2012. május 15. kedd, 10:03
Fizetésképtelenség a fuvarozó és logisztikai cégeknél
A fuvarozói és logisztikai tevékenységgel foglalkozók körében három százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója az első negyedévben 2011 azonos időszakához képest, miközben országos átlagban 25 százalékkal emelkedett – derül ki a Coface Hungary Hitelbiztosító elemzéséből.
Az elemzés szerint az iparág különösen nehéz periódusán van túl, de az eljárások száma még mindig magas. Bár az év első három hónapjában csupán három százalékkal haladta meg a 2011. január–márciusit, de tavaly ugyanezen időszakban 2010-hez képest több mint 50 százalékkal nőtt. Így az ágazat – mint szinte minden szektor – továbbra is nehéz helyzetben van, hiszen csupán az eljárások számának növekedési üteme lassult. Az esetek 56 százaléka végelszámolás, az ügyek másik hányadát a felszámolások teszik ki, csődeljárást pedig egy-két esetben indítottak. Tehát a végelszámolás volt a legjellemzőbb, ezen belül pedig kiugróan magas a kényszer-végelszámolások száma. Ezt azzal magyarázza Czibor Zsolt, a Coface jogásza, hogy még nincs vége az adóhatóság által tavaly indított hullámnak. Bár lehet, hogy az adóhatóság szempontjából tisztul a piac, de az adósok listája még mindig nagyon hosszú – figyelmeztet.
Ha figyelembe vesszük a szektorban működő vállalkozások számát, és így tekintjük a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot, akkor a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások mutatója az országos átlag felett található. A Coface által vizsgált hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek, a fuvarozás és logisztikai tevékenységet végzők helyzete pedig valamivel rosszabb, mint az országos átlag – állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője. A kockázati szinteket is kibontva – a hitelbiztosító 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti – az látszik, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban a hazai logisztikai és fuvarozói tevékenységet végzők nagy arányban üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak, ezek a cégek évek óta gyenge likviditással bírnak, többnyire alultőkésítettek. Ha azonban ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor az ebbe a kategóriába sorolt logisztikai tevékenységet végzők aránya megegyezik az országos átlaggal. A fókusz a középmezőnyön van, azaz a vízválasztó 4-es és 5-ös besorolásban lévőkön.
Fontos kérdésnek nevezte a szakember, hogyan alakul az idén ezeknek a cégeknek a megítélése. Nagy kockázatot jelent, hogy jelentős hányaduk a kockázatos és nem kockázatos besorolás határán, az ötös kategóriában áll – ezek bármilyen irányba történő elmozdulása jelentősen befolyásolhatja a cégek minősítését, ami növeli az idei évre vonatkozó várakozásokat övező bizonytalanságokat. Figyelni kell a partnercégek tevékenységét – tanácsolja Kárpáti Gábor. Mindent el kell követni ugyanis, hogy ne érjen minket váratlanul és felkészületlenül, ha a partnercégnél likviditási problémák adódnak. Az adatokból is kitűnik, hogy nincs erős középvállalati szegmens ebben az ágazatban sem Magyarországon, holott általában a jól prosperáló kkv-k teremthetik meg egy ágazat alapját, stabilitását, sőt növekedését. A fuvarozók helyzetét nagyban nehezíti az olajár növekedése és a forint dollárral szembeni gyengülése miatt bekövetkezett, hónapok óta tartó üzemanyagár-emelkedés, hiszen esetükben ez jelentős mértékben befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét – mondja az ügyvezető. A fuvarozókat nyilván sújtja az elmúlt évek visszaesése, nem javította az ágazat fizetési képességét a gázolaj januártól megnövelt jövedéki és általános forgalmi adója sem. Tovább rontja a szektor jelentős részének helyzetét, hogy a válságot megelőzően több cég modernizálta gépjárműparkját, mégpedig zömmel svájcifrank- alapú lízingkonstrukciók segítségével. Ennek megugrott terheit a svájci frank forintárfolyam elszállása mellett nagyon nehéz kitermelni.
Bár a belföldi kereslet élénkülése még várat magára, és ez ebben az ágazatban is érezteti hatását, a külső konjunktúrának köszönhető export már hosszabb ideje élénkül, ami valamelyest javította a helyzetet. Ez is azonban legfeljebb csak ellensúlyozni volt képes a korábban említett negatív hatásokat (üzemanyagár-emelkedés, lízingterhek növekedése). Mindezek ellenére Kárpáti Gábor nem vár további romlást ebben az ágazatban, inkább a helyzet javulására számít, mondván, hogy azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt évek negatív hatásait ki tudták védeni, illetve túl tudták élni, a jövőben már jobban teljesíthetnek. Felhívja azonban a figyelmet, hogy azokban az ágazatokban, amelyek már az előző éveket is súlyosan megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok. Mindez egyben azt is jelenti, hogy fokozott óvatosságra van szükség, legalább olyanra, mint amilyenre a gazdálkodók rákényszerültek a válság korábbi éveiben, 2008–2009-ben. Érdemes, sőt szükséges visszanyúlni az azokban az időkben folytatott szigorú kockázat- és követeléskezeléshez – mondja.
Ez az óvatosság azt is jelenti, hogy nagyon sűrűn kell véleményt alkotni az üzleti partnerekről, nem elég évente, félévente. A kockázatok tompítása érdekében korai információgyűjtéssel, cégminősítéssel, monitoring szolgáltatások igénybevételével kell operálni. Ezeket már egyre szélesebb körben és mind mélyebb információtartalommal lehet elérni. Amikor pedig bekövetkezik a partnernél a baj, akkor gyorsan és hatékonyan kell rá reagálni, ugyanis az így fellépő hitelezők jóval nagyobb arányban jutnak a pénzükhöz, mint azok, akik kivárnak. Azt tanácsolja, hogy 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést válassza a kárvallott, akár harmadik félre bízva ezt a feladatot.
Nem látszik a fény az alagút végén
Minden bizonnyal az elkövetkező időszakban is marad a küszködés a magyar gazdaságban, és nem várható a fizetésképtelenségi eljárások számában radikális változás – derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. Az idei első negyedévben összességében közel 25 százalékkal nőtt az eljárások száma a tavalyi év azonos időszakának amúgy már nem alacsony bázisához képest. A kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését.
Az elemzés szerint az iparág különösen nehéz periódusán van túl, de az eljárások száma még mindig magas. Bár az év első három hónapjában csupán három százalékkal haladta meg a 2011. január–márciusit, de tavaly ugyanezen időszakban 2010-hez képest több mint 50 százalékkal nőtt. Így az ágazat – mint szinte minden szektor – továbbra is nehéz helyzetben van, hiszen csupán az eljárások számának növekedési üteme lassult. Az esetek 56 százaléka végelszámolás, az ügyek másik hányadát a felszámolások teszik ki, csődeljárást pedig egy-két esetben indítottak. Tehát a végelszámolás volt a legjellemzőbb, ezen belül pedig kiugróan magas a kényszer-végelszámolások száma. Ezt azzal magyarázza Czibor Zsolt, a Coface jogásza, hogy még nincs vége az adóhatóság által tavaly indított hullámnak. Bár lehet, hogy az adóhatóság szempontjából tisztul a piac, de az adósok listája még mindig nagyon hosszú – figyelmeztet.
Ha figyelembe vesszük a szektorban működő vállalkozások számát, és így tekintjük a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot, akkor a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások mutatója az országos átlag felett található. A Coface által vizsgált hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek, a fuvarozás és logisztikai tevékenységet végzők helyzete pedig valamivel rosszabb, mint az országos átlag – állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője. A kockázati szinteket is kibontva – a hitelbiztosító 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti – az látszik, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban a hazai logisztikai és fuvarozói tevékenységet végzők nagy arányban üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak, ezek a cégek évek óta gyenge likviditással bírnak, többnyire alultőkésítettek. Ha azonban ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor az ebbe a kategóriába sorolt logisztikai tevékenységet végzők aránya megegyezik az országos átlaggal. A fókusz a középmezőnyön van, azaz a vízválasztó 4-es és 5-ös besorolásban lévőkön.
Fontos kérdésnek nevezte a szakember, hogyan alakul az idén ezeknek a cégeknek a megítélése. Nagy kockázatot jelent, hogy jelentős hányaduk a kockázatos és nem kockázatos besorolás határán, az ötös kategóriában áll – ezek bármilyen irányba történő elmozdulása jelentősen befolyásolhatja a cégek minősítését, ami növeli az idei évre vonatkozó várakozásokat övező bizonytalanságokat. Figyelni kell a partnercégek tevékenységét – tanácsolja Kárpáti Gábor. Mindent el kell követni ugyanis, hogy ne érjen minket váratlanul és felkészületlenül, ha a partnercégnél likviditási problémák adódnak. Az adatokból is kitűnik, hogy nincs erős középvállalati szegmens ebben az ágazatban sem Magyarországon, holott általában a jól prosperáló kkv-k teremthetik meg egy ágazat alapját, stabilitását, sőt növekedését. A fuvarozók helyzetét nagyban nehezíti az olajár növekedése és a forint dollárral szembeni gyengülése miatt bekövetkezett, hónapok óta tartó üzemanyagár-emelkedés, hiszen esetükben ez jelentős mértékben befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét – mondja az ügyvezető. A fuvarozókat nyilván sújtja az elmúlt évek visszaesése, nem javította az ágazat fizetési képességét a gázolaj januártól megnövelt jövedéki és általános forgalmi adója sem. Tovább rontja a szektor jelentős részének helyzetét, hogy a válságot megelőzően több cég modernizálta gépjárműparkját, mégpedig zömmel svájcifrank- alapú lízingkonstrukciók segítségével. Ennek megugrott terheit a svájci frank forintárfolyam elszállása mellett nagyon nehéz kitermelni.
Bár a belföldi kereslet élénkülése még várat magára, és ez ebben az ágazatban is érezteti hatását, a külső konjunktúrának köszönhető export már hosszabb ideje élénkül, ami valamelyest javította a helyzetet. Ez is azonban legfeljebb csak ellensúlyozni volt képes a korábban említett negatív hatásokat (üzemanyagár-emelkedés, lízingterhek növekedése). Mindezek ellenére Kárpáti Gábor nem vár további romlást ebben az ágazatban, inkább a helyzet javulására számít, mondván, hogy azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt évek negatív hatásait ki tudták védeni, illetve túl tudták élni, a jövőben már jobban teljesíthetnek. Felhívja azonban a figyelmet, hogy azokban az ágazatokban, amelyek már az előző éveket is súlyosan megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok. Mindez egyben azt is jelenti, hogy fokozott óvatosságra van szükség, legalább olyanra, mint amilyenre a gazdálkodók rákényszerültek a válság korábbi éveiben, 2008–2009-ben. Érdemes, sőt szükséges visszanyúlni az azokban az időkben folytatott szigorú kockázat- és követeléskezeléshez – mondja.
Ez az óvatosság azt is jelenti, hogy nagyon sűrűn kell véleményt alkotni az üzleti partnerekről, nem elég évente, félévente. A kockázatok tompítása érdekében korai információgyűjtéssel, cégminősítéssel, monitoring szolgáltatások igénybevételével kell operálni. Ezeket már egyre szélesebb körben és mind mélyebb információtartalommal lehet elérni. Amikor pedig bekövetkezik a partnernél a baj, akkor gyorsan és hatékonyan kell rá reagálni, ugyanis az így fellépő hitelezők jóval nagyobb arányban jutnak a pénzükhöz, mint azok, akik kivárnak. Azt tanácsolja, hogy 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést válassza a kárvallott, akár harmadik félre bízva ezt a feladatot.
