Mivel az élettartam során felmerülő költségek egyre nagyobb befolyással vannak a felhasználókra, ma már hajlandók nagyobb beruházásokra, hogy az anyagmozgató géppark fenntartása középtávon és kiszámíthatóan megtérüljön. A bérleti konstrukciók is egyre inkább előtérbe kerülnek, egyrészt az új berendezések finanszírozási nehézségei miatt, másrészt, mert a bérelt géppark üzemeltetése havonta fixen kalkulálható, előre jól tervezhető és kiszámítható költséget eredményez.

Horváth Zoltán, a Jungheinrich Kft. ügyvezető igazgatója szerint láthatóan erősödik a minőségi szervizszolgáltatásra igényt tartó ügyfélkör, és hozzájuk kapcsolódóan a gazdasági környezetnek és finanszírozási nehézségeknek köszönhetően egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőségi, megbízható szervizszolgáltatás. Az elmúlt évben a nagyvállalatok a „használati” irányba mozdultak el, ami azt jelenti, hogy az anyagmozgató gépeket inkább bérlik a hozzá tartozó teljes körű szolgáltatással vagy annak nagyon szűkített formájával, esetenként szervizszolgáltatás nélkül.

További tendenciaként említette az automatizálás, valamint az energiahatékonyság kérdését is. Az automatizálás az anyagmozgatás területén is egyre fontosabb szerephez jut, hiszen a teljes vagy részben automatizált rendszerek nemcsak a raktári munkavégzés színvonalát befolyásolják pozitív irányban, hanem ezzel a hosszabb távon megtérülő beruházással a működési költségek is jelentősen csökkenthetők. Az ügyvezető igazgató szerint a tudatos és átgondolt felhasználóknál a korszerű zöldtechnológiák is egyre népszerűbbek, hiszen ezek alkalmazásával közvetlenül és jelentősen befolyásolhatók az energiaköltségek. „Aki a raktárát nem helyezte új alapokra, az igazán hátrányban van – mondta Horváth Zoltán. – Aki az aktuális igényeknek nem felel meg – például az internetes vásárlásnál egyre kisebbek a csomagolási méretek – az vesztett, mert túl drága neki a raktározás.

Amit korábban sokkal nagyobb csomagokban tároltak és szállítottak, az ma mind atomjaira hullott. Egy klasszikus példa a fogkefe, amelyet az interneten rendelek. Ma este vagy legkésőbb holnap délelőtt már nálam van. És nem raklapon szállítják, hanem valahol egyenként kommissiózzák és utána adják fel. Ez megváltoztatta a raktári folyamatokat.” A szakember a korábbi évek tendenciájában nem vár jelentős változást, az elmúlt kétévi mérsékelt növekedésére számít az idén is. Tapasztalata szerint jelenleg a raktárral rendelkező cégek 10 százaléka optimalizálja belső logisztikáját, a többiek a bizonytalan jövő okán a fejlesztési és beruházási megszorításokat választották a takarékosság egyik eszközének, sok esetben ezzel kontraproduktív hatást érve el. A gazdasági lehetőségek változása miatt az ügyfelek továbbra is nagyfokú rugalmasságot várnak el a piacon mind a bérleti és lízingkonstrukciók, mind a pénzügyi megoldások tekintetében.

Több mint negyven millió forint értékű adományt kaptak a hazai mozgáskorlátozott emberek

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza ötszáz kerekesszéket és egyéb eszközöket adományozott a hazai mozgáskorlátozottaknak a MEOSZ szervezésében pénteken. A több mint 40 millió forint értékű adományból háromszáz rászoruló mozgáskorlátozott ember jut kerekesszékhez, a többit szociális intézmények és kórházak kapják. Az adomány díjmentes vámkezelését, raktározását és szállítását a Raben Trans European Hungary biztosította.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza harmadik alkalommal adományozott kerekes-székeket és egyéb eszközöket hazai mozgáskorlátozott embereknek. Az 500 mechanikus kerekesszéket, valamint az 1100 mankót, támbotot, járókeretet a MEOSZ által kiírt pályázaton nyerhették el a rászoruló emberek, és a szervezet gondoskodik arról is, hogy az eszközök eljussanak az érintettekhez.

