A Magyar Logisztikai Egyesület a 25. nemzetközi csomagolási és logisztikai szakkiállítás társszervezőjeként színes programokkal, szakmai szempontból érdekes és aktuális előadókkal várja a rendezvény látogatóit.

Főbb témakörök és programok:

-Biztonságos csomagolás
-Csomagolás a gyártásban
-Speciális csomagolás
-Csomagolási verseny diákoknak

Időpont: 2011. november 9-11.
Helyszín: Hungexpo (Budapest, 1101 Budapest Albertirsai út 10.)

A Magyar Logisztikai Egyesület programjai:

szerda, november 9. 11:00-12:00 - Biztonságos csomagolás

Braczkó Szilvia (DLM Logistics Kft.) - 
Kontroll egyenlő biztonság a raktározás területén

Tipold István (fuvarozzon.hu)
Biztonságos logisztikai partner választása

Homolya Péter (Ho-Va Pack Kft.)
Biztonság az ellátási láncon

szerda, november 9. 15:00-17:00 - Klubnap Csomagolás a gyártásban

Ferenczi Balázs (Rába Járműipari Holding Nyrt.)
A Rába Futómű Kft. göngyölegrendszerének bemutatása

Dr. Simkó Péter (Autó Mobil Vegyi Kft.)
Aerosol termékek személyre szabott csomagolási megoldásai

Sztruhár Imre (Green-Tax Consulting Kft.)
Környzetvédelmi termékdíj változások 2012

csütörtök, november 10. 15:00-16:00 - Speciális csomagolás
Paál Béla (TEVA)
Gyógyszerek bliszteres csomagolása

Kérjük, részvételi szándékát szíveskedjen előzetesen jelezni Bagi Éva kolleganőnél, az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címen, vagy telefonon a (06 1) 484-6414-
es számon.

A Mahart szabad kikötõ fejlesztési projektet mutatják be és vitatják meg a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) május 11-i benchmarkingklubnapján.

Az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a PNO Consultants Magyarország konzorciuma által készített, fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmány a Mahart Szabadkikötõ Zrt. megbízásából készült az Intermodális kapacitás növelését elõsegítõ komplex infrastrukturális fejlesztések megvalósítása az OKK státusú csepeli szabad kikötõben címû projekt elõkészítési feladatainak részeként. A tervezõmunkában az MLE szakértõi is részt vettek.

A projektet jelenlegi szakaszában a ,,Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának a fejlesztése” (KÖZOP-4.4.0-09- 2010-0003) pályázati konstrukcióból finanszírozzák. A támogatásról tavaly november végén született döntés. Ezt követõen írták ki a pályázat elõkészítési munkáira, illetve a megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást, amelyet az említett konzorcium nyert el. Az elõkészítési projekt keretében öt fejlesztést megalapozó tanulmány készül el. Nevezetesen megvalósíthatósági tanulmány, szakági tanulmánytervek (közút, vasút, vízoldali és közmû szakágak, valamint az informatikai rendszerek kiépítésének mûszaki leírása), üzleti terv, örökségvédelmi hatásvizsgálat és környezetvédelmi hatástanulmány. A kikötõfejlesztés célja a 21. század kihívásainak megfelelõ, a Duna menti térség szempontjából meghatározó, dinamikusan fejlõdõ, központi szerepkörrel rendelkezõ szabad kikötõ kapacitásbõvítése. Ez a következõ részcélokon keresztül valósítható meg: a kikötõ belsõ – közúti, vasúti, vízi – közlekedési kapcsolatainak integrált fejlesztése és kapacitásbõvítése, az intermodalitás növelése; az áruszállítási volumen növekedését megalapozó összehangolt kikötõlogisztikai fejlesztés, valamint a kikötõ területén jelen lévõ citylogisztikai funkció megerõsítése; az infrastrukturális fejlesztések eredményeképpen a hazai és európai uniós jogszabályokkal harmonizáló kikötõi kapacitások létrehozása. A tervezett fejlesztés nagyságrendje elsõsorban a támogatás összegétõl, illetve arányától függ. Ezekrõl az elõkészítési projekt lezárulta után, várhatóan még az idén dönt a kormány.

Az elõbbiek függvényében több változat is készült a beruházás tartalmára vonatkozóan, így a projekt költsége 3 és 14 milliárd forint között változhat, és tartalmazza az összes kapcsolódó járulékos (tervezés, közbeszerzés, projektmenedzsment stb.) költséget is. Legkedvezõbb esetben lehetõség nyílik az összes fontosabb fejlesztés megvalósítására. Doór Zoltán, az MLE elnöke elmondta, hogy szakértõik több európai uniós és hazai projektben vesznek részt, mert az egyesület elkötelezett a környezetbarát áruszállítás mellett. Rendszeresen téma rendezvényeiken a vasúti áruszállítás hatékonyságának növelése, a kikötõk fejlesztése és a hazai áruszállító hajózás lehetõségei. Mivel a vevõ háztól házig várja el a logisztikai szolgáltatást, az ellátási láncban a közúti, vasúti, vízi szállításnak egyaránt megvan a szerepe, tehát nem versenyezni, hanem egymást kiegészíteni kell a közlekedési alágazatoknak. Mindezekhez pedig infrastrukturális feltételek – versenyképes díjazású autópálya, pályavasút, korszerû kikötõk – is kellenek, és az sem mellékes, hogy mennyi víz van a Dunában.