Nem látszik a fény az alagút végén
Minden bizonnyal az elkövetkező időszakban is marad a küszködés a magyar gazdaságban, és nem várható a fizetésképtelenségi eljárások számában radikális változás – derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. Az idei első negyedévben összességében közel 25 százalékkal nőtt az eljárások száma a tavalyi év azonos időszakának amúgy már nem alacsony bázisához képest. A kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését.
Kategória:
Logisztika.com
2012. május 15. kedd, 09:23
Fizetésképtelenség a fuvarozó és logisztikai cégeknél
A fuvarozói és logisztikai tevékenységgel foglalkozók körében három százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója az első negyedévben 2011 azonos időszakához képest, miközben országos átlagban 25 százalékkal emelkedett – derül ki a Coface Hungary Hitelbiztosító elemzéséből.
Az elemzés szerint az iparág különösen nehéz periódusán van túl, de az eljárások száma még mindig magas. Bár az év első három hónapjában csupán három százalékkal haladta meg a 2011. január–márciusit, de tavaly ugyanezen időszakban 2010-hez képest több mint 50 százalékkal nőtt. Így az ágazat – mint szinte minden szektor – továbbra is nehéz helyzetben van, hiszen csupán az eljárások számának növekedési üteme lassult. Az esetek 56 százaléka végelszámolás, az ügyek másik hányadát a felszámolások teszik ki, csődeljárást pedig egy-két esetben indítottak. Tehát a végelszámolás volt a legjellemzőbb, ezen belül pedig kiugróan magas a kényszer-végelszámolások száma. Ezt azzal magyarázza Czibor Zsolt, a Coface jogásza, hogy még nincs vége az adóhatóság által tavaly indított hullámnak. Bár lehet, hogy az adóhatóság szempontjából tisztul a piac, de az adósok listája még mindig nagyon hosszú – figyelmeztet.
Ha figyelembe vesszük a szektorban működő vállalkozások számát, és így tekintjük a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot, akkor a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások mutatója az országos átlag felett található. A Coface által vizsgált hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek, a fuvarozás és logisztikai tevékenységet végzők helyzete pedig valamivel rosszabb, mint az országos átlag – állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője. A kockázati szinteket is kibontva – a hitelbiztosító 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti – az látszik, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban a hazai logisztikai és fuvarozói tevékenységet végzők nagy arányban üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak, ezek a cégek évek óta gyenge likviditással bírnak, többnyire alultőkésítettek. Ha azonban ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor az ebbe a kategóriába sorolt logisztikai tevékenységet végzők aránya megegyezik az országos átlaggal. A fókusz a középmezőnyön van, azaz a vízválasztó 4-es és 5-ös besorolásban lévőkön.
Fontos kérdésnek nevezte a szakember, hogyan alakul az idén ezeknek a cégeknek a megítélése. Nagy kockázatot jelent, hogy jelentős hányaduk a kockázatos és nem kockázatos besorolás határán, az ötös kategóriában áll – ezek bármilyen irányba történő elmozdulása jelentősen befolyásolhatja a cégek minősítését, ami növeli az idei évre vonatkozó várakozásokat övező bizonytalanságokat. Figyelni kell a partnercégek tevékenységét – tanácsolja Kárpáti Gábor. Mindent el kell követni ugyanis, hogy ne érjen minket váratlanul és felkészületlenül, ha a partnercégnél likviditási problémák adódnak. Az adatokból is kitűnik, hogy nincs erős középvállalati szegmens ebben az ágazatban sem Magyarországon, holott általában a jól prosperáló kkv-k teremthetik meg egy ágazat alapját, stabilitását, sőt növekedését. A fuvarozók helyzetét nagyban nehezíti az olajár növekedése és a forint dollárral szembeni gyengülése miatt bekövetkezett, hónapok óta tartó üzemanyagár-emelkedés, hiszen esetükben ez jelentős mértékben befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét – mondja az ügyvezető. A fuvarozókat nyilván sújtja az elmúlt évek visszaesése, nem javította az ágazat fizetési képességét a gázolaj januártól megnövelt jövedéki és általános forgalmi adója sem. Tovább rontja a szektor jelentős részének helyzetét, hogy a válságot megelőzően több cég modernizálta gépjárműparkját, mégpedig zömmel svájcifrank- alapú lízingkonstrukciók segítségével. Ennek megugrott terheit a svájci frank forintárfolyam elszállása mellett nagyon nehéz kitermelni.
Bár a belföldi kereslet élénkülése még várat magára, és ez ebben az ágazatban is érezteti hatását, a külső konjunktúrának köszönhető export már hosszabb ideje élénkül, ami valamelyest javította a helyzetet. Ez is azonban legfeljebb csak ellensúlyozni volt képes a korábban említett negatív hatásokat (üzemanyagár-emelkedés, lízingterhek növekedése). Mindezek ellenére Kárpáti Gábor nem vár további romlást ebben az ágazatban, inkább a helyzet javulására számít, mondván, hogy azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt évek negatív hatásait ki tudták védeni, illetve túl tudták élni, a jövőben már jobban teljesíthetnek. Felhívja azonban a figyelmet, hogy azokban az ágazatokban, amelyek már az előző éveket is súlyosan megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok. Mindez egyben azt is jelenti, hogy fokozott óvatosságra van szükség, legalább olyanra, mint amilyenre a gazdálkodók rákényszerültek a válság korábbi éveiben, 2008–2009-ben. Érdemes, sőt szükséges visszanyúlni az azokban az időkben folytatott szigorú kockázat- és követeléskezeléshez – mondja.
Ez az óvatosság azt is jelenti, hogy nagyon sűrűn kell véleményt alkotni az üzleti partnerekről, nem elég évente, félévente. A kockázatok tompítása érdekében korai információgyűjtéssel, cégminősítéssel, monitoring szolgáltatások igénybevételével kell operálni. Ezeket már egyre szélesebb körben és mind mélyebb információtartalommal lehet elérni. Amikor pedig bekövetkezik a partnernél a baj, akkor gyorsan és hatékonyan kell rá reagálni, ugyanis az így fellépő hitelezők jóval nagyobb arányban jutnak a pénzükhöz, mint azok, akik kivárnak. Azt tanácsolja, hogy 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést válassza a kárvallott, akár harmadik félre bízva ezt a feladatot.
Nem látszik a fény az alagút végén
Minden bizonnyal az elkövetkező időszakban is marad a küszködés a magyar gazdaságban, és nem várható a fizetésképtelenségi eljárások számában radikális változás – derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. Az idei első negyedévben összességében közel 25 százalékkal nőtt az eljárások száma a tavalyi év azonos időszakának amúgy már nem alacsony bázisához képest. A kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését.
Az elemzés szerint az iparág különösen nehéz periódusán van túl, de az eljárások száma még mindig magas. Bár az év első három hónapjában csupán három százalékkal haladta meg a 2011. január–márciusit, de tavaly ugyanezen időszakban 2010-hez képest több mint 50 százalékkal nőtt. Így az ágazat – mint szinte minden szektor – továbbra is nehéz helyzetben van, hiszen csupán az eljárások számának növekedési üteme lassult. Az esetek 56 százaléka végelszámolás, az ügyek másik hányadát a felszámolások teszik ki, csődeljárást pedig egy-két esetben indítottak. Tehát a végelszámolás volt a legjellemzőbb, ezen belül pedig kiugróan magas a kényszer-végelszámolások száma. Ezt azzal magyarázza Czibor Zsolt, a Coface jogásza, hogy még nincs vége az adóhatóság által tavaly indított hullámnak. Bár lehet, hogy az adóhatóság szempontjából tisztul a piac, de az adósok listája még mindig nagyon hosszú – figyelmeztet.
Ha figyelembe vesszük a szektorban működő vállalkozások számát, és így tekintjük a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot, akkor a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások mutatója az országos átlag felett található. A Coface által vizsgált hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek, a fuvarozás és logisztikai tevékenységet végzők helyzete pedig valamivel rosszabb, mint az országos átlag – állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője. A kockázati szinteket is kibontva – a hitelbiztosító 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti – az látszik, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban a hazai logisztikai és fuvarozói tevékenységet végzők nagy arányban üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak, ezek a cégek évek óta gyenge likviditással bírnak, többnyire alultőkésítettek. Ha azonban ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor az ebbe a kategóriába sorolt logisztikai tevékenységet végzők aránya megegyezik az országos átlaggal. A fókusz a középmezőnyön van, azaz a vízválasztó 4-es és 5-ös besorolásban lévőkön.
Fontos kérdésnek nevezte a szakember, hogyan alakul az idén ezeknek a cégeknek a megítélése. Nagy kockázatot jelent, hogy jelentős hányaduk a kockázatos és nem kockázatos besorolás határán, az ötös kategóriában áll – ezek bármilyen irányba történő elmozdulása jelentősen befolyásolhatja a cégek minősítését, ami növeli az idei évre vonatkozó várakozásokat övező bizonytalanságokat. Figyelni kell a partnercégek tevékenységét – tanácsolja Kárpáti Gábor. Mindent el kell követni ugyanis, hogy ne érjen minket váratlanul és felkészületlenül, ha a partnercégnél likviditási problémák adódnak. Az adatokból is kitűnik, hogy nincs erős középvállalati szegmens ebben az ágazatban sem Magyarországon, holott általában a jól prosperáló kkv-k teremthetik meg egy ágazat alapját, stabilitását, sőt növekedését. A fuvarozók helyzetét nagyban nehezíti az olajár növekedése és a forint dollárral szembeni gyengülése miatt bekövetkezett, hónapok óta tartó üzemanyagár-emelkedés, hiszen esetükben ez jelentős mértékben befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét – mondja az ügyvezető. A fuvarozókat nyilván sújtja az elmúlt évek visszaesése, nem javította az ágazat fizetési képességét a gázolaj januártól megnövelt jövedéki és általános forgalmi adója sem. Tovább rontja a szektor jelentős részének helyzetét, hogy a válságot megelőzően több cég modernizálta gépjárműparkját, mégpedig zömmel svájcifrank- alapú lízingkonstrukciók segítségével. Ennek megugrott terheit a svájci frank forintárfolyam elszállása mellett nagyon nehéz kitermelni.
Bár a belföldi kereslet élénkülése még várat magára, és ez ebben az ágazatban is érezteti hatását, a külső konjunktúrának köszönhető export már hosszabb ideje élénkül, ami valamelyest javította a helyzetet. Ez is azonban legfeljebb csak ellensúlyozni volt képes a korábban említett negatív hatásokat (üzemanyagár-emelkedés, lízingterhek növekedése). Mindezek ellenére Kárpáti Gábor nem vár további romlást ebben az ágazatban, inkább a helyzet javulására számít, mondván, hogy azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt évek negatív hatásait ki tudták védeni, illetve túl tudták élni, a jövőben már jobban teljesíthetnek. Felhívja azonban a figyelmet, hogy azokban az ágazatokban, amelyek már az előző éveket is súlyosan megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok. Mindez egyben azt is jelenti, hogy fokozott óvatosságra van szükség, legalább olyanra, mint amilyenre a gazdálkodók rákényszerültek a válság korábbi éveiben, 2008–2009-ben. Érdemes, sőt szükséges visszanyúlni az azokban az időkben folytatott szigorú kockázat- és követeléskezeléshez – mondja.
