Váratlan eredmények születtek felmérésükön – mondta Duma László, az Adversum logisztikai tanácsadó cég tulajdonosa –, melyen arra voltak kíváncsiak, mivel lehet a legnagyobb költséget fogni a logisztikában. A kérdésnél négy területet jelöltek meg: a kontrollingot, a raktározást, a készletezést és a szállítást. Miközben a legtöbb szavazatot a két utóbbira várták, addig a gyõztes a kontrolling lett. Erre jutott a válaszok mintegy fele, több mint negyede a készletezési területet, alig negyede a szállítást jelölte meg, és mindannyian nagyon szkeptikusak voltak a raktározással kapcsolatban. Bár ez utóbbi nem lepte meg a szakembert, de a kételkedés mértéke már igen. Duma László nagyon jónak tartotta, hogy a vállalati szakemberek hisznek abban, ha mérnek valamit, az már önmagában a fejlõdés záloga. Ezt mutatja a kontrollingra érkezett szavazatok nagy száma.

Tapasztalatai szerint a gyakorlatban nem ennyire rózsás a kép, kevés a jól bevált módszer. Inkább a számviteli elszámolások, mint az igazi kontrolling a jellemzõ. Az, hogy a készlet témakört és a szállítást mint területet nagyjából egyforma fontosságúnak és nagyságúnak jelezték, összhangban van azzal a gyakorlattal, hogy a cégek logisztikai költségének ez a két legnagyobb tényezõje – mondja a tanácsadó cég tulajdonosa. Mostanában pedig mindkettõ vonatkozásában történtek komoly dolgok, legyen szó a gázolajár emelkedésérõl vagy azokról a törekvésekrõl, hogy a válság hatására minél kevesebb tõke legyen áruban és a raktárakban. Meglepõnek tartja azonban a raktártechnológiára érkezett szavazatok csekély számát. Tapasztalatai szerint nagyobb jelentõsége van ennek a területnek, hiszen számtalan ember és eszköz dolgozik ott, bár nehezebb megfogni a tartalékokat, mert ehhez komplex megközelítés kell. Azaz a folyamatokat, a termék- és információáramlást egyaránt szisztematikusan kell megvizsgálni. Várakozásaikhoz képest kissé meglepõ eredmény született arra a kérdésre is, hogy mi okozza a legnagyobb kihívást egy logisztikai kontrollingrendszer bevezetésekor.

A válaszadók egyharmada a megfelelõ mutatószámok megtalálásában látta a legfõbb nehézséget, alig maradnak le tõlük azok, akik a méréssel szembeni emberi és szervezeti ellenállást, valamint az indexekhez szükséges adatok elõállítását jelölték meg. A negyedik lehetõség, az eredmények rendszeres visszacsatolása és a beavatkozás csupán 10 százalékot kapott. A megfelelõ mutatószámok megtalálása nem könnyû feladat – mondja a szakember. Tanácsadói munkájuk során sokszor végeznek adatelemzést, mivel egy cég múltbeli számaiból igen sok mindenre lehet következtetni. Átvilágítottak már készletezési, kereslet- elõrejelzési, kiszállítási, raktári és egyéb logisztikai adatokat. Az általuk vizsgált cégekre jellemzõ, hogy alkalmaznak valamilyen vállalatirányítási rendszert, így sok adat strukturált formában érhetõ és kérhetõ el. Sok helyen azonban azt tapasztalják, a bevezetett vállalatirányítási rendszerek inkább az operatív mûködést támogatják, a stratégiai döntésekhez szükséges elemzést nem. Így sokkal nehezebb (költségesebb) bármely elemzést elvégezni és a megfelelõ döntést meghozni. Érdemes tehát már a vállalatirányítási rendszer bevezetésekor figyelni arra, hogy olyan kimutatásokat kérjenek a fejlesztõktõl, amelyekre valóban szükség van, és legyen lehetõség a fõbb logisztikai elemzésekhez szükséges adatok tárolására.

