Nem titkolt célja – tudtuk meg Szabó Zoltántól, a Ghibli Szállítmányozási Kft. ügyvezetõ igazgatójától – az érintett felek provokatív vitára hívása. Az elõzményekrõl szólva elmondta, 2009 közepén kereste meg Mandják Tibor, a Dunaújvárosi Fõiskola Vezetés és Vállalkozástudományi Intézetének akkori intézetigazgatója, hogy beszélgessenek arról, mit várnak a vállalatok a felsõoktatástól, mit kellene tanítani ahhoz, hogy minél inkább a vállalatok elvárásainak megfelelõ hallgatók végezzenek a fõiskolán. Ennek során Szabó Zoltán elmondta, eddigi vezetõi tapasztalata szerint elsõsorban a munkatársak emberi értékei, kompetenciái határozzák meg, ki mennyire lesz sikeres a munkájában. A Ghibli Kft.-ben kiemelten fontos például, hogy a náluk dolgozónak kiváló együttmûködõ készsége legyen, hatékonyan kommunikáljon és legyen benne belsõ késztetés a magas szintû teljesítmény elérésére.

Az ügyvezetõ igazgató szerint a fõiskolán, egyetemen tanultak jó alapot jelenthetnek ugyan az induláshoz, mit sem érnek azonban az elõbb említettek hiányában. Az adott munkakörhöz kapcsolódó szakmai ismereteket egyébként oktatják is a gyakornoki idõ alatt, de az a képesség, ahogyan ezen ismereteket a mindennapi munkában hasznosítják a munkatársak, az már kompetencia-színvonal kérdése. Dolgoznak náluk vidéki fõiskolákon, illetve budapesti egyetemeken végzett hallgatók is, ám – bizonyítványtól függetlenül – csak a hozzáállásukkal érhetnek el sikert. Mandják Tiborral rövid idõ alatt eljutottak oda, ki kellene próbálni, miként építhetõ be a felsõoktatásba a kompetenciafejlesztés, mit kellene tenni ahhoz, hogy a mindenki által elismert képességek fejlesztése a képzés részévé váljon. A professzor vállalta, megszervezi a pilot programot a fõiskolán egy önkéntes és a tanárok által is ajánlott hallgatókból álló kis csoport részére, ahol 40 órás képzés keretében a Ghibli Kft. pszichológusával megindulhat a Menedzser Útlevél programnak nevezett kísérleti fejlesztés. Szakmai támogatásához csatlakoztak a Hankook, a Bombardier, a Paksi Atomerõmû, a Legrand és a Dunaferr HRvezetõi is. A pilot projekt sikerrel zárult, a hallgatók megkapták a Menedzser Útlevelet, ez egy olyan garantált kompetencia-térkép, amelyet a programot támogató vállalatok elõnyben részesítenek a leendõ munkatárs kiválasztása során. „Biztos vagyok benne, hogy ilyen programokra óriási szükség van a felsõoktatásban” – mondta Szabó Zoltán. A „hallgatóknak” – mint a szó is takarja – passzív státusból aktív, fejlõdni akaró, a saját emberi értékeikkel és hiányosságaikkal tisztában levõ „tanítványokká” kell nõniük. Magas szinten kell együttmûködniük másokkal, mert a logisztikában ezen képesség nélkül senki nem lehet sikeres.

Az országban egyedülálló szakmai napnak lehettek részesei október végén a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetõinek Klubja tagjai. Elhatározták, kivételes módon segítik egymást abban, hogy ki-ki a saját cégénél hatékonyabbá tegye a logisztikai folyamatokat. A waste walk, azaz „veszteségbejárás” technikával a folyamatban rejlõ veszteséget tárják fel, azt nézik meg, miként lehet költséget csökkenteni, gazdaságosabban, ergonomikusabban végezni egy-egy feladatot. A tagok közül elsõként a Dreher Sörgyárak Zrt. ragadta meg a lehetõséget, hogy kõbányai gyárában vendégül lássa a klubot veszteségbejárásra. A szakmai fórumot alkotó nagyvállalati logisztikai vezetõk a nap során segítõ és építõ szándékkal, „friss szemmel” találták meg azokat a beidegzõdött módszereket, gyakorlatokat, melyeket némileg módosítva jobb eredményt lehet elérni. A logisztikai vezetõk kis csoportokban végigjárták a gyár termelési és logisztikai egységeit, és hét fõ dimenzió mentén felírták javaslataikat. Kõvári Róbert, az Audi Hungaria Motor Kft. lean tanácsadójának szakmai vezetésével összeállt az a javaslatcsomag, amelyet a különbözõ ágazatokból érkezõ logisztikai és raktárvezetõk módosításra érdemesnek gondoltak. A szakmai nap sikerét igazolja, hogy a waste walkból rendezvénysorozat lesz, már több nagyvállalati tag jelezte, cége szívesen látná a klub tagjait. A szakmai összefogás példaértékû, és folytatni kívánják.