Ez az óvatosság azt is jelenti, hogy nagyon sűrűn kell véleményt alkotni az üzleti partnerekről, nem elég évente, félévente. A kockázatok tompítása érdekében korai információgyűjtéssel, cégminősítéssel, monitoring szolgáltatások igénybevételével kell operálni. Ezeket már egyre szélesebb körben és mind mélyebb információtartalommal lehet elérni. Amikor pedig bekövetkezik a partnernél a baj, akkor gyorsan és hatékonyan kell rá reagálni, ugyanis az így fellépő hitelezők jóval nagyobb arányban jutnak a pénzükhöz, mint azok, akik kivárnak. Azt tanácsolja, hogy 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést válassza a kárvallott, akár harmadik félre bízva ezt a feladatot.
Nem látszik a fény az alagút végén
Minden bizonnyal az elkövetkező időszakban is marad a küszködés a magyar gazdaságban, és nem várható a fizetésképtelenségi eljárások számában radikális változás – derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. Az idei első negyedévben összességében közel 25 százalékkal nőtt az eljárások száma a tavalyi év azonos időszakának amúgy már nem alacsony bázisához képest. A kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését.
Kategória:
Legfrissebb hírek
2012. április 12. csütörtök, 12:49
Programok a Logisztika Napján, április 19-én
Április 19-én ingyenes logisztikai programok országszerte. Jelentkezni minden esetben az adott program szervezőjénél lehet. A Logisztika Napja 2012 magyarországi koordinátora a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. Online tanulmányút a DPD világába
Online esemény
DPD Hungária Kft.
2012. április 19-én, a Logisztika Napján a www.dpd.hu oldalon kifejezetten erre a napra készített játékok, kvízek, érdekességek találhatók majd, amelyekkel játékos formában engedünk betekintést a csomagok szállításának rejtelmeibe.
Betekintés a logisztikai vezető munkájába
Budapest
Budapesti Gazdasági Főiskola
A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Intézeti Tanszéke előadást szervez. Az előadó Deme László, a GONDRAND Kft. logisztikai igazgatója lesz.
Electool teljes körű elektronikus beszerzési megoldások nyílt nap
Budapest
Electool Hungary Kft.
A nyílt nap keretében gyakorlati oldalról, valós/működő rendszeren keresztül mutatjuk be az elektronikusan támogatott stratégiai és operatív beszerzési folyamatokat.
A gyógyszergyártók és a patikusok között…, avagy logisztika a gyógyszernagykereskedelemben
Budapest
Hungaropharma Zrt.
A hazai gyógyszernagykereskedelmi piac rövid bemutatása után az érdeklődök személyesen tapasztalhatják meg, hogy milyen logisztikai folyamatok után kerülnek a patikákba, kórházakba a gyógyszerek.
A GPS-es nyomkövetés jelentősége napjainkban – interaktív előadás
Budapest
iData Kft.
Az iData lehetőséget biztosít arra, hogy kiscsoportos előadások keretében bárki ellátogasson a cég telephelyére és interaktív módon megismerje a GPS-es nyomkövetést és az ebben rejlő lehetőséget.
Sokszínű logisztika
Budapest
Iparfejlesztési Közalapítvány
Az Iparfejlesztési Közalapítvány programján a legújabb logisztikai minősítéssel, logisztikai re-engineering-gel, élő vállalati gyakorlattal és egy logisztikai játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Igényléstől a kifizetésig – a MÁV Zrt. ellátási rendszerének átalakítása
Budapest
MÁV Zrt. BKSZE – MLBKT Benchmarking Tagozat
A MÁV Zrt. Beszerzési Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység és az MLBKT Benchmarking Tagozat különös szakmai programmal várja az Igényléstől a kifizetésig, a MÁV Zrt. ellátási rendszerének átalakítása – című rendezvényén az érdeklődőket.
Piacorientált, innovatív logisztikai módszerek vállalkozások fejlesztése érdekében
Budapest
MLBKT
Prof. Dr., Dr. hc. Knoll Imre, MTA doktor szervezésében négy előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a Logisztika Napja 2012 alkalmából tartandó vitaülésen.
Nyitott Kapuk a Logisztikában
Budapest, Csepel
Magyar Logisztikai Egyesület
Az érdeklődők számára bepillantást enged a Magyar Logisztikai Egyesület oktatási tevékenységébe, bemutatják a Pure Logistics Szakközépiskolát, ahol érettségizett fiatalok gyakorlat orientált logisztikai ügyintéző szakmát szerezhetnek.
SPA (Sanus per Aquam)
Budapest, Csepel, Dunaújváros
Plimsoll Kft.
A hajózás iránt érdeklődőknek ajánljuk a Plimsoll Kft. több helyszínre tervezett nyílt napját A Logisztika Napja 2012 keretei között.
Hogyan lesz egy termékből csomag, és az hogyan jut el a címzetthez?
Budapest
Sprinter Futárszolgálat Kft.
A nyílt nap keretében az érdeklődőket végigvezetjük 4000 nm-es raktárunkban. Végigmegyünk egy csomagolási folyamaton, és bemutatjuk milyen ellenőrzési pontokon megy keresztül a megrendelt termék, és miként jut el a rendeltetési címre.
Nyílt Nap az XAPT-nál
Budapest
XAPT Hungary Kft.
A Nyílt Napon látogatóink megismerkedhetnek az XAPT intelligens raktári rendszerével, esettanulmányokat hallhatnak “raktári mesék” címmel a sikeres bevezetésekről és a rendszer nyújtotta mérhető eredményekről, valamint élőben megnézhetik és kipróbálhatják a raktári mobil eszközöket.
Debrecen Intermodal 2012
Debrecen
cargo-partner Kft.és a Xanga GROUP
Az esemény keretében a vendégek megismerhetik a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren zajló ipari és logisztikai fejlesztéseket és szolgáltatásokat. Megmutatkozik a múlt, a jelen, és a szemünk előtt kialakuló prosperatív jövő is. Igazi intermodalitás, igazi jövőkép.
Nyílt nap a DUNAFERR kikötőben
Dunaújváros
ISD PORTOLAN
Az ISD PORTOLAN a Logisztika Napja 2012 keretei között április 19-én megmutatja, hogy van ám élet az öböl túloldalán, – igen, ott a portáldaruknál!
CPS a gyakorlatban – költségcsökkentő csomagolási megoldások
Fót
Nefab Packaging Hungary Kft.
A Nefab eseményén a szállítási csomagolás rejtelmeibe vezetik be az érdeklődőket. Megmutatják, hogy a helyesen alkalmazott csomagolástechnika milyen hatalmas szerepet tud játszani az ellátási láncban.
Testreszabott megoldások az intralogisztikában
Győr
Top Point Kft. Linde, BITO, BCS, Eco-Log-Ing
A Top Point Kft., a Linde, a BITO, a BCS és az Eco-Log-Ing Országjáró Logisztikai Turnéjának győri állomásán csatlakozik A Logisztika Napja 2012 sorozathoz.
Üzenj hadat a pazarlásnak eszközkiadó automatákkal!
Székesfehérvár
IVM Zrt.
A nyílt nap során bepillantást nyerhetnek az automaták összeszerelésének folyamatába, használatába és megdöbbentő tényeket hallhatnak az automaták bevezetését követő fogyáscsökkenésről az egyes cégeknél.
Tippek és trükkök a fuvarbörze használatához
Székesfehérvár
TimoCom Soft- und Hardware GmbH
A nyílt napon a TimoCom kollégái hasznos tippeket adnak a résztvevőknek arról, hogyan használható legoptimálisabban a fuvar- és raktérbörze. A lényegre törő prezentációt követően az érdeklődők igény szerint ki is próbálhatják a programot, illetve választ kaphatnak felmerülő kérdéseikre.
Raktárlogisztika testközelből Szolnokon – ne csak hallgass róla!
Szolnok
BI-KA Logisztika Kft.
A BI-KA Logisztika Kft. kifejezetten a Szolnoki Főiskola hallgatóinak szervez nyílt napot A Logisztika Napja 2012 alkalmából. Járműalkatrész gyártó vállalatok termékeinek, alapanyagainak speciális kezelésével, tárolásával ismerkedhetnek meg a rendezvényre látogatók.
Kategória:
Aktuális hírek
2012. április 02. hétfő, 08:02
A Logisztika Napja – 2012. április 19.
Torkos csütörtök, Múzeumok Éjszakája, fürdők, tudományok és színházak éjszakája, világnapok százai… Itt az ideje, hogy a logisztikai szakmának is legyen egy saját napja!
A lehetőség tárháza korlátlan. Jelentkezhetnek logisztikai szolgáltató vállalatok, akik ezen napon megnyitják kapuikat és bepillantást engednek napi működési rutinjukba, megoldásaikba;
-gyártó, kereskedő cégek, akik végigvezetnek a gyártósoron vagy megmutatják raktáraikat;
-felsőoktatási intézmények vagy vállalati kutatóközpontok, akik mesélnek kutatásaikról;
-szakmai szervezetek, akik erre a napra találkozót vagy egyéb programot szerveznek;
-és bárki, akinek egy remek ötlete van, mivel népszerűsíthetné ezt a szakmát! Flashmob szervezésben is segíthetünk!
A program lehet egész napos vagy néhány órás, lehet vállalatlátogatás, bemutató vagy beszélgetés.
Hogyan lehet csatlakozni?
Az eseményeket minden kezdeményező programgazda maga szervezi. Ha kitalálta, hogy milyen programmal tudna valami érdekeset mutatni munkájából akár a szakmai, akár a szélesebb közönségnek, akkor látogasson el a regisztrációs oldalra, ahol a cím, időpont, az esemény és a célcsoport rövid leírásával regisztrálhatja az eseményt. A regisztráció, a programhoz való csatlakozás ingyenes, egyetlen kikötés, hogy a rendezvényeknek is ingyenesnek kell lenniük.
Miért érdemes csatlakozni?
-kiváló reklámlehetőség
-ingyenes bemutatkozási lehetőség
-mert kellő nyitottsággal és bizalommal sokat tanulhatunk egymástól.
-Mi történik az esemény bejelentése után?
Az MLBKT bejelenti a főszervezőnek az eseményt. Ön jogosult lesz használni A Logisztika Napja arculati anyagait, amelyeket a főszervező bocsájt a rendelkezésünkre. Ezek segítségével saját partnerei között is hirdetheti eseményét. Reményünk szerint a kezdeményezés az évek során olyan eseménnyé növi ki magát, ami rávilágít a különböző gazdasági és társadalmi szereplők körében a szakma jelentőségére. Ezen keresztül pedig megmutathatjuk az ellátási láncban dolgozók fenntarthatósági törekvéseit is.
Az MLBKT titkárságán bővebb információ is kérhető a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címen.
Az MLBKT 2012-ben először csatlakozik a Német Logisztikai Társaság (BVL) kezdeményezéséhez, A Logisztika Napja programsorozathoz, melynek elsődleges célja, hogy megismertesse a szakma kulisszatitkait az érdeklődőkkel. Bármely cég, felsőoktatási intézmény, nonprofit szervezet bekapcsolódhat A Logisztika Napja programsorozatba, ha kinyitja kapuit, és meghívja magához az érdeklődő szakmabelieket és laikusokat.
Kik és milyen programokkal jelentkezhetnek?A lehetőség tárháza korlátlan. Jelentkezhetnek logisztikai szolgáltató vállalatok, akik ezen napon megnyitják kapuikat és bepillantást engednek napi működési rutinjukba, megoldásaikba;
-gyártó, kereskedő cégek, akik végigvezetnek a gyártósoron vagy megmutatják raktáraikat;
-felsőoktatási intézmények vagy vállalati kutatóközpontok, akik mesélnek kutatásaikról;
-szakmai szervezetek, akik erre a napra találkozót vagy egyéb programot szerveznek;
-és bárki, akinek egy remek ötlete van, mivel népszerűsíthetné ezt a szakmát! Flashmob szervezésben is segíthetünk!
