások hatással lehetnek az árakra is, hiszen, az Európai Szállítmányozók Tanácsának kutatása szerint: a teherfuvarozás költsége az ellátási lánc teljes költségének körülbelül harminc százalékát teszi ki. A fenntartható fejlődés, illetve a költségek csökkentése érdekében, egyre több az olyan cég, amely "zöld utakat" keres a szállítmányozásban. Ilyen például a Deutsche Post DHL, amely 36 országban működtet úgynevezett Go Green programot.