Az adományozással a szervezők nem csupán a rászorulókon szeretnének segíteni, hanem szeretnék felhívni a társadalom figyelmét a fogyatékos emberek helyzetére, az egyén felelősségére, és az olyan alapvető emberi értékek fontosságára, mint az egymásra való odafigyelés, a szolidaritás és az összetartozás. Az adományozó egyház nevében beszédet mondó John R. Leonard elder kiemelte: „Egy hit alapú, világméretű szervezetet képviselünk, amelynek 14 millió tagja van, beleértve a magyarországi egyháztagokat is. Hiszünk Jézus Krisztusban és az Ő figyelmeztetését követve próbálunk segíteni embertársainknak, különösen azoknak, akik szükséget szenvednek.”

A pénteki átadási ünnepségen köszöntőt mondott Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, és Bolyki Ágnes, a Raben Trans European Hungary képviselője is, aki elmondta: „A Raben Group fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást, a segítségnyújtás azon formáját leginkább, ahol elsősorban a vállalat profiljából adódó lehetőségekkel, szakmaisággal és tudással segítheti a társadalmi befogadást.”

Hegedüs Lajos, a MEOSZ elnöke megköszönte az adományt, és elismeréssel szólt a példaértékű együttműködésről, amelynek eredményeként több száz rászoruló mozgáskorlátozott ember juthat segédeszközökhöz, lehetőséget kapva ezzel, hogy teljesebb életet éljen. Az ünnepség résztvevőit Dombóvári István stand up comedy előadó szórakoztatta jótékonysági fellépésével.

A csalásban vétlen eladókkal fizetteti meg az adóhatóság a hiányzó áfát a felszívódott kereskedő, fuvarozó és importáló cégek képviselői helyett.

Kiemelten vizsgálja az idei évben az adóhatóság a közúti áruszállítókat, illetve a raktározással, tárolással foglalkozó vállalkozásokat , illetve a gabona-, élőállat-, hús-, és húskészítmény nagykereskedők tevékenységét - írja a pénzcentrum.hu . A fokozott figyelem az európai uniós országokba értékesítő termelőket, kereskedőket is nagyon érzékenyen érintheti.

Egy tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság (az idei évtől Kúria) által hozott ítélet azt eredményezheti, hogy a jövőben az európai uniós országokba kereskedők kénytelenek lesznek a határig szállítani portékájukat, ha biztosak akarnak lenni abban, az árujuk elhagyja az országot. A gazdák, kereskedők akkor járnak el a leginkább körültekintően, ha két független tanút is magukkal visznek, akik egy adóhatósági ellenőrzés során megerősítik, látták, ahogy az áru átlépte a határt. Így tudják igazolni, hogy a két tagállam közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok szerint jogosan értékesítették áfamentesen a terméküket.

Úgy tűnik ugyanis, hogy a jövőben nem lesz elegendő bizonyíték az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott, a szállító jármű rendszámát is tartalmazó nemzetközi fuvarokmány (CMR) arra, hogy igazolja, a magyarországi termelők, kereskedők áruja valóban egy másik európai uniós tagállamban kötött ki. A tavaly még Legfelsőbb Bíróságként működő legfőbb bírói szerv Lomnici Zoltán által vezetett tanácsa ugyanis november 10-én kelt ítéletében helybenhagyta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság döntését, amely megerősítette az adóhatóságnak egy magyarországi gabonakereskedővel szemben hozott elmarasztaló határozatát.

Gabonában utaznak az áfacsalók

A Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy gigantikus méreteket öltött a különböző agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó áfacsalás sorozat. Az általunk megkérdezett mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzóan állították, hogy az adóhatóság számos esetben a csalásban vétlen gazdákkal fizetteti meg az általános forgalmi adót a felszívódott kereskedő és fuvarozó cégek képviselői helyett.

Nagy port kavart korábbi írásunk: Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók

Következő cikkünkben példaként mutattuk be egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonakereskedő vállalkozás esetét, amely Romániába értékesített nagy tételben gabonát, amit a vevő által megbízott fuvarozó cég szállított el. A számlán az eladó 0 százalékos áfatartalmat tüntetett fel.