A program lehet egész napos vagy néhány órás, lehet vállalatlátogatás, bemutató vagy beszélgetés.
Hogyan lehet csatlakozni?
Az eseményeket minden kezdeményező programgazda maga szervezi. Ha kitalálta, hogy milyen programmal tudna valami érdekeset mutatni munkájából akár a szakmai, akár a szélesebb közönségnek, akkor látogasson el a regisztrációs oldalra, ahol a cím, időpont, az esemény és a célcsoport rövid leírásával regisztrálhatja az eseményt. A regisztráció, a programhoz való csatlakozás ingyenes, egyetlen kikötés, hogy a rendezvényeknek is ingyenesnek kell lenniük.
Miért érdemes csatlakozni?
-kiváló reklámlehetőség
-ingyenes bemutatkozási lehetőség
-mert kellő nyitottsággal és bizalommal sokat tanulhatunk egymástól.
-Mi történik az esemény bejelentése után?
Az MLBKT bejelenti a főszervezőnek az eseményt. Ön jogosult lesz használni A Logisztika Napja arculati anyagait, amelyeket a főszervező bocsájt a rendelkezésünkre. Ezek segítségével saját partnerei között is hirdetheti eseményét. Reményünk szerint a kezdeményezés az évek során olyan eseménnyé növi ki magát, ami rávilágít a különböző gazdasági és társadalmi szereplők körében a szakma jelentőségére. Ezen keresztül pedig megmutathatjuk az ellátási láncban dolgozók fenntarthatósági törekvéseit is.
Az MLBKT titkárságán bővebb információ is kérhető a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címen.
Kategória:
Aktuális hírek
2012. március 14. szerda, 10:28
Egymilliárd: A Gebrüder Weiss rekordforgalmat ért el
A szállítmányozó és logisztikai vállalat több mint 500 éves története során a 2011-es évben először ért el egymilliárd eurót meghaladó forgalmat.
A Gebrüder Weissnél folytatódik az előző évek pozitív tendenciája. A szállítmányozó és logisztikai vállalat az előzetes számok alapján a 2010. évhez viszonyított 9,2 százalékos növekedéssel 1,066 milliárd euró forgalmat ért el. Ezzel a Gebrüder Weiss első ízben lépte túl az egymilliárd eurós lélektani határt. „Hosszú évek óta egyaránt következetes és fenntartható növekedési stratégiát követünk, ami 2011-ben a forgalomra és az eredményre is pozitív hatást gyakorolt“ – mondja Wolfgang Niessner, az igazgatóság elnöke. Döntően hozzájárult ehhez a fejlődéshez a hálózat további fejlesztése olyan piacokon, mint Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában. Emellett az Ausztriát és Németország déli részét jellemző kedvező gazdasági helyzetből is profitálhattunk. A fontos svájci piac eredménye – az árfolyamingadozás ellenére – szintén stabil maradt. A vállalat világszerte 158 saját telephellyel rendelkezik, közülük 87 Európában található.
Fenntarthatóság és hosszú távú tervezés
A Gebrüder Weiss mint a legnagyobb osztrák magántulajdonú szállítmányozási és logisztikai vállalatok egyike, amely több mint 500 éves történelmet tudhat maga mögött, különösen nagy hangsúlyt fektet a felelős és fenntartható beruházásokra. „Magas sajáttőke-arányunk és a több mint 65 millió eurós cash flow révén messzemenően a hitelintézetektől függetlenül folytathatjuk beruházásainkat“ – tájékoztat Wolfram Senger-Weiss pénzügyi igazgató. „Ezt a tőkét célirányosan forgatjuk be globális hálózatunk bővítésébe.“ Az elmúlt évben a vállalat 40,8 millió eurót fektetett be új telephelyekbe és projektekbe. A Prága melletti Jenečben novemberben tették le az irodaépülettel kiegészülő új terminál alapkövét, amelynek összértéke kereken 15 millió euró. A Memmingenben és a Hall in Tirolban működő kirendeltséget bővítették, a szerb leányvállalaton belüli részesedést pedig 100 százalékra emelték. A vállalat az év végével átvett egy jó nevű tengeri spedíciós céget Japánban, és Tokió mellett most Oszakában rendelkezik egy további telephellyel. A vállalat növekedésével párhuzamosan az átlagos dolgozói létszám is emelkedett szűk hat százalékkal – 4667 főre. Tavaly 4414 munkatársa volt a Gebrüder Weissnek.
A közúti fuvarozás, a logisztikai megoldások, valamint a légi és a tengeri szállítás kereken 10 százalékkal növekedett
A növekedéshez a konszern minden fő üzletága hozzájárult. A szárazföldi közlekedés konszolidált árbevételét a Gebrüder Weiss 10 százalékkal tudta növelni: 642,1 millióról 706,6 millió euróra. Ennek az ágazatnak a fejlődésében a hálózatépítés mellett a szolgáltatási portfólió egész Európára kiterjedő egységesítése jelentett fontos mérföldkövet. A Gebrüder Weiss a gyűjtőszállítmányozó szolgáltatásait 2011. márciusa óta a „GW pro.line“ nevű közös termékcsalád alatt egyesíti, és így ügyfeleinek egész Európában fix átfutási időket és egységes minőségi standardokat kínál. A logisztikai megoldások területén is örvendetes a fejlődés. „Sok ügyfél nagyra értékeli a narancsszínnel járó minőséget, ha a szállítási láncuk optimalizálásáról van szó“ – fűzi hozzá Wolfgang Niessner igazgatósági elnök.
A Gebrüder Weiss légi és tengeri fuvarozása 2011-ben jelentős, 9,4 százalékos növekedést mutathatott fel, és 236,8 millió euró árbevételt ért el. Fontos mérföldkő volt a dél-amerikai hálózat kiépítése a Röhlig Logistics nevű globális együttműködő partner közreműködésével. „Folyamatosan növekvő légi és tengeri hálózatunk egyre fontosabb szerepet tölt be a konszern egészén belül“ – mondja Heinz Senger-Weiss igazgatósági tag és osztályvezető. Az utóbbi időben mindenekelőtt a tengeri szállítás fejlődött intenzíven. A vállalat továbbra is a „Project and Break Bulk“ szegmens folyamatos továbbfejlesztésére kíván összpontosítani. 2011-ben a Gebrüder Weiss Kínában és Európában is számos fontos projektet valósított meg.
A Gebrüder Weiss csomagküldő szolgálata, amely a legtöbb osztrák tartományban a DPD szolgáltatásait nyújtja, 2011-ben ismét a tartós siker zálogának bizonyult. „Tavaly a konszolidált forgalmat ismét 4%-kal növeltük, ami 122,1 millió euró bevételt jelentett“ – tájékoztat Peter Kloiber elnök és osztályvezető. „Pozitív irányban fejlődött leányvállalatunk, az inet-logistics is, amely több mint 20 százalékos növekedést ért el, és a 2011-es évet közel 10 millió eurós forgalommal zárta". Ismét jól teljesített a logisztikai tanácsadó vállalat, az x|vise is, amely 1,1 millió eurós forgalmat bonyolított le.
Ökológiai és társadalmi fenntarthatóság
A családi vállalkozás az elmúlt évben is számos lépést tett a fenntarthatóságért. A legfontosabb mérföldkövek közé tartozik Ausztria első klímasemleges logisztikai csarnoka Wörgl városában, egy kétféle üzemanyaggal is működő gázüzemű tehergépkocsi üzembe helyezése Bécsben a Siemens Österreich AG-vel együttműködve, valamint saját szélerőműpark vásárlása Észak-Németországban. Wolfram Senger-Weiss az alábbiakat fűzi hozzá: „Energiaigényes ágazatban dolgozunk. Hosszú távú ökológiai elkötelezettségünknek ezért az is a célja, hogy felkészüljünk és ügyfeleinket is felkészítsük az erőforrások jövőbeni szűkösségével, ill. drágulásával járó kihívásokra.“ A családi vállalkozás emellett társadalmi kötelezettségének tekinti, hogy kiemelt prioritásként tekintsen az ép környezet és a társadalom megóvására. A Gebrüder Weiss ennek a számos alkalommal elismert elkötelezettségnek köszönhetően kapta meg a „Corona Preis 2011“ nevű CSR-kitüntetést.
A hálózat bővítése tovább folytatódik
„A Gebrüder Weiss a változó gazdasági környezetben is hű marad stratégiájához és értékeihez“ – jelzi Wolfgang Niessner igazgatósági elnök. „Az előtérben a globális hálózatunk bővítése és sűrítése, valamint a technológia, az infrastruktúra és a képzés, ill. a továbbképzés területét érintő beruházások állnak. Célunk most is és a jövőben is a Service Excellence.“ A vállalat alig néhány napja vetette meg a lábát a kaukázusi régióban saját grúziai közös vállalatával. A grúz fővárosban, Tbilisziben még az idén lezajlanak a modern logisztikai terminál építési munkái. A Gebrüder Weiss célja, hogy multimodális logisztikai láncaival a Fekete-tengertől keletre is teret nyerjen.
Kategória:
Aktuális hírek
2012. március 07. szerda, 13:06
Logisztikai folyamatok 2050-ben
Öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a Deutsche Post DHL által kidolgozott A szállítmányozás jövõje: Logisztika 2050-ben címû jövõkutatási tanulmány. Az ágazat szolgáltatásai iránti igény szinte mindegyik változat szerint jelentõs mértékben növekszik. A tanulmányt ma a Földön, vízen, levegõben – Trendek és tendenciák 2012 logisztikai konferencián ismertették.
Az öt forgatókönyv olyan kulcsfontosságú területek vizsgálatára épül, mint a kereskedelem, a fogyasztás, a technológiai és társadalmi tendenciák, valamint a klímaváltozás, és igyekszik megbecsülni azt, milyen hatással lesznek az ezeken a területeken bekövetkezõ változások a 2050-ben élõ emberek életére és értékrendjére. A tanulmány öt, egészen különbözõ, néhol szélsõséges változatot mutat be azzal kapcsolatban, milyen lesz vagy lehet a világ 2050-ben.
Van azonban egy közös eleme a forgatókönyveknek: a logisztika alapvetõen megváltozott szerepe. A logisztikai szolgáltatások iránti igény szinte mindegyik forgatókönyv szerint jelentõs mértékben nõni fog. Eltérnek azonban a változatok abból a szempontból, hogy konkrétan milyen feladatok hárulnak majd a logisztikai szolgáltatókra, és milyen kihívásoknak kell megfelelniük. Az elszabadult gazdaság – az összeomlás veszélye forgatókönyv szerint a világot kontrollálatlan materializmus és a fogyasztásintenzív fellendülés jellemzi. Ezt a fenntarthatatlan rendszert az erõforrások szakadatlan kizsákmányolása határozza meg, melynek nyomán felgyorsul a klímaváltozás és egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák. A féktelen növekedés világában drámai mértékben megnõ az igény a logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások iránt.