A szállítmányozással kapcsolatos bûncselekményekbõl származó veszteség 170,6 millió eurót tesz ki csak az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban. A TAPA 2008-as összesített adatai szerint ez 3756 incidensbõl adódik össze, de ez csak a jéghegy csúcsa. A szervezet statisztikája kizárólag a tagok által elszenvedett károkra vonatkozik, így a teljes veszteséget régiós vagy globális szinten még megbecsülni is nehéz. Az anyagi kár mellett számolni kell azonban olyan addicionális veszteségekkel, amelyek jogi és morális szempontból is növelik a listát. A kamion megrongálódott vagy eltûnt, a sofõr megsérült, így kiesik a munkából, az áru elveszett, és nem jut el a célállomásra, valamint a vevõ nem jut hozzá a megrendelt és betervezett termékekhez, és így tovább.

A leggyengébb láncszem mindig a szállítmányozási útvonal A és B pont között. Az árunak, amely – bármirõl legyen is szó – nagy mennyiségben jelentõs értéket képvisel, el kell jutnia az értékesítés helyére. A raktárakat szigorúan õrzi a kamerákkal, riasztókkal és fegyverekkel felvértezett biztonsági személyzet. A teherautó ponyvája azonban korántsem nyújt biztos védelmet a bûnözõk ellen, és a kamionsofõr magányossága egyben kiszolgáltatottsága is. A témában hazánk is érintett. Egyrészt számos multinacionális nagyvállalat mûködtet nálunk gyártóbázist, másrészt az országban fontos szállítmányozási tranzitútvonalak vannak. A magyar bûnüldözõ szervek jól ismerik a problémát, de a hazai bûnözõk egy lépéssel elõrébb járnak. Õk már szoros együttmûködésben tevékenykednek a szállítmányozásra szakosodott nemzetközi bûnbandákkal. Papp Róbert, a DHL Supply Chain magyarországi biztonsági igazgatója szerint azok a bûnszervezetek, amelyek a bûncselekmények eme fajtájára álltak rá, nagyon jó kapcsolatokkal, kommunikációs eszközökkel, nagy teljesítményû gépkocsikkal és módfelett jó „motivációs” rendszerrel rendelkeznek. A feketepiacon megszerzett jövedelem pedig azonnal mozdítható tõkét, így jelentõs hatalmat jelent számukra. „Ezek a csoportok mindig egy lépéssel elõttünk járnak, ezért az egyetlen lehetõségünk az összefogás” – fogalmazott a szakember. A TAPA az eszmecserén és kapcsolatépítésen kívül számos szolgáltatást is nyújt tagjainak. Ilyen például az IIS (Incident Information Service – Incidens-információs Szolgálat) vagy a közös (összeurópai) szállítmányozási bûntérkép, ezekkel hatékonyan felismerhetõk és megelõzhetõk a kamionok elleni támadások.

A szervezet – köszönhetõen a nemzetközi és állami bûnüldözõ szervekkel ápolt szoros kapcsolatának is – eredményesen veszi fel a harcot a szervezett bûnözõi csoportokkal, amelyek tevékenysége nem ismer határokat, földrajzi értelemben sem. A nemzetközi bûnözéssel szemben csak szervezetten lehet fellépni, hiszen lehet, hogy az Angliában ellopott kamion vagy eltulajdonított áru éppen Litvániában bukkan elõ és kerül a feketepiacra. A szállítmányozással kapcsolatos bûncselekményekbõl származó veszteségek illusztrálására Gál László, az OS Security ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy míg egy eredményes bankrablás vagy ATM-lopás a legrosszabb esetben is csak 10-20 millió forint kárt okozhat, addig csupán egy-két raklapnyi eltulajdonított mobiltelefon már százmilliós veszteséget jelent a tulajdonosának. A bûnözõk rizikója is kisebb, hiszen az objektumokat 24 órában õrzik, de milliárdok gurulnak napi rendszerességgel Európa közútjain szinte védtelenül. A TAPA, felismerve az ellátási láncokat fenyegetõ problémát, olyan protokollokat és módszereket fejlesztett ki, amelyek megnehezítik a bûnözõk dolgát. A tagok, gyártók és szállítmányozók mellett számos vállalkozás van, amely a szervezet céljaival egyetértésben kínál megoldásokat a védekezéshez. A TAPA egyetlen magyar tagja, a Sectran Kft. logisztikabiztonsági megoldását javasolja a hatékonyság növeléséhez. Muray Melinda ügyvezetõ igazgató a megelõzés mellett teszi le a voksát. Elmondta, hogy a Driver Identification Database egy olyan rendszer, amelybe csak „tiszta” sofõrök kerülhetnek be. Szólt arról is, hogy a gyártók és logisztikai cégek igénye nõttönnõ a megbízható munkaerõ iránt, mert sajnos az esetek többségében nemcsak a füles jön bentrõl, hanem az elkövetõ maga is bennfentes.