A tervezett fejlesztés fő elemei:
● a kikötõ közcélú belsõ vasúti infrastruktúrájának fejlesztése
● a kikötõ közcélú úthálózatának infrastrukturális fejlesztése
● a kikötõ közcélú vízoldali infrastruktúrájának fejlesztése

A 2007-ben készült és a 2008-ban a kormány által tárgyalt logisztikai stratégia nyomán született logisztikai akcióterv elvesztette aktualitását – mondta Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke a szervezet XVI. fórumán.

Ezért a Logisztikai Egyeztetõ Fórum (LEF) szerint érdemes a stratégiát újragondolni, és Baross Gábor-terv néven elkezdte kidolgozását. Doór Zoltán úgy véli, hogy a 2008 szeptemberét követõ három és fél év után már nem érdemes válságról beszélnünk, de azt tudomásul kell vennünk, hogy semmi sem lesz úgy, mint ahogy korábban volt. Manapság sok minden változik a világban, a világgazdaságban, így hazánkban, a társadalomban és a gazdaságban egyaránt, és ezek mind hatással vannak a logisztikára is. A magyarországi logisztikai ipar GDP-részesedése óriási tartalékokat rejt a szakma és az ország számára – fogalmazott.

A vállalatok folyamatosan alkalmazkodnak a kialakult helyzethez, a jók ma már ismét nyereségesek, bõvítik a foglalkoztatást, a kevésbé sikeresek pedig figyelik a piacot, a versenytársaikat, várják a hasznos pályázatokat, a jó szabályzókat, s keresik a sikerhez vezetõ utat. Az MLE elnöke kiemelte: az egyesület elkötelezett abban, hogy a közúti áruforgalomból a jelenleginél nagyobb mennyiségû áru szállítása terelõdjön át a vasúti és a vízi útra. Egyrészt a két alágazat kapacitása kihasználtságának a javítása, másrészt környezetvédelmi és egyéb externális problémák miatt. Azért vesznek részt EU-s projektben (FLAVIA, ChemLog, Combi*net), mert ezek mind ezt a célt szolgálják. A fórum újdonsága az agrárium logisztikai problémáinak és lehetséges megoldásainak a vizsgálata volt. Doór Zoltán különösen fontosnak nevezte, hogy agrárszemszögbõl is nagyobb hangsúly kerüljön a logisztikai szemléletre, az abban rejlõ lehetõségek kiaknázására, fejlesztésére, illetve az ott tapasztalható kockázatok mérséklésére és kezelésére.

Az agráriumnak beszállító, illetve onnan vásárló szektorok számára sem közömbös, hogy a partner logisztikai képességei gyengítik, fenyegetik vagy erõsítik és segítik saját boldogulásukat a hazai és globális piaci versenyben. Igaz ez a teljes vertikumba szervezett vállalatokra és a mezõgazdasági kistermelõkre egyaránt. Döntõ tényezõ az agráriumban mûködõ termelõk és kereskedõk versenyképessége szempontjából továbbá, hogy a logisztikai szolgáltatók milyen színvonalú eszközökkel tudnak az ellátási láncokban részt venni

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) az előző évek hagyományának megfelelõen az idén is megrendezi logisztikai fórumát. Doór Zoltán elnök elmondta: a március 24–25-i rendezvény célja, hogy bemutassák Magyarország versenyképességének makro- és mikrogazdasági tényezõit, továbbá a versenyképességünk növeléséhez szükséges módszereket, fejlesztéseket. A résztvevõk hallhatnak az európai logisztikai trendekrõl, megismerhetik a „Magyarország mint Kelet-Közép-Európa logisztikai központja” tervváltozatokat, a kormány külgazdasági és agrárstratégiáját, valamint a MÁVstratégiát. Napirenden lesz a közlekedési módok közötti munkamegosztás jelentõsége, ezen belül a dunai áruszállítás, a közlekedési folyosók alakításának problémaköre is. A plenáris elõadásokat követõ és vitával záruló szekcióüléseken a közszolgálati logisztika, az azonosítási rendszerek, az agrárlogisztika és három európai uniós projekt (FLAVIA, ChemLog, Combi*net) aktuális eredményeit mutatják be. A rendezvény újdonsága, hogy az agrárium problémáit és lehetséges megoldásait vizsgálja. Doór Zoltán fontosnak nevezte, hogy agrárszemszögbõl is nagyobb hangsúly kerüljön a logisztikára, az abban rejlõ lehetõségek kiaknázására és fejlesztésére, illetve az itt tapasztalható kockázatok mérséklésére és kezelésére. Az agráriumnak beszállító, illetve onnan vásárló szektorok számára sem közömbös, hogy a partner logisztikai képességei gyengítik-e és fenyegetik-e, vagy ellenkezõleg: erõsítik-e és segítik-e boldogulásukat a hazai és globális piaci versenyben. Mindemellett döntõ tényezõ az agráriumban s a más területeken mûködõ termelõk és kereskedõk versenyképessége szempontjából, hogy a logisztikai szolgáltató szektor szereplõi (oktatási, kutató- és képzési intézmények, tanácsadók, valamint fuvarozók és egyéb „fizikai” szolgáltatók) milyen színvonalú mûszaki, technológiai, pénzügyi, infokommunikációs, menedzsment- és humán eszközökkel tudják megrendelõiket támogatni.

Közútról vasútra terelik az áruforgalmat a X. folyosón

Az EU-nak célkitûzése, hogy 2050-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértékét az 1990. évihez viszonyítva 80-95 százalékkal kívánja csökkenteni. Az Európai Bizottság e tárgyban megrendelt tanulmánya a szállítmányozási volumenek növekedése alapján (a jelenlegi érvényes jogszabályozás mellett) 70 százalékot meghaladó kibocsátásnövekedést jósol, és ezért szigorú rendeletek bevezetésének szükségességét sugallja.