Egy hatalmas, globális szállítmányozási hálózat teszi lehetõvé a javak gyors eljuttatását a fogyasztás vagy a felhasználás helyére. A klímaváltozás azonban egyre gyakrabban okoz problémákat az ellátási láncok mûködésében, ez komoly kihívást jelent a logisztikai vállalatok számára. A megahatékony megavárosok forgatókönyv szerint a világ mûködését hatalmas „megavárosok” határozzák meg. Ezek egyszerre hajtómotorjai és haszonélvezõi a fenntartható fejlõdést célzó paradigmának. A városok növekedésébõl adódó problémák – például a zsúfoltság, a közlekedési dugók és a légszennyezés – megoldása érdekében rendkívül hatékony tervezési, szervezési és megvalósító mechanizmusokat dolgoznak ki. A robotika forradalmasítja a termelés és a szolgáltatások világát. Megváltoznak a fogyasztói szokások is: a termékeket sokkal inkább bérlik az emberek, nem pedig megvásárolják. A hatalmas jármûforgalmat hatékony közlekedésirányítási koncepciók segítségével kezelik. A világ megavárosai közötti kereskedelmi kapcsolatokat egy hatalmas hálózat teszi lehetõvé, amely közúti, tengeri és ûrrepülõkkel történõ áruszállítást egyaránt magában foglal. A logisztikai ágazat feladata a városok és a közmûvek logisztikai irányítása, valamint a repülõterek, kórházak és bevásárlóközpontok rendszerszintû szolgáltatásainak biztosítása. A testre szabott megoldások forgatókönyvben a fogyasztóknak lehetõségük van arra, hogy megtervezzék és létrehozzák saját termékeiket. Ebben központi szerepet játszanak az újonnan kifejlesztett 3D-s nyomtatók.
Ez a tendencia a regionális kereskedelem erõsödését eredményezi, csak a nyersanyag és az információ áramlása zajlik globális mértékben. A logisztika szempontjából az értékláncok lokalizálódása miatt jelentõs mértékben csökken az igény a kész- és félkész termékek nagy távolságba történõ szállítására. A logisztikai szolgáltatók szervezik meg a teljes fizikai értéklánc mûködését. Szintén õk felügyelik a 3D-s nyomtatók számára készített tervekkel és adatokkal kapcsolatos kódolt információáramlást. A termelés decentralizált szervezése nyomán megnõ a regionális logisztika és a közvetlen szolgáltatások jelentõsége. A bénító protekcionizmus forgatókönyv szerint a gazdasági válságok, valamint a fokozódó nacionalizmus és protekcionizmus miatt a globalizációs tendencia megfordul. A technológiai fejlõdés lelassul. A magas energiaárak és a drámai nyersanyaghiány nemzetközi konfliktusokhoz vezet.
Ebben a helyzetben a logisztikai ágazat számára fokozott kihívást jelent a globális kereskedelem visszaesése és az ellátási láncok regionalizálódása. A kormányok stratégiai ágazatként kezelik a logisztikát. Mivel egyes országok és szövetségek között kiélezõdnek a feszültségek, a független államokban tevékenykedõ logisztikai szolgáltatók egyfajta közvetítõként vesznek részt a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokban. A globális rugalmasság – lokális alkalmazkodás forgatókönyv olyan világot ír le, amelyben kezdetben az olcsó és automatizált termelésnek köszönhetõen jelentõsen megnõ a fogyasztás. A gyorsuló klímaváltozás miatt azonban egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek gondokat okoznak az ellátási láncok és a karcsúsított termelési struktúrák mûködésében, ami gyakori ellátási hiányhoz vezet. A hatékonyság maximalizálásáról a sebezhetõség csökkentésére és a rugalmasság növelésére helyezõdik át a hangsúly. Ez a radikális elmozdulás a redundáns termelési rendszerek felé, valamint az ellátási láncok regionalizálódása megnöveli a globális gazdaság ellenálló képességét a problémákkal szemben.
Ez a regionális kereskedelemre épülõ, rugalmas rendszer nagymértékben a logisztikai ágazatra támaszkodik, amely prioritásként kezeli a folyamatos ellátás biztosítását, és tartalék infrastruktúra segítségével gondoskodik arról, hogy a szállítás a bizonytalan vagy veszélyes idõszakokban is zavartalan legyen. Az összetett „justin- time” folyamatok helyett hatalmas raktárakat alakítanak ki a gyártó vállalatok közelében; az itt tárolt készletek nélkülözhetetlenek a megbízható mûködéshez.
Forgatókönyvváltozatok
1. FORGATÓKÖNYV: elszabadult
gazdaság – az öszszeomlás
veszélye
2. FORGATÓKÖNYV: megahatékony
megavárosok
3. FORGATÓKÖNYV: testre
szabott megoldások
4. FORGATÓKÖNYV: bénító
protekcionizmus
5. FORGATÓKÖNYV: globális
rugalmasság – lokális
alkalmazkodás
Az öt forgatókönyv olyan kulcsfontosságú területek vizsgálatára épül, mint a kereskedelem, a fogyasztás, a technológiai és társadalmi tendenciák, valamint a klímaváltozás, és igyekszik megbecsülni azt, milyen hatással lesznek az ezeken a területeken bekövetkezõ változások a 2050-ben élõ emberek életére és értékrendjére. A tanulmány öt, egészen különbözõ, néhol szélsõséges változatot mutat be azzal kapcsolatban, milyen lesz vagy lehet a világ 2050-ben.
Van azonban egy közös eleme a forgatókönyveknek: a logisztika alapvetõen megváltozott szerepe. A logisztikai szolgáltatások iránti igény szinte mindegyik forgatókönyv szerint jelentõs mértékben nõni fog. Eltérnek azonban a változatok abból a szempontból, hogy konkrétan milyen feladatok hárulnak majd a logisztikai szolgáltatókra, és milyen kihívásoknak kell megfelelniük. Az elszabadult gazdaság – az összeomlás veszélye forgatókönyv szerint a világot kontrollálatlan materializmus és a fogyasztásintenzív fellendülés jellemzi. Ezt a fenntarthatatlan rendszert az erõforrások szakadatlan kizsákmányolása határozza meg, melynek nyomán felgyorsul a klímaváltozás és egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák. A féktelen növekedés világában drámai mértékben megnõ az igény a logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások iránt.
Egy hatalmas, globális szállítmányozási hálózat teszi lehetõvé a javak gyors eljuttatását a fogyasztás vagy a felhasználás helyére. A klímaváltozás azonban egyre gyakrabban okoz problémákat az ellátási láncok mûködésében, ez komoly kihívást jelent a logisztikai vállalatok számára. A megahatékony megavárosok forgatókönyv szerint a világ mûködését hatalmas „megavárosok” határozzák meg. Ezek egyszerre hajtómotorjai és haszonélvezõi a fenntartható fejlõdést célzó paradigmának. A városok növekedésébõl adódó problémák – például a zsúfoltság, a közlekedési dugók és a légszennyezés – megoldása érdekében rendkívül hatékony tervezési, szervezési és megvalósító mechanizmusokat dolgoznak ki. A robotika forradalmasítja a termelés és a szolgáltatások világát. Megváltoznak a fogyasztói szokások is: a termékeket sokkal inkább bérlik az emberek, nem pedig megvásárolják. A hatalmas jármûforgalmat hatékony közlekedésirányítási koncepciók segítségével kezelik. A világ megavárosai közötti kereskedelmi kapcsolatokat egy hatalmas hálózat teszi lehetõvé, amely közúti, tengeri és ûrrepülõkkel történõ áruszállítást egyaránt magában foglal. A logisztikai ágazat feladata a városok és a közmûvek logisztikai irányítása, valamint a repülõterek, kórházak és bevásárlóközpontok rendszerszintû szolgáltatásainak biztosítása. A testre szabott megoldások forgatókönyvben a fogyasztóknak lehetõségük van arra, hogy megtervezzék és létrehozzák saját termékeiket. Ebben központi szerepet játszanak az újonnan kifejlesztett 3D-s nyomtatók.
Ez a tendencia a regionális kereskedelem erõsödését eredményezi, csak a nyersanyag és az információ áramlása zajlik globális mértékben. A logisztika szempontjából az értékláncok lokalizálódása miatt jelentõs mértékben csökken az igény a kész- és félkész termékek nagy távolságba történõ szállítására. A logisztikai szolgáltatók szervezik meg a teljes fizikai értéklánc mûködését. Szintén õk felügyelik a 3D-s nyomtatók számára készített tervekkel és adatokkal kapcsolatos kódolt információáramlást. A termelés decentralizált szervezése nyomán megnõ a regionális logisztika és a közvetlen szolgáltatások jelentõsége. A bénító protekcionizmus forgatókönyv szerint a gazdasági válságok, valamint a fokozódó nacionalizmus és protekcionizmus miatt a globalizációs tendencia megfordul. A technológiai fejlõdés lelassul. A magas energiaárak és a drámai nyersanyaghiány nemzetközi konfliktusokhoz vezet.
Ebben a helyzetben a logisztikai ágazat számára fokozott kihívást jelent a globális kereskedelem visszaesése és az ellátási láncok regionalizálódása. A kormányok stratégiai ágazatként kezelik a logisztikát. Mivel egyes országok és szövetségek között kiélezõdnek a feszültségek, a független államokban tevékenykedõ logisztikai szolgáltatók egyfajta közvetítõként vesznek részt a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokban. A globális rugalmasság – lokális alkalmazkodás forgatókönyv olyan világot ír le, amelyben kezdetben az olcsó és automatizált termelésnek köszönhetõen jelentõsen megnõ a fogyasztás. A gyorsuló klímaváltozás miatt azonban egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek gondokat okoznak az ellátási láncok és a karcsúsított termelési struktúrák mûködésében, ami gyakori ellátási hiányhoz vezet. A hatékonyság maximalizálásáról a sebezhetõség csökkentésére és a rugalmasság növelésére helyezõdik át a hangsúly. Ez a radikális elmozdulás a redundáns termelési rendszerek felé, valamint az ellátási láncok regionalizálódása megnöveli a globális gazdaság ellenálló képességét a problémákkal szemben.
Ez a regionális kereskedelemre épülõ, rugalmas rendszer nagymértékben a logisztikai ágazatra támaszkodik, amely prioritásként kezeli a folyamatos ellátás biztosítását, és tartalék infrastruktúra segítségével gondoskodik arról, hogy a szállítás a bizonytalan vagy veszélyes idõszakokban is zavartalan legyen. Az összetett „justin- time” folyamatok helyett hatalmas raktárakat alakítanak ki a gyártó vállalatok közelében; az itt tárolt készletek nélkülözhetetlenek a megbízható mûködéshez.
Forgatókönyvváltozatok
1. FORGATÓKÖNYV: elszabadult
gazdaság – az öszszeomlás
veszélye
2. FORGATÓKÖNYV: megahatékony
megavárosok
3. FORGATÓKÖNYV: testre
szabott megoldások
4. FORGATÓKÖNYV: bénító
protekcionizmus
5. FORGATÓKÖNYV: globális
rugalmasság – lokális
alkalmazkodás
Kategória:
Aktuális hírek
2012. március 01. csütörtök, 09:28
A Raben Trans European Hungary a nagy logisztikai vállalatok között Magyarországon
2012. március 1-jén került sor a magyarországi Raben vállalatok egyesítésére. Az integrációval a Raben Trans European Hungary a Magyarországon működő legnagyobb logisztikai vállalatok táborához csatlakozott.
Az egyesülés következményeként a Raben az ügyfeleknek biztosított szolgáltatásokat ezentúl egy vállalatként kínálja Magyarországon. Az összeolvadás a Raben és az egykori Wincanton integrációs folyamatában egy szakasz lezárását is jelenti.
A Wincanton magyarországi, lengyelországi, csehországi, szlovákiai és német közúti divíziójának akvizíciója a Raben Group számára lehetővé tette a disztribúciós szállítmányozás volumenének tekintélyes növelését, valamint a logisztikai hálózat hatékonyságának fokozását. A nagyobb hálózatnak és a több lokációnak köszönhetően a vállalat számára a szállítmányozási- és raktárlogisztikai tevékenység az akvizíció óta még jobban kivitelezhető. A könnyebb tervezhetőség hosszú távú hatása a kínált szolgáltatások optimalizálása, valamint a portfólió egyidejű bővítése.