A romániai vevő azonban "elfelejtett" áfabevallásában elszámolni az adott ügylettel, amire egy ellenőrzés során felfigyelt a román adóhivatal, amely jelezte a magyar hatóságnak, hogy a bevallásból kimaradt CMR-ben megjelölt ügyletben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég szerepel eladóként. A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága ellenőrzést indított az ügyben. (A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ezek a részletek már nem szerepelnek. Mindössze annyi áll benne, hogy a román adóhivatal tájékoztatása szerint a vevő nem vallott be közösségi értékesítést, bejelentett székhelye egy magánlakás, amelyen tevékenységet nem végzett.)

A CMR okmányokon szerepelt a feladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírása, bélyegzője, a szállító gépkocsi rendszáma. Az adóhatóság az ellenőrzés során megkérdezte a nyomtatványon megjelölt fuvarozókat, hogy az adott napon jártak-e az ügyletben szereplő magyarországi kereskedőnél. A fuvarozók azt vallották, hogy adott időben valóban a nyomtatványon megjelölt mennyiségű kukoricát szállítottak, de az áru értékesítője nem az érintett eladó, vevője pedig nem a megjelölt romániai cégek voltak. Állításukat több esetben menetlevelekkel támasztották alá.

Az adóhatóság a fuvarozók nyilatkozatai és a bemutatott menetlevelek alapján megállapította, hogy a gabonakereskedő egyetlen esetben sem a CMR okmányokon szereplő vevőktől kapta a megbízást, a dokumentumok nem valós adattartalmúak. Vagyis az áru nem hagyta el az országot, tehát az eladó csalt, uniós értékesítésnek álcázott egy ügyletet, majd feketén a magyar piacon értékesítette a terményt, amely után felszámította a 25 százalékos áfát, ám azt nem vallotta be, hanem zsebre tette. Emiatt az eladó magyar céget a NAV arra kötelezte, hogy fizesse meg az áru értéke után a 25 százalékos áfát, és még tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott.

A gabonakereskedő cég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz fordult jogorvoslatért, hiába. A bíróság sem tartotta elegendő bizonyítéknak az eladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírásával, bélyegzőjével ellátott fuvarokmányt, s helybenhagyta az adóhatóság határozatát. A döntést tavaly novemberi ítéletében a Legfelsőbb BÍróság is helybenhagyta.

Az ügyben szakértőként közreműködő Angyal József okleveles adószakértő véleménye szerint az adóhatóság és a bíróságok is hibás döntést hoztak. A NAV eleve nem alapozhatta volna jogszerűen a döntését a fuvarozók nyilatkozataira. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóhatóság az ellenőrzés során csak azokat nyilatkoztathatja, akik a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állnak. A fuvarozókat pedig nem az eladó, hanem a vevő bízta meg.

Az adóhatóság ezek után ráadásul magasabb rendű dokumentumnak nyilvánította a fuvarozók menetleveleit, mint a nemzetközileg alkalmazott és elfogadott szállítmányozási okmányt. Az adószakértő hangsúlyozza: a menetlevél csak a közúti közlekedésben való jogos részvételt igazolja, és egy esetleges utólagos elszámolást biztosít. Ennek ellenére az adóhatóság és a bíróság is a menetlevelet nyilvánította hiteles dokumentumnak, és megállapította, hogy a CMR-okmányok tartalma nem felel meg a megvalósult gazdasági eseményeknek. Angyal József szerint joggal fogalmazódik meg a kérdés: milyen alapon gondolják úgy az adóhatóság és a bíróságok, hogy a fuvarozók nyilatkozatai és menetlevelei a valódiak, s nem a CMR-nyomtatvány?

Mit mond az Európai Bíróság?

Ez a döntéshozatali gyakorlat ráadásul ellentmond az Európai Bíróság által 2007-ben, egy hasonló ügyben hozott ítéletben foglaltakkal - véli Angyal József. Eszerint "nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik az értékesítőtől, hogy hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Így az értékesítő hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából fontosak azon körülmények, hogy az értékesítő jóhiszeműen járt el, minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott, és kizárt az adókijátszásban való részvétele. Ellenben, ha az értékesítő teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, jóllehet a vevő nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséggel e tagállamban".