Az elsõ teljes év után mindkét fél elégedett, és komoly terveik vannak a jövõben is – értékelte Dunai Tamás, az Eurolog csoport ügyvezetõ igazgatója a török Ulusoy csoporttal 2009 õszén létrejött kizárólagos stratégiai partnerkapcsolatot. Többek között a két nagy régió, Törökország és Közel-Kelet, valamint Ukrajna és Oroszország közötti jelentõs, elsõsorban projektjellegû szállítmányozási és logisztikai igények kiszolgálását említette, lévén partnerük az egyik, õk pedig a másik régió specialistái. Az Ulusoy és a magyar tulajdonú Eurolog csoport egyazon európai logisztikai hálózat, a Skandináviát és Törökországot összekapcsoló rendszer tagja. Az együttmûködés célja a magyar holding oroszországi és ukrajnai piaci jelenlétének szinergiába hozása a török fél országa és közelkeleti kapcsolatrendszerével. A partnerek gyûjtõjáratai a török cég Törökországot lefedõ belföldi hálózatának köszönhetõen a nyugat–keleti irányban mintegy kétezer kilométer kiterjedésû ország egész területét felölelik, és a szomszédos kaukázusi és arab államok is könnyen elérhetõk Isztambulon keresztül az Ulusoy közvámraktárának bevonásával. A két ország kiváló földrajzi fekvését a felek kihasználják. Míg Isztambul kapu az arab világhoz és a kaukázusi térséghez, addig Budapest a török forgalom számára az európai begyûjtési és elosztási központ. A tranzitáruk kezelését az Eurolog adó- és közvámraktári engedélyei teszik lehetõvé, ügyfelei részére közvetett vámjogi képviselõként nyújt fizetési könnyítést. A vámügyintézési folyamatok egyszerûsítését és biztonságát a cégcsoport engedélyezett gazdálkodói (AEO) státusa garantálja, amely az EU legmagasabb szintû biztonsági és védelmi tanúsítványa. A gyûjtõ szállítmányozás mellett jelentõs a komplett szállítások forgalma. Ezek egy részét a közelkeleti országokba irányuló túlméretes és túlsúlyos gépek és berendezések szállítása teszi ki. Ebben a régióban különösen fontos a kapcsolatrendszer; a fogadó országokban az Ulusoy ügynökségei segíthetik a vámügyintézés és lerakodás zökkenõmentességét.

Az eladó és a vevõ kötelezettségeit, a felelõsség- és kockázatvállalást tartalmazó új szabályozás Incoterms 2010 néven 2011. január elsején lép életbe. Ebben – mondta el Pál Attila, a DHL Global Forwarding kereskedelmi igazgatója – két alapvetõ (minden szállítási módozatra, illetve csak tengeri és belvízi szállításra vonatkozó) kategóriába sorolják a klauzulákat. Ezenkívül a számuk 13-ról 11-re csökken.

Az átalakítás elsõdleges célja az átfedések kiiktatása és az áttekinthetõ, egyszerû struktúra kialakítása. Az Incoterms 2010 eltörli a DAF (delivered at frontier – határra szállítva), DES (delivered ex ship – leszállítva hajóról történõ átadással), DEQ (delivered ex quay – leszállítva rakparton történõ átadással) és DDU (delivered duty unpaid – leszállítva vámfizetés nélkül) klauzulákat, illetve újakat vezet be DAT (delivered at terminal – leszállítva a paritás után megnevezett terminálra) és DAP (delivered at place – leszállítva a paritás után megnevezett helyre) néven. A DAT esetében az eladó akkor teljesíti a kötelezettségét, amikor a meghatározott terminálon, kikötõben vagy célállomáson a vevõ rendelkezésére bocsátja a beérkezõ szállítóeszközbõl kirakodott árut. A DAP esetén pedig az eladó akkor teljesíti a szállítást, amikor a meghatározott célállomáson a vevõ rendelkezésére bocsátja a beérkezõ szállítóeszközbõl kirakodható árut. A megjelölt helyre történõ kiszállítás összes kockázatát az eladó viseli. Mindkét új klauzula alkalmazása esetén az eladónak kell intézni az exportengedélyezést, de nem feladata az importengedélyek beszerzése, a vámfizetés, illetve az import-vámügyintézés. A kereskedelmi igazgató felhívja a figyelmet arra, hogy a felek eltérõ megállapodása hiányában az eladó nem jogosult a szállítási szerzõdés alapján az áru célállomáson történõ kirakodása során felmerült esetleges költségei megtérítését követelni a vevõtõl.

A korábbi klauzulák esetében érdemes kitérni a FOB (free on board – költségmentesen a hajó fedélzetén), illetve FAS (free alongside ship – költségmentesen a hajó oldala mellé) definíciójára, amely már nem használja a „hajókorlát” fogalmát. Ezek esetében az eladónak és a vevõnek kell megállapodni abban, mikor tekintendõ „fedélzetre átrakodottnak” a rakomány, függõen a szállítóeszköz és az áru típusától. Konténeres szállítmányok esetén nem javasolt a FOB, FAS klauzulák alkalmazása, hiszen a konténereket jelenleg kikötõbe érkezéskor kézbesítettnek tekintik, a berakodásra történõ besorolásuk csak ezután következik – jegyezte meg Pál Attila. Ezért ezekre nem érvényesek az említett feltételek. További újdonságként említette a használati eltérést, hiszen elõdjéhez képest az új Incoterms szabályozás belföldi viszonylatoknál is használatos.