“A Raben Logistics Hungary, valamint a Raben Trans European Hungary ügyfelei számára ezentúl is rendelkezésére állnak a fúzió előtt kínált szolgáltatások, ideértve az átfogó logisztikai szolgáltatásokat, a raktározást, a nemzetközi szállítmányozást, a belföldi disztribúciót, valamint a tengeri- és légi szállítást. Ezek a szolgáltatások nem kizárólag a Magyarországon, Csehországban, Észtországban, Hollandiában, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Németországban, Szlovákiában és Ukrajnában működő, saját telephelyek hálózatán keresztül érhetőek el; hanem a vállalatcsoport munkáját számos, Európa-szerte tevékenykedő, a céggel együttműködő partnervállalat segíti.”– nyilatkozott Ewald Raben, a Raben Group vezérigazgatója.
Március 1-jétől a Raben Trans European Hungary immár 62.500 négyzetméternyi raktárkapacitással rendelkezik, az ügyfelek igényeinek magas szintű kiszolgálása érdekében a vállalat 400 munkavállalót alkalmaz.
Érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi Raben vállalatok integrációja nem az egyetlen alapvető változás, amelyet a vállalat ügyfelei, munkatársai és a partnerei is nagy örömmel fogadnak majd. Tavasz végén egy új cross-dock raktár kerül átadásra. “A készülő cross-dock raktár több mint 4.000 négyzetméternyi alapterületen, 42 dokkoló kapuval áll majd a munka gördülékenyebbé tételének szolgálatában. Ennek köszönhetően a logisztikai folyamatok fejlesztése, ezáltal az ügyfeleknek nyújtott magasabb minőségű szolgáltatások biztosítása várható. A szállítmányozás folyamata felgyorsul, és még inkább meg tudunk felelni ügyfeleink igényeinek.
.“ – vélekedik Czifrik Szabolcs, a Raben Trans European Hungary ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt években tapasztalt gazdasági visszaesés ellenére a Raben Group következetesen folytatja beruházási tevékenységét. A vállalatcsoport fejlődésében tapasztalt fenntarthatóság elsősorban a hosszú távú, nem kizárólag Magyarországon, hanem a Raben Group által képviselt valamennyi országban sikeresen és konzekvensen alkalmazott beruházási terv eredményeként valósult meg. A 2012-ben realizálni kívánt beruházások néhány példája: Ossban (Hollandia), Nürnbergben (Németország), Pilában és Szczecinben (Lengyelország) létesítendő disztribúciós központok felépítése.
Az egyesülés következményeként a Raben az ügyfeleknek biztosított szolgáltatásokat ezentúl egy vállalatként kínálja Magyarországon. Az összeolvadás a Raben és az egykori Wincanton integrációs folyamatában egy szakasz lezárását is jelenti.
A Wincanton magyarországi, lengyelországi, csehországi, szlovákiai és német közúti divíziójának akvizíciója a Raben Group számára lehetővé tette a disztribúciós szállítmányozás volumenének tekintélyes növelését, valamint a logisztikai hálózat hatékonyságának fokozását. A nagyobb hálózatnak és a több lokációnak köszönhetően a vállalat számára a szállítmányozási- és raktárlogisztikai tevékenység az akvizíció óta még jobban kivitelezhető. A könnyebb tervezhetőség hosszú távú hatása a kínált szolgáltatások optimalizálása, valamint a portfólió egyidejű bővítése.
“A Raben Logistics Hungary, valamint a Raben Trans European Hungary ügyfelei számára ezentúl is rendelkezésére állnak a fúzió előtt kínált szolgáltatások, ideértve az átfogó logisztikai szolgáltatásokat, a raktározást, a nemzetközi szállítmányozást, a belföldi disztribúciót, valamint a tengeri- és légi szállítást. Ezek a szolgáltatások nem kizárólag a Magyarországon, Csehországban, Észtországban, Hollandiában, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Németországban, Szlovákiában és Ukrajnában működő, saját telephelyek hálózatán keresztül érhetőek el; hanem a vállalatcsoport munkáját számos, Európa-szerte tevékenykedő, a céggel együttműködő partnervállalat segíti.”– nyilatkozott Ewald Raben, a Raben Group vezérigazgatója.
Március 1-jétől a Raben Trans European Hungary immár 62.500 négyzetméternyi raktárkapacitással rendelkezik, az ügyfelek igényeinek magas szintű kiszolgálása érdekében a vállalat 400 munkavállalót alkalmaz.
Érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi Raben vállalatok integrációja nem az egyetlen alapvető változás, amelyet a vállalat ügyfelei, munkatársai és a partnerei is nagy örömmel fogadnak majd. Tavasz végén egy új cross-dock raktár kerül átadásra. “A készülő cross-dock raktár több mint 4.000 négyzetméternyi alapterületen, 42 dokkoló kapuval áll majd a munka gördülékenyebbé tételének szolgálatában. Ennek köszönhetően a logisztikai folyamatok fejlesztése, ezáltal az ügyfeleknek nyújtott magasabb minőségű szolgáltatások biztosítása várható. A szállítmányozás folyamata felgyorsul, és még inkább meg tudunk felelni ügyfeleink igényeinek.
.“ – vélekedik Czifrik Szabolcs, a Raben Trans European Hungary ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt években tapasztalt gazdasági visszaesés ellenére a Raben Group következetesen folytatja beruházási tevékenységét. A vállalatcsoport fejlődésében tapasztalt fenntarthatóság elsősorban a hosszú távú, nem kizárólag Magyarországon, hanem a Raben Group által képviselt valamennyi országban sikeresen és konzekvensen alkalmazott beruházási terv eredményeként valósult meg. A 2012-ben realizálni kívánt beruházások néhány példája: Ossban (Hollandia), Nürnbergben (Németország), Pilában és Szczecinben (Lengyelország) létesítendő disztribúciós központok felépítése.
Kategória:
Aktuális hírek
2012. február 20. hétfő, 08:10
Idén lesújthat a NAV a logisztikai cégekre is...
A csalásban vétlen eladókkal fizetteti meg az adóhatóság a hiányzó áfát a felszívódott kereskedő, fuvarozó és importáló cégek képviselői helyett.
Kiemelten vizsgálja az idei évben az adóhatóság a közúti áruszállítókat, illetve a raktározással, tárolással foglalkozó vállalkozásokat , illetve a gabona-, élőállat-, hús-, és húskészítmény nagykereskedők tevékenységét - írja a pénzcentrum.hu . A fokozott figyelem az európai uniós országokba értékesítő termelőket, kereskedőket is nagyon érzékenyen érintheti.
Egy tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság (az idei évtől Kúria) által hozott ítélet azt eredményezheti, hogy a jövőben az európai uniós országokba kereskedők kénytelenek lesznek a határig szállítani portékájukat, ha biztosak akarnak lenni abban, az árujuk elhagyja az országot. A gazdák, kereskedők akkor járnak el a leginkább körültekintően, ha két független tanút is magukkal visznek, akik egy adóhatósági ellenőrzés során megerősítik, látták, ahogy az áru átlépte a határt. Így tudják igazolni, hogy a két tagállam közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok szerint jogosan értékesítették áfamentesen a terméküket.
Úgy tűnik ugyanis, hogy a jövőben nem lesz elegendő bizonyíték az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott, a szállító jármű rendszámát is tartalmazó nemzetközi fuvarokmány (CMR) arra, hogy igazolja, a magyarországi termelők, kereskedők áruja valóban egy másik európai uniós tagállamban kötött ki. A tavaly még Legfelsőbb Bíróságként működő legfőbb bírói szerv Lomnici Zoltán által vezetett tanácsa ugyanis november 10-én kelt ítéletében helybenhagyta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését, amely megerősítette az adóhatóságnak egy magyarországi gabonakereskedővel szemben hozott elmarasztaló határozatát.
Gabonában utaznak az áfacsalók
A Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy gigantikus méreteket öltött a különböző agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó áfacsalás sorozat. Az általunk megkérdezett mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzóan állították, hogy az adóhatóság számos esetben a csalásban vétlen gazdákkal fizetteti meg az általános forgalmi adót a felszívódott kereskedő és fuvarozó cégek képviselői helyett.
Nagy port kavart korábbi írásunk: Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók
Következő cikkünkben példaként mutattuk be egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonakereskedő vállalkozás esetét, amely Romániába értékesített nagy tételben gabonát, amit a vevő által megbízott fuvarozó cég szállított el. A számlán az eladó 0 százalékos áfatartalmat tüntetett fel.
A romániai vevő azonban "elfelejtett" áfabevallásában elszámolni az adott ügylettel, amire egy ellenőrzés során felfigyelt a román adóhivatal, amely jelezte a magyar hatóságnak, hogy a bevallásból kimaradt CMR-ben megjelölt ügyletben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég szerepel eladóként. A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága ellenőrzést indított az ügyben. (A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ezek a részletek már nem szerepelnek. Mindössze annyi áll benne, hogy a román adóhivatal tájékoztatása szerint a vevő nem vallott be közösségi értékesítést, bejelentett székhelye egy magánlakás, amelyen tevékenységet nem végzett.)
A CMR okmányokon szerepelt a feladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírása, bélyegzője, a szállító gépkocsi rendszáma. Az adóhatóság az ellenőrzés során megkérdezte a nyomtatványon megjelölt fuvarozókat, hogy az adott napon jártak-e az ügyletben szereplő magyarországi kereskedőnél. A fuvarozók azt vallották, hogy adott időben valóban a nyomtatványon megjelölt mennyiségű kukoricát szállítottak, de az áru értékesítője nem az érintett eladó, vevője pedig nem a megjelölt romániai cégek voltak. Állításukat több esetben menetlevelekkel támasztották alá.
Az adóhatóság a fuvarozók nyilatkozatai és a bemutatott menetlevelek alapján megállapította, hogy a gabonakereskedő egyetlen esetben sem a CMR okmányokon szereplő vevőktől kapta a megbízást, a dokumentumok nem valós adattartalmúak. Vagyis az áru nem hagyta el az országot, tehát az eladó csalt, uniós értékesítésnek álcázott egy ügyletet, majd feketén a magyar piacon értékesítette a terményt, amely után felszámította a 25 százalékos áfát, ám azt nem vallotta be, hanem zsebre tette. Emiatt az eladó magyar céget a NAV arra kötelezte, hogy fizesse meg az áru értéke után a 25 százalékos áfát, és még tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott.
A gabonakereskedő cég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz fordult jogorvoslatért, hiába. A bíróság sem tartotta elegendő bizonyítéknak az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott fuvarokmányt, s helybenhagyta az adóhatóság határozatát. A döntést tavaly novemberi ítéletében a Legfelsőbb BÍróság is helybenhagyta.
Az ügyben szakértőként közreműködő Angyal József okleveles adószakértő véleménye szerint az adóhatóság és a bíróságok is hibás döntést hoztak. A NAV eleve nem alapozhatta volna jogszerűen a döntését a fuvarozók nyilatkozataira. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóhatóság az ellenőrzés során csak azokat nyilatkoztathatja, akik a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állnak. A fuvarozókat pedig nem az eladó, hanem a vevő bízta meg.