Ebből az adóhatóság és a bíróság értelmezése szerint az a lényeg, hogy az eladó nem járt el kellő körültekintéssel. Angyal József viszont úgy véli, hogy a magyarországi cég minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott. Ellenőrizte a vevő adószámát, megbizonyosodott arról, hogy létező cégről van szó. Okkal feltételezte, hogy az áruja elhagyta az országot, mivel a fuvarozó és a fuvaroztató aláírásukkal elismerték, hogy az árut Romániába fuvarozzák. A CMR-t a vevő utólag bélyegzővel és aláírásával is ellátta, ami igazolja, hogy az árut Romániában átvették.

A Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete teljes körűen megfelel a fent idézett európai bírósági ítéletben foglaltaknak. Azt azonban egyáltalán nem indokolja, hogy - az Európai Bíróság döntésével ellentétben - miért nem megfelelő dokumentum a termékértékesítés igazolására a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott fuvarokmány.

Angyal József szerint az adóhatósági gyakorlatot helybenhagyó legfelsőbb bírósági ítélet nyomán lényegében az is megkérdőjeleződik, hogy a CMR fuvarokmány alkalmas-e a közösségen belüli termékértékesítés igazolására. Ezek után minden magyarországi cég veszélyben érezheti magát a jövőbeni adóellenőrzések során, amely a közösségen belül adja el a termékeit.

Mit vár az adóhatóság a közösségi kereskedőktől?

Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője a NAV korábbi sajtótjákoztatóján hangsúlyozta: "felhívják a termelők figyelmét arra, hogy legyenek kicsit óvatosabbak". Üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján is. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e. Az viszont az EU-s adószámból nem derül ki, hogy megbízható ügyfélről van-e szó, vagy csak pár hónappal korábban alakult. A termelők a NAV ellenőrzési főosztályának kapcsolattartó irodájától kérhetnek alaposabb tájékoztatást a külföldi üzleti partnerükről.

Az adóhatóság igencsak motivált abban, hogy minden eszközt bevessen. Az idei évben 1000 milliárd forinttal több költségvetési bevételt kell beszednie, mint tavaly.

penzcentrum.hu

A TOP 100-as listán szereplő vállalkozások 80 százaléka növelte az árbevételét

Az automatizált raktárak optimalizált, intelligens és teljesen összekapcsolt létesítmények, melyeknek célja a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése.

10. Wal-Mart

Nem készülhet lista az automatizált raktárakról e nélkül az óriási létesítmény nélkül. Az ok, amiért viszont a 10. helyre rangsoroltuk, az az, hogy a Wal-Mart nem is igazán egyetlen raktárépület, hanem minden egyes üzlete egy-egy a vásárlók által üzemeltetett raktár. Mondhatjuk, hogy automatizált, mert a Wal-Martba látogató vásárlók tömegei szinte robotokként cikáznak a sorok között.

9. Coca Cola

A Coca Cola európai, közel-keleti és afrikai régiót kiszolgáló teljesen automatizált raktárépülete egy olyan kifinomult rendszer, amely helyszíni raktárterületet biztosít, így kiküszöböli a termékek duplán kezelését, amit a külső raktárakból a helyi raktárakba szállítás okoz, lassítva a logisztikát. Az FKI Logistics által üzemeltetett Coca Cola raktár 25 224 raklap befogadására alkalmas, és úgy tervezték, hogy a jövőben bővíthető is legyen.

8. NETFLIX

„Várjunk csak, ez nem úgy néz ki mint egy automatizált raktár!” – jut az ember eszébe a Netflix raktáráról. Van benne valami, hiszen az alábbi videón látható emberek tényleg nem robotok. A Netfix ugyanis humanoidokat alkalmaz arra, hogy elpostázzák a „Fekete kutya” és a „Séta a múltba” című DVD-ket nap mint nap. Néhány futurista talán egyből gépesítésért kiáltana, azonban az, hogy minden rendelést másnap szállítanak, mégis csak az emberekkel automatizált raktár hatékonyságát mutatja.




 7. AMAZON.COM

Az Amazon.com kiszolgáló központjai a világ minden pontján megtalálhatóak: többek között 18 van az Egyesült Államokban, 20 Európában és 10 Ázsiában. Érdekes módon egyik központ sincs a seattle-i cégközpont 500 mérföldes (kb. 800 kilométeres) körzetén belül. A vállalatnak nem áll rendelkezésre annyi erőforrás, hogy minden raktár csúcstechnológiás legyen, azonban bizonyos fokú automatizálást mindegyik igényel. Az Amazon alapvetően arra használja ezt a hatalmas hálózatot, hogy a világ legnagyobb online kereskedőjévé váljon.