Tavaly a magyarországi kis- és középvállalkozások 60 százaléka szerint a logisztika nem érintette a tevékenységüket – derül ki a kkv-k logisztikai helyzetérõl közelmúltban készült felmérésbõl. Csak 15,8 százalékuknál volt logisztikai szervezeti egység vagy ezért felelõs személy, és relatíve alacsony jelentõséget tulajdonítottak a logisztikának. Bár a terület fontossága és az ezért felelõs szervezet, illetve személy aránya a vállalkozás méretével nõtt, de elmaradt a korábban végzett hazai és külföldi kutatások értékeitõl.

Az ágazatokat tekintve legfontosabbnak a mezõgazdasági, a feldolgozóipari és kereskedelmi kkv-k tartották a logisztikát. A piaci hatókör bõvülésével (megye, ország, külföld), a vállalat növekedésével és innovativitásával a logisztika fontossága és az ezért felelõsök aránya is emelkedett. A logisztikai összköltség valamennyi elemérõl (szállítás-rakománykezelés, raktározás-tárolás, csomagolás, készlettartás, készlethiány, adminisztráció) a megkérdezett vállalkozások 61,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy erre nem költött. Tavaly a magyarországi kkv-k logisztikai összköltsége (költségeik arányában) 18,7 százalékot ért el, és a várakozásoktól eltérõen a nagyobb vállalkozások logisztikai összköltsége magasabb volt. A logisztikai összköltségszint magasabb volt, mint a hazai és a külföldi (például balti térségi, német, finn) kutatásoké. Bár a felmérés készítõi felhívják a figyelmet arra, hogy a módszertan (például fogalmak értelmezése), a minta is befolyásolhatta a becsléseket, melynek meghatározását nem könnyíti meg, hogy általában a rezsiköltségek között szerepel, és csak ritkán van külön költséghelye. A logisztikai összköltség szintje – a várakozásokkal ellentétben – a közös tevékenységet (például beszerzés, termelés, értékesítés) végzõknél magasabb volt, mint a „függetleneknél”. Az innovációt, piacváltást végzõ növekvõkre és a válságban lévõ vállalkozásokra is ugyanez volt igaz, illetve a logisztika fontossága megítélésének növekedésével is emelkedett a logisztikai összköltség szintje.

Ezt – a helyzetfelmérést készítõk feltételezése szerint – az is indokolhatja, hogy a logisztikai tevékenységek megnövekedett jelentõségével emelkedett az ezen költségek kimutatása iránti igény. A versenyelõnyforrásként a választékot vagy a szállítási határidõt megjelölõ vállalkozásoknak magasabb volt a logisztikai összköltségszintje, mint az árra összpontosítóknál. A logisztikai összköltség közel 38,8 százalékát a szállítási, mintegy 24 százalékát az adminisztrációs költségek, több mint 20 százalékát a raktározási- tárolási, 6,8 százalékát a készlettartási, 5,24 százalékát meghaladóan a csomagolási és 5 százalékát a készlethiányköltségek adták. A kis- és középvállalkozások 2008-as összköltségadatait és a minta reprezentativitását felhasználva a kkv-k logisztikai költségeinek egy százalékpontos csökkentése összességében évente ebben a szektorban mintegy 400 milliárd forintos tehercsökkenést jelentene. A magyarországi kkv-k tavaly a legnagyobb mértékben a szállítást, rakománykezelést (15,08 százalék), a szállítmányozást (6,79), a logisztikai informatikát (4,68) és a raktározás-tárolást (4) helyezték ki. Az értékek elmaradnak a korábbi magyar kutatások értékeitõl.

A legnagyobb logisztikai tevékenység- kiszervezõk a kereskedõ, mezõgazdasági és feldolgozóipari vállalkozások. A relatíve alacsony tevékenységkiszervezési szintek a logisztikai szolgáltatóknak elvileg a jelenlegi piac jelentõs (a szállítás-fuvarozásnál közel 3,5-szeres, a raktározásnál mintegy ötszörös) bõvülését hozhatnák. Ezt akadályozhatja, hogy a megkérdezett kkv-k e téren az elkövetkezõ öt évben nem számítanak változásra. A kérdés megítélésében az ellenérvek (például a szolgáltatás színvonala nem javulna, rejtett kiadások vannak, a költségek nem csökkennek, a folyamatok feletti ellenõrzés elvesztése, a szolgáltatóktól való függõség nõ) domináltak. Emellett a legnagyobb potenciált jelentõ feldolgozóipari és mezõgazdasági fõtevékenységû kkv-k közel fele a logisztikát alapvetõ képességének tekintette.