Az adóhatóság ezek után ráadásul magasabb rendű dokumentumnak nyilvánította a fuvarozók menetleveleit, mint a nemzetközileg alkalmazott és elfogadott szállítmányozási okmányt. Az adószakértő hangsúlyozza: a menetlevél csak a közúti közlekedésben való jogos részvételt igazolja, és egy esetleges utólagos elszámolást biztosít. Ennek ellenére az adóhatóság és a bíróság is a menetlevelet nyilvánította hiteles dokumentumnak, és megállapította, hogy a CMR-okmányok tartalma nem felel meg a megvalósult gazdasági eseményeknek. Angyal József szerint joggal fogalmazódik meg a kérdés: milyen alapon gondolják úgy az adóhatóság és a bíróságok, hogy a fuvarozók nyilatkozatai és menetlevelei a valódiak, s nem a CMR-nyomtatvány?
Mit mond az Európai Bíróság?
Ez a döntéshozatali gyakorlat ráadásul ellentmond az Európai Bíróság által 2007-ben, egy hasonló ügyben hozott ítéletben foglaltakkal - véli Angyal József. Eszerint "nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik az értékesítőtől, hogy hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Így az értékesítő hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából fontosak azon körülmények, hogy az értékesítő jóhiszeműen járt el, minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott, és kizárt az adókijátszásban való részvétele. Ellenben, ha az értékesítő teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, jóllehet a vevő nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséggel e tagállamban".
Ebből az adóhatóság és a bíróság értelmezése szerint az a lényeg, hogy az eladó nem járt el kellő körültekintéssel. Angyal József viszont úgy véli, hogy a magyarországi cég minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott. Ellenőrizte a vevő adószámát, megbizonyosodott arról, hogy létező cégről van szó. Okkal feltételezte, hogy az áruja elhagyta az országot, mivel a fuvarozó és a fuvaroztató aláírásukkal elismerték, hogy az árut Romániába fuvarozzák. A CMR-t a vevő utólag bélyegzővel és aláírásával is ellátta, ami igazolja, hogy az árut Romániában átvették.
A Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete teljes körűen megfelel a fent idézett európai bírósági ítéletben foglaltaknak. Azt azonban egyáltalán nem indokolja, hogy - az Európai Bíróság döntésével ellentétben - miért nem megfelelő dokumentum a termékértékesítés igazolására a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott fuvarokmány.
Angyal József szerint az adóhatósági gyakorlatot helybenhagyó legfelsőbb bírósági ítélet nyomán lényegében az is megkérdőjeleződik, hogy a CMR fuvarokmány alkalmas-e a közösségen belüli termékértékesítés igazolására. Ezek után minden magyarországi cég veszélyben érezheti magát a jövőbeni adóellenőrzések során, amely a közösségen belül adja el a termékeit.
Mit vár az adóhatóság a közösségi kereskedőktől?
Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője a NAV korábbi sajtótjákoztatóján hangsúlyozta: "felhívják a termelők figyelmét arra, hogy legyenek kicsit óvatosabbak". Üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján is. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e. Az viszont az EU-s adószámból nem derül ki, hogy megbízható ügyfélről van-e szó, vagy csak pár hónappal korábban alakult. A termelők a NAV ellenőrzési főosztályának kapcsolattartó irodájától kérhetnek alaposabb tájékoztatást a külföldi üzleti partnerükről.
Az adóhatóság igencsak motivált abban, hogy minden eszközt bevessen. Az idei évben 1000 milliárd forinttal több költségvetési bevételt kell beszednie, mint tavaly.
penzcentrum.hu
Kiemelten vizsgálja az idei évben az adóhatóság a közúti áruszállítókat, illetve a raktározással, tárolással foglalkozó vállalkozásokat , illetve a gabona-, élőállat-, hús-, és húskészítmény nagykereskedők tevékenységét - írja a pénzcentrum.hu . A fokozott figyelem az európai uniós országokba értékesítő termelőket, kereskedőket is nagyon érzékenyen érintheti.
Egy tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság (az idei évtől Kúria) által hozott ítélet azt eredményezheti, hogy a jövőben az európai uniós országokba kereskedők kénytelenek lesznek a határig szállítani portékájukat, ha biztosak akarnak lenni abban, az árujuk elhagyja az országot. A gazdák, kereskedők akkor járnak el a leginkább körültekintően, ha két független tanút is magukkal visznek, akik egy adóhatósági ellenőrzés során megerősítik, látták, ahogy az áru átlépte a határt. Így tudják igazolni, hogy a két tagállam közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok szerint jogosan értékesítették áfamentesen a terméküket.
Úgy tűnik ugyanis, hogy a jövőben nem lesz elegendő bizonyíték az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott, a szállító jármű rendszámát is tartalmazó nemzetközi fuvarokmány (CMR) arra, hogy igazolja, a magyarországi termelők, kereskedők áruja valóban egy másik európai uniós tagállamban kötött ki. A tavaly még Legfelsőbb Bíróságként működő legfőbb bírói szerv Lomnici Zoltán által vezetett tanácsa ugyanis november 10-én kelt ítéletében helybenhagyta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését, amely megerősítette az adóhatóságnak egy magyarországi gabonakereskedővel szemben hozott elmarasztaló határozatát.
Gabonában utaznak az áfacsalók
A Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy gigantikus méreteket öltött a különböző agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó áfacsalás sorozat. Az általunk megkérdezett mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzóan állították, hogy az adóhatóság számos esetben a csalásban vétlen gazdákkal fizetteti meg az általános forgalmi adót a felszívódott kereskedő és fuvarozó cégek képviselői helyett.
Nagy port kavart korábbi írásunk: Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók
Következő cikkünkben példaként mutattuk be egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonakereskedő vállalkozás esetét, amely Romániába értékesített nagy tételben gabonát, amit a vevő által megbízott fuvarozó cég szállított el. A számlán az eladó 0 százalékos áfatartalmat tüntetett fel.
A romániai vevő azonban "elfelejtett" áfabevallásában elszámolni az adott ügylettel, amire egy ellenőrzés során felfigyelt a román adóhivatal, amely jelezte a magyar hatóságnak, hogy a bevallásból kimaradt CMR-ben megjelölt ügyletben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég szerepel eladóként. A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága ellenőrzést indított az ügyben. (A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ezek a részletek már nem szerepelnek. Mindössze annyi áll benne, hogy a román adóhivatal tájékoztatása szerint a vevő nem vallott be közösségi értékesítést, bejelentett székhelye egy magánlakás, amelyen tevékenységet nem végzett.)
A CMR okmányokon szerepelt a feladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírása, bélyegzője, a szállító gépkocsi rendszáma. Az adóhatóság az ellenőrzés során megkérdezte a nyomtatványon megjelölt fuvarozókat, hogy az adott napon jártak-e az ügyletben szereplő magyarországi kereskedőnél. A fuvarozók azt vallották, hogy adott időben valóban a nyomtatványon megjelölt mennyiségű kukoricát szállítottak, de az áru értékesítője nem az érintett eladó, vevője pedig nem a megjelölt romániai cégek voltak. Állításukat több esetben menetlevelekkel támasztották alá.
Az adóhatóság a fuvarozók nyilatkozatai és a bemutatott menetlevelek alapján megállapította, hogy a gabonakereskedő egyetlen esetben sem a CMR okmányokon szereplő vevőktől kapta a megbízást, a dokumentumok nem valós adattartalmúak. Vagyis az áru nem hagyta el az országot, tehát az eladó csalt, uniós értékesítésnek álcázott egy ügyletet, majd feketén a magyar piacon értékesítette a terményt, amely után felszámította a 25 százalékos áfát, ám azt nem vallotta be, hanem zsebre tette. Emiatt az eladó magyar céget a NAV arra kötelezte, hogy fizesse meg az áru értéke után a 25 százalékos áfát, és még tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott.
A gabonakereskedő cég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz fordult jogorvoslatért, hiába. A bíróság sem tartotta elegendő bizonyítéknak az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott fuvarokmányt, s helybenhagyta az adóhatóság határozatát. A döntést tavaly novemberi ítéletében a Legfelsőbb BÍróság is helybenhagyta.
Az ügyben szakértőként közreműködő Angyal József okleveles adószakértő véleménye szerint az adóhatóság és a bíróságok is hibás döntést hoztak. A NAV eleve nem alapozhatta volna jogszerűen a döntését a fuvarozók nyilatkozataira. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóhatóság az ellenőrzés során csak azokat nyilatkoztathatja, akik a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állnak. A fuvarozókat pedig nem az eladó, hanem a vevő bízta meg.
Az adóhatóság ezek után ráadásul magasabb rendű dokumentumnak nyilvánította a fuvarozók menetleveleit, mint a nemzetközileg alkalmazott és elfogadott szállítmányozási okmányt. Az adószakértő hangsúlyozza: a menetlevél csak a közúti közlekedésben való jogos részvételt igazolja, és egy esetleges utólagos elszámolást biztosít. Ennek ellenére az adóhatóság és a bíróság is a menetlevelet nyilvánította hiteles dokumentumnak, és megállapította, hogy a CMR-okmányok tartalma nem felel meg a megvalósult gazdasági eseményeknek. Angyal József szerint joggal fogalmazódik meg a kérdés: milyen alapon gondolják úgy az adóhatóság és a bíróságok, hogy a fuvarozók nyilatkozatai és menetlevelei a valódiak, s nem a CMR-nyomtatvány?
Mit mond az Európai Bíróság?
Ez a döntéshozatali gyakorlat ráadásul ellentmond az Európai Bíróság által 2007-ben, egy hasonló ügyben hozott ítéletben foglaltakkal - véli Angyal József. Eszerint "nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik az értékesítőtől, hogy hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Így az értékesítő hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából fontosak azon körülmények, hogy az értékesítő jóhiszeműen járt el, minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott, és kizárt az adókijátszásban való részvétele. Ellenben, ha az értékesítő teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, jóllehet a vevő nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséggel e tagállamban".
Ebből az adóhatóság és a bíróság értelmezése szerint az a lényeg, hogy az eladó nem járt el kellő körültekintéssel. Angyal József viszont úgy véli, hogy a magyarországi cég minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott. Ellenőrizte a vevő adószámát, megbizonyosodott arról, hogy létező cégről van szó. Okkal feltételezte, hogy az áruja elhagyta az országot, mivel a fuvarozó és a fuvaroztató aláírásukkal elismerték, hogy az árut Romániába fuvarozzák. A CMR-t a vevő utólag bélyegzővel és aláírásával is ellátta, ami igazolja, hogy az árut Romániában átvették.
A Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete teljes körűen megfelel a fent idézett európai bírósági ítéletben foglaltaknak. Azt azonban egyáltalán nem indokolja, hogy - az Európai Bíróság döntésével ellentétben - miért nem megfelelő dokumentum a termékértékesítés igazolására a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott fuvarokmány.
Angyal József szerint az adóhatósági gyakorlatot helybenhagyó legfelsőbb bírósági ítélet nyomán lényegében az is megkérdőjeleződik, hogy a CMR fuvarokmány alkalmas-e a közösségen belüli termékértékesítés igazolására. Ezek után minden magyarországi cég veszélyben érezheti magát a jövőbeni adóellenőrzések során, amely a közösségen belül adja el a termékeit.
Mit vár az adóhatóság a közösségi kereskedőktől?
Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője a NAV korábbi sajtótjákoztatóján hangsúlyozta: "felhívják a termelők figyelmét arra, hogy legyenek kicsit óvatosabbak". Üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján is. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e. Az viszont az EU-s adószámból nem derül ki, hogy megbízható ügyfélről van-e szó, vagy csak pár hónappal korábban alakult. A termelők a NAV ellenőrzési főosztályának kapcsolattartó irodájától kérhetnek alaposabb tájékoztatást a külföldi üzleti partnerükről.