6. FEDEX SUPERHUB

A FedExnél négyezren dolgoznak nappal, és nyolcezren éjszaka, tehát nem teljes körűen automatizált létesítményről van szó. De a SuperHub még így is egy hihetetlen dolog, rengeteg automatizált megoldással annak érdekében, hogy a FedEx a földgolyó minden pontját elérje. 300 mérföldnyi szállítószalag utaztatja azt a majdnem 3,3 millió csomagot, ami a Memphis Nemzetközi Repülőtéren mindennap keresztülmegy.

5. NIKE

A Nike „Distribuzione” az európai régió automatizált raktárépülete, ami több mint 25 000 cikkszámot kezel, és ahol évente 43 millió termék fordul meg. A rendszer szíve egy 280 méter hosszú szortírozó, ami egyszerre kezeli a ki- és a bejövő rendeléseket is.


 

4. IKEA

A svéd eredetű, mára nemzetközivé lett lakberendezési termékeket gyártó cég, az IKEA is automatizált raktározási szolgáltatásokat használ „szereled magad” bútorainak elosztási láncában szerte a világon. Mivel bútorai szinte minden lakásban megtalálhatóak, az IKEA-t tartják a legnagyobb bútor logisztikai vállalatnak. A cég 23,5 milliárd eurós bevételre tett szert 2010-ben, és jelentős megtakarításokat ért el az automatizált raktározási megoldások implementálásával.

3. UPS WORLDPORT

A louiseville-i Kentucky Nemzetközi Repülőtéren található Worldport a United Parcel Service nemzetközi csomópontja. Itt az automatizált szolgáltatásokat a válogatásnál használják, ezek segítenek kezelni a másodpercenként 84, illetve óránként 416 000 csomagot.


 

2. DIAPERS.COM

Az 2005-ben alapított Diapers.com rövid időn belül a legnagyobb babaholmikkal kereskedő céggé vált. Az alapításkor még csak pelenkákat, törlőkendőket és krémeket kínáltak a szülőknek 1-2 napos ingyenes szállítással, de mára már ruhákkal, autósülésekkel, babakocsikkal és játékokkal is foglalkoznak. Rendelhetsz pelenkát a gyereknek, miközben a kanapén ülsz alsónadrágban, és a sportcsatornát bámulod. Ennél már nem is lehetne jobb.



 

1 .ZAPPOS

A Tony Hsieh által felépített birodalom, a Zappos azzal vált híressé, hogy a tételeket a vásárlást követő 24 órán belül szállította. Az automatizált raktározási rendszer segítségével a cég több mint egymilliárd dollárt keresett, majd az Amazon.com 1,2 milliárdért felvásárolta. A Kentuckyban található Sheperdsvillie-ben működő Zappos a KIVA Systems teljesen automatizált raktározási szolgáltatásait veszi igénybe, aminek a segítségével továbbra is ingyenesen szállít, 365 napos visszatérítési garanciát vállal, és full-time ügyfélszolgálatot tart fenn. A Zappos gyors, ingyenes, és egyszerű.

A DHL Global Forwarding új kompetencia központot nyit a bécsi repülőtéren, hogy ki tudja szolgálni a tudományos és egészségügyi iparág igényeit is.

Az új központ 500 négyzetméteres hűtőházat is tartalmaz, azért, hogy a hőmérsékletre érzékeny termékeket is megfelelően tudják raktározni addig, amíg előkészítik a szállításra.

A DHL nyilatkozata szerint a központ a legmagasabb biztonsági követelményeknek is eleget tesz, valamint várhatóan mintegy 20 000 raklap átrakodására lesz alkalmas évente. A raktározási szolgáltatás mellett a DHL Global Forwarding vállalja konténerek ki- és berakodását, csomagolást, az árufuvarozás koordinálását, és a szükséges eszközöket is biztosítja. A termékeket 2-8 és 15-25 Celsius fok között tudják tárolni.