A Bertrans Cégcsoporton belül mûködik a Bertrans Zrt., amelyben a 3 fõ tevékenység folyik (újságpapír-kereskedelem, ingatlanhasznosítás, komplex logisztikai szolgáltatás), a Bertrans Sped Kft., amely a nemzetközi szállítmányozási tevékenységet végzi és a Bertrans Vámudvar Kft., ahol az Ügyfelek vámügyintézése történik. A Cégcsoport sikerének záloga az innovatív szemlélet, a rugalmas reagálás a változó – sokszor a napi rutinoktól jelentõsen eltérõ – piaci igényekre, valamint az elkötelezettség és a dinamizmus. Mindez elmondható a társaság közel kétszáz, kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó lojális alkalmazottjára, valamint több száz alvállalkozójára is. A Bertrans Zrt. idõben ismerte fel azt az akkoriban még új keletû lehetõséget, hogy egy olyan sokrétû szolgáltatást nyújthat a közepes és nagy regionális és mára már külföldi társaságoknak, amellyel a saját raktár- és kiszállítási tevékenységük kiszervezésével növelhetik profitjukat.

Partnereik felismerték, hogy egymásra épülõ szolgáltatásaik – raktározás, szállítás, copacking, vámszolgáltatás – együttes igénybevételével költséghatékonyabb módszert valósíthatnak meg. Ezzel a Bertrans Zrt. biztosította helyét a régió legversenyképesebb szolgáltatói élén, így biztos alapot teremtve a társaság további fejlõdéséhez. Logisztikai szolgáltatást végeznek az egyszerûtõl egészen a komplex szolgáltatásig, pl. Zalaegerszegen, a Zalai Nyomda Zrt. teljes logisztikáját végzik az alapanyag-beszállítástól kezdve a termelésellátásig, a készáru kezelését egészen a Partnerek kiszolgálásáig. A Bertrans Zrt. Partnerei között számos multinacionális cég is megtalálható, így a MARS Magyarország Kft. (raktározás, szállítás, komissiózás, copacking, kihelyezett vámszolgálat, nonstop rendelkezésre állás), az EURONICS (országos disztribúció, hetente kétszer lelátogatott bolthálózat, központi raktározás), a PEPSICO Inc. (dél-alföld és északnyugat-dunántúli disztribúció, naponta több ezer szállítási cím, raktározás, szállítás), a KNORR BREMSE (kelet-közép-európai OE és utópiaci vevõk kiszolgálása, több mint 20 ország ellátása), PHOENIX MECANO Kft. (raktározás, szállítás, komissiózás) is a megbízók elégedett és népes táborát gyarapítja. A Társaság kedvezõ földrajzi fekvése az egyik fõ erõssége, hiszen az autópálya, a repülõtér, több fõútvonal közelsége, a jugoszláv–bolgár–török–román–ukrán nemzetközi teherközlekedési útvonalak metszéspontjában található telephely, illetõleg a vasúti csatlakozási lehetõség mind-mind vonzó szempont a Partnerek számára. A Bertrans Zrt. az ISO 9001:2001 minõségirányítási, valamint az ISO 14001:2005 környezetirányítási rendszer követelményei szerint mûködik, mind a kecskeméti székhelyén, mind a zalaegerszegi „bástyáján”.

Csak Kecskeméten közel 30 000 m2-nyi korszerû, európai színvonalú raktárban történik a megbízók színvonalas kiszolgálása, ahol 2006 óta a minõsített NATObeszállítói címet is megszerezték. A Bertrans Zrt.-t továbbá 2008-ban Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központtá minõsítették. A komplex logisztikai tevékenységhez kapcsolódóan a vállalat a kecskeméti székhelyén 1996 óta vámudvart is üzemeltet, ezzel a logisztikai szolgáltatáson túl teljes körû vámügynöki szolgáltatást nyújt Partnereinek. A Bertrans Vámudvar Kft. birtokában valamenynyi egyszerûsített vámengedéllyel kitûnõ kapcsolatteremtõ képességgel rendelkezõ munkatársakkal bonyolítja vámtevékenységét, mindvégig a Partnerek érdekeit szem elõtt tartva. A kecskeméti telephelyen továbbá jelen vannak a vámhivatal munkatársai is. A Bertrans Cégcsoport nemzetközi szállítmányozási tevékenységét elsõsorban a fõvárosi székhelyû Bertrans Sped Kft. végzi, míg a nemzetközi viszonylatok mellett a belföldi, gyûjtõ-, illetve disztribúciós szállítmányozási feladatok ellátásával a Bertrans Zrt. kecskeméti irodája áll Partnerei rendelkezésére. Az elmúlt esztendõ jelentõs fejlõdéssel köszöntött be a Bertrans Zrt. életébe, mivel a MARS, a KNORR-BREMSE és a PEPSICO is lényegesen növelte megbízásaik tevékenységi körét, az ellátandó földrajzi területek nagyságát. A MERCEDES AG beszállítói körébõl néhány Megbízó az év derekától vált szerzõdéses partnerré, míg az iskolagyümölcs- program keretén belül a hazai termelõk által leszállított almák országos disztribúciója az általános iskolások körében hivatott népszerûsíteni az egészséges táplálkozást – ez utóbbi tevékenység szinte nonprofit jellegû. Ezeken felül több, jelenleg is tervezés alatt álló projekt fémjelzi a stratégiai tervezésben meghatározó szerepet betöltõ alkalmazottak rátermettségét, elhivatottságát. Fenti tevékenységeket Kállainé Litkei Zsanett logisztikai vezérigazgató- helyettes irányítja, magas fokú szakmai kvalitásairól, vezetõi vénájáról az elmúlt 2 évben elért sikerek festenek reális képet. Véleménye szerint a mai rohanó világban egy szolgáltató akkor lehet sikeres, ha a piac elvárásaival lépést tud tartani, képes fejlõdni, tovább tud lépni. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági válság hatékonyságnövelést, szervezet- és szerkezetátalakítást követelt meg a cégektõl, a változásokra gyorsan és határozottan reagáló vállalatok tudtak csupán talpon maradni. A Bertrans Zrt. számára a legfõbb érték a megbízói és vevõi elégedettség, a Partnerek igényeinek versenyképes áron és magas színvonalon történõ kielégítése. A logisztikai menedzsment Kállainé Litkei Zsanett vezetésével aktívan részt vesz a jövõ logisztikusainak képzésében egy helyi felsõfokú oktatási intézmény nemzetközi szállítmányozási szakának óraadó tanáraiként. A Bertrans Zrt. jövõbeni tervei között szerepel egy saját képzési központ kialakítása, amely a logisztika és szállítmányozás gyakorlatorientált oktatását tûzte ki célul.

Az egészségeséletmód-szemlélet és a sport szeretete sem ismeretlen a vállalat számára, mivel a Bertrans Zrt. többségi részesedéssel bír a kecskeméti futballcsapat (KTE) tulajdonosi körében. Mindamellett, hogy a társaság dolgozói és vezetõi hétrõl hétre lelkesen szurkolnak a lila-fehér gárdának, a mérkõzések és a sportközvetítések kitûnõ reklámfelületet biztosítanak mind a Bertrans Zrt., mind a kiemelt Támogatók számára. Rózsa Pál, a Bertrans Zrt. vezérigazgatója elmondása szerint a Bertrans Zrt. egyike azon vállalatoknak, amelyek a válságkezelést úgy képzelték el, – és ami a legfontosabb, meg is valósították –, hogy fejlesztéssel és új partnerek felkeresésével, bevonásával stabilitást teremtsenek a bizonytalanság ellenére. Ezzel nemcsak a régió, hanem az ország egyik meghatározó vállalatává váltunk a logisztikai szegmensen belül. Büszkén vallhatjuk, hogy szerzõdéses Partnereinkkel kimagaslóan jó viszonyt építettünk ki, amelyet minden újabb nap igazol. Mára valóság a 2005-ben megálmodott logisztikai központ, hiszen Kecskeméten közel 30 000 m2 raktárbázissal rendelkezünk, és véleményünk szerint Kecskemét és térsége várhatóan Közép-Európában is meghatározó logisztikai bázis lesz, hiszen ha megnézzük, 5-10 évenként 10-20 km-rel kerül Budapesttõl délre az ellátási lánc. Véleményünk szerint a közeljövõben a Kecskemét közelében megépülõ – elhaladó – M8-as autópálya lesz a következõ gyûrû, amely már az országhatárokon túlra is hatással lehet. Rózsa Pál elmondása szerint a nehéz évek után a tavalyi és az idei év a bekövetkezett fejlõdések, Partnereinkkel tovább erõsített együttmûködések, változások eredményeképpen már a stabilitás idõszakát eredményezték, a jövõ pedig újra a fejlõdésé. Reméli, hogy