Az adóhatóság igencsak motivált abban, hogy minden eszközt bevessen. Az idei évben 1000 milliárd forinttal több költségvetési bevételt kell beszednie, mint tavaly.
penzcentrum.hu
Kategória:
Aktuális hírek
2012. február 17. péntek, 08:49
A DHL Supply Chain-t választotta logisztikai partnerének a Huawei
Hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodást kötött a DHL-el a világ több országában, köztük Magyarországon is a Huawei. Immár a DHL Supply Chain Magyarország Kft. (DSC) szolgálja ki többek között a Pécshez közeli Cserkúton januárban megnyílt Huawei Technologies Hungary Európai Ellátó Központjának új egységét is.
A globális együttműködés Magyarországon is meghozta a gyümölcsét: a logisztikai szolgáltatók közül a Huawei hazánkban is a DHL-t választotta partnerének. A gyártáslogisztikai tapasztalat, a megbízhatóság, a piacon egyedülálló kapacitás és személyre szabott gyors megoldások valamint a vállalat nemzetközi jelenlétének köszönhetően felkínált kedvező ár miatt döntött a Huawei a DSC mellett.
A Huawei Európai Ellátó Központjának pécsi és komáromi egységeit többek között a DHL látja el a termeléshez szükséges alapanyagokkal. A késztermékek kezelésétől a csomagolási és vámtevékenységeken át a közúti és légi szállítmányozási feladatokért is a DHL divíziói – DHL Supply Chain, DHL Freight, DHL Express és DHL Global Forwarding –felelősek.
„Két központi raktárunkban teljesen személyre szabott folyamatokkal és informatikai rendszerrel érkeztetjük a közösségi, illetve vámárukat, majd szigorú minőségi és mennyiségi ellenőrzés után a speciális igényeknek megfelelően tároljuk. Folyamatosan szolgáljuk ki a gyártósorokat a nap 24 órájában úgy, hogy a központi raktárakból az áru az egyedi igényeknek megfelelően 4-24 órán belül eljut a megrendeléstől a gyártósorig. Természetesen a folyamat része a belföldi szállítás, illetve a vámtevékenység is.” – mondta el Ujszászi Ferenc, a DSC magyarországi üzletfejlesztési igazgatója.
Havi szinten több tízmillió dollár értékben folynak át vezeték nélküli (wireless), mobil átjátszó és telekommunikációs berendezések alapanyagai és készárui a DSC magyarországi raktárain. A megbízásokkal 80 új munkahelyet hozott létre a DSC, emellett további 10 000 m2-el bővítette jelenlegi 80 000 m2-es raktárkapacitását a vállalat.
„Folyamatosan törekszünk arra, hogy ügyfeleink szektor-specifikus igényeit a lehető leghatékonyabban kiszolgáljuk. Örömmel mutatjuk be a DHL Innovációs központjában jelenleg tesztelt legújabb szállítási és ellátási lánc megoldásokat 2012. március 7-én a DHL Földön, vízen, levegőben logisztikai konferenciáján.” – tette hozzá Janositz Balázs, a DSC magyarországi ügyvezető igazgatója.
A globális együttműködés Magyarországon is meghozta a gyümölcsét: a logisztikai szolgáltatók közül a Huawei hazánkban is a DHL-t választotta partnerének. A gyártáslogisztikai tapasztalat, a megbízhatóság, a piacon egyedülálló kapacitás és személyre szabott gyors megoldások valamint a vállalat nemzetközi jelenlétének köszönhetően felkínált kedvező ár miatt döntött a Huawei a DSC mellett.
A Huawei Európai Ellátó Központjának pécsi és komáromi egységeit többek között a DHL látja el a termeléshez szükséges alapanyagokkal. A késztermékek kezelésétől a csomagolási és vámtevékenységeken át a közúti és légi szállítmányozási feladatokért is a DHL divíziói – DHL Supply Chain, DHL Freight, DHL Express és DHL Global Forwarding –felelősek.
„Két központi raktárunkban teljesen személyre szabott folyamatokkal és informatikai rendszerrel érkeztetjük a közösségi, illetve vámárukat, majd szigorú minőségi és mennyiségi ellenőrzés után a speciális igényeknek megfelelően tároljuk. Folyamatosan szolgáljuk ki a gyártósorokat a nap 24 órájában úgy, hogy a központi raktárakból az áru az egyedi igényeknek megfelelően 4-24 órán belül eljut a megrendeléstől a gyártósorig. Természetesen a folyamat része a belföldi szállítás, illetve a vámtevékenység is.” – mondta el Ujszászi Ferenc, a DSC magyarországi üzletfejlesztési igazgatója.
Havi szinten több tízmillió dollár értékben folynak át vezeték nélküli (wireless), mobil átjátszó és telekommunikációs berendezések alapanyagai és készárui a DSC magyarországi raktárain. A megbízásokkal 80 új munkahelyet hozott létre a DSC, emellett további 10 000 m2-el bővítette jelenlegi 80 000 m2-es raktárkapacitását a vállalat.
„Folyamatosan törekszünk arra, hogy ügyfeleink szektor-specifikus igényeit a lehető leghatékonyabban kiszolgáljuk. Örömmel mutatjuk be a DHL Innovációs központjában jelenleg tesztelt legújabb szállítási és ellátási lánc megoldásokat 2012. március 7-én a DHL Földön, vízen, levegőben logisztikai konferenciáján.” – tette hozzá Janositz Balázs, a DSC magyarországi ügyvezető igazgatója.
Kategória:
Aktuális hírek
2012. február 08. szerda, 17:50
Nem kerülhető el az áremelés
Felkészültek a cégek az újabb recesszióra, még mindig van mibõl lefaragni. Cégmérettõl és iparágtól függetlenül a költségcsökkentést, a meglévõ ügyfelek megtartását és a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodást tartják 2012 legfontosabb feladatainak – derül ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) év elejei felmérésébõl.
Az új jogszabályokhoz való alkalmazkodás és a kinnlevõség- kezelés is elõkelõ helyen végzett az idei kihívások rangsorában. A költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés még mindig rejteget tartalékokat, bár az elmúlt hónapokban egyre többször merült fel a kérdés a cégek életében, vajon meddig lehet faragni a költésekbõl, és hol a határa a vállalati mûködés optimalizálásának. A válaszadók szerint még meszsze nem használtak ki minden belsõ tartalékot. Ugyanakkor inkább a mûködés optimalizálása, a folyamatfejlesztés felé billen a mérleg nyelve a kiadáscsökkentéssel szemben.
A 2009-es felméréssel összehasonlítva úgy tûnik, a vállalkozások a saját bõrükön tapasztalták a folyamatfejlesztés elõnyeit. Ezzel párhuzamosan határozottan erõsödött a bevételek növelésére való összpontosítás. Az ügyfelek megtartását különösen a szolgáltatóiparban és a kereskedelemben mûködõ cégek tartották fontosnak. A válaszadók 62 százaléka szerint szükség van az értékesítési tevékenység és a marketing erõsítésére. Három évvel korábban ez az érték csak 21 százalék volt. A felmérésben részt vevõ vállalkozások szerint az eddigieknél nagyobb kihívást jelent majd a gyorsan változó környezet, az üzemanyag- és alapanyagárak kiszámíthatatlan mozgása, az árfolyam- ingadozások és a sûrûn módosuló jogi környezet. A kisebb, 50 fõnél kevesebb dolgozóval mûködõ gyártó cégek helyzete több szempontból is kritikus. Egyrészt a magas kinnlevõség-állomány nehezíti a mûködésüket, másrészt oda kell figyelniük a beszállítóik megtartására is. Ugyanakkor az MLBKT 2009- es válságfelméréséhez képest optimistábbak a cégek – derült ki az adatelemzéskor. A következõ három hónap üzleti kilátásait a válaszadók egy hetes skálán értékelték. Míg 2009 áprilisában átlagosan 3,5 pontra, addig az idén 4,7-re értékelték a cégek a rövid távú lehetõségeiket.
Csak a 10 fõnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások szegmensében figyelhetõ meg, hogy a három évvel ezelõttihez képest pesszimistábban látják a következõ hat hónap üzleti kilátásait. Egyértelmûen változnak az árképzési trendek 2009-hez képest. Míg korábban akciókkal, árcsökkentéssel próbált túlélni a cégek közel egyharmada, addig 2012-re ez az arány 14 százalékra csökkent. Árat emelni három évvel ezelõtt a vállalkozások hét százaléka tervezett, most 23 százalékuk gondolja azt, hogy nem kerülhetõ el az áremelés. A felmérés szerint kikristályosodtak a sikeres válságkezelési stratégiák. Például hangsúlyosabbak lettek az ügyfélkapcsolati tevékenységek és a fejlesztések, a más cégekkel való együttmûködések és a lobbizás.
Az új jogszabályokhoz való alkalmazkodás és a kinnlevõség- kezelés is elõkelõ helyen végzett az idei kihívások rangsorában. A költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés még mindig rejteget tartalékokat, bár az elmúlt hónapokban egyre többször merült fel a kérdés a cégek életében, vajon meddig lehet faragni a költésekbõl, és hol a határa a vállalati mûködés optimalizálásának. A válaszadók szerint még meszsze nem használtak ki minden belsõ tartalékot. Ugyanakkor inkább a mûködés optimalizálása, a folyamatfejlesztés felé billen a mérleg nyelve a kiadáscsökkentéssel szemben.
A 2009-es felméréssel összehasonlítva úgy tûnik, a vállalkozások a saját bõrükön tapasztalták a folyamatfejlesztés elõnyeit. Ezzel párhuzamosan határozottan erõsödött a bevételek növelésére való összpontosítás. Az ügyfelek megtartását különösen a szolgáltatóiparban és a kereskedelemben mûködõ cégek tartották fontosnak. A válaszadók 62 százaléka szerint szükség van az értékesítési tevékenység és a marketing erõsítésére. Három évvel korábban ez az érték csak 21 százalék volt. A felmérésben részt vevõ vállalkozások szerint az eddigieknél nagyobb kihívást jelent majd a gyorsan változó környezet, az üzemanyag- és alapanyagárak kiszámíthatatlan mozgása, az árfolyam- ingadozások és a sûrûn módosuló jogi környezet. A kisebb, 50 fõnél kevesebb dolgozóval mûködõ gyártó cégek helyzete több szempontból is kritikus. Egyrészt a magas kinnlevõség-állomány nehezíti a mûködésüket, másrészt oda kell figyelniük a beszállítóik megtartására is. Ugyanakkor az MLBKT 2009- es válságfelméréséhez képest optimistábbak a cégek – derült ki az adatelemzéskor. A következõ három hónap üzleti kilátásait a válaszadók egy hetes skálán értékelték. Míg 2009 áprilisában átlagosan 3,5 pontra, addig az idén 4,7-re értékelték a cégek a rövid távú lehetõségeiket.
Csak a 10 fõnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások szegmensében figyelhetõ meg, hogy a három évvel ezelõttihez képest pesszimistábban látják a következõ hat hónap üzleti kilátásait. Egyértelmûen változnak az árképzési trendek 2009-hez képest. Míg korábban akciókkal, árcsökkentéssel próbált túlélni a cégek közel egyharmada, addig 2012-re ez az arány 14 százalékra csökkent. Árat emelni három évvel ezelõtt a vállalkozások hét százaléka tervezett, most 23 százalékuk gondolja azt, hogy nem kerülhetõ el az áremelés. A felmérés szerint kikristályosodtak a sikeres válságkezelési stratégiák. Például hangsúlyosabbak lettek az ügyfélkapcsolati tevékenységek és a fejlesztések, a más cégekkel való együttmûködések és a lobbizás.
Kategória:
Aktuális hírek