A raktározási tevékenység mellett foglalkoznak még a termékek, megoldások és szolgáltatások fejlesztésével is, hogy biztosítsák az anyagok biztonságos, problémamentes áthaladását a teljes ellátási láncon keresztül, a gyártótól  a végfelhasználóig.

A Rafinanz logisztikai divíziója 2010-ben raktárkapacitását több mint 50 százalékkal növelte, elsõsorban készáruraktározási megrendelései nyomán. A hálózat új területek bevonásával országos lefedettségûvé vált. A divízió tavaly raktárterületeket nyitott Gyõrben, Veszprémben és Gyöngyösön. Így a marketinganyagokat és készárut kiszolgáló 11 regionális raktárának összterülete a 2009. évi 1060 négyzetméterrõl az elmúlt évben 1790-re bõvült, míg a dunakeszi központi raktár 1900-ról 2760-ra. A korábban jellemzõen marketinganyagok raktározására specializálódott cég megbízásai közt jelentõssé vált 2010-ben a készáru-raktározás igénye. A divízió tavalyelõtthöz képest minden mutatóban növekedett az elmúlt évben: árbevétele és a raktárakban tárolt anyagok menynyisége egyaránt 50 százalékkal növekedett, munkatársainak száma pedig 28-ról 38-ra bõvült. Az országos raktárhálózat erõsíti a Rafinanz más divízióinak és stratégiai partnereinek munkáját is.

Népszerű itthon a 4PL (Fourth Party Logistics), azaz logisztikai rendszerintegrátorok igénybevétele a különböző logisztikai feladatok ellátására – derül ki az Adversum logisztikai tanácsadó cég által végzett nem reprezentatív villámfelmérésből.

A cég tulajdonosa, Duma László elmondta, hogy a vállalati logisztikai szakemberekbõl álló válaszadók több mint 70 százaléka tartotta érdemesnek. Az ilyen módon mûködõ szolgáltatók eggyel magasabb hierarchiaszinten mûködnek, mint a klasszikus 3PLszolgáltatók, mivel a teljes ellátási lánc logisztikai teendõit ellátják, így az ügyfél összes raktározási, szállítási és egyéb logisztikai feladatát gyakorlatilag egyetlen cég szervezi.

Érdekes eredmény, mert itthon sem a fogalom, sem az ilyen típusú, valódi 4PL szolgáltatások nem elterjedtek. Ugyanakkor az nem meglepõ eredmény, hogy többen vannak, akik szerint ezt inkább összetett feladatok esetén érdemes használni – véli Duma László. A nemmel válaszolók között kissé nagyobb azok aránya, akik szerint közvetlenül a fuvarosokkal olcsóbb megállapodni, sõt egyes vélemények szerint bizonyos esetekben a rendszerintegrátorok használata lokálisan költségnövelõ tényezõ is lehet. Abban többen egyetértenek a szakmában – mondta –, hogy kiterjedt ellátási láncoknál, ismétlõdõ feladatoknál hosszú távon a 4PL megoldás a nyerõ. Ugyanakkor érdemes megnéznünk a kínálati oldalt: megdöbbentõ, hogy a Google internetes keresõbe beütve a „4PL-szolgáltató” kifejezést, az elsõ harminc találatban (ennél többet senki sem szokott megnézni, hiszen ez három találati oldal) egyetlen hazánkban aktív logisztikai szolgáltató kerül elõ. A szakember szerint elképzelhetõ, hogy még mindig ennyire fragmentált az ellátási lánc, bár hozzá kell tenni, hogy a 4PL igénybevétele sokszor projektfüggõ – ezért nem annyira látható a kínálati oldal.

Ez a projektszemlélet és már olyan iparágakban is teret kap, mint a tartós fogyasztási cikkek ipara, mivel olyannyira lerövidültek az egyes termékéletciklusok (nemritkán egy év vagy akár néhány hónap), hogy csak kialakult gyártó-logisztikai szolgáltatói stratégiai kapcsolatok esetén érdemes egyáltalán 4PL-rõl beszélni. A logisztikai tanácsadással foglalkozó szakember elmondása szerint Magyarországon nem alakult még ki szolgáltatói oldalon az a technológiai, ajánlati kultúra, amellyel a nagy ellátási láncokban mûködõ vállalati szakembereket el lehetne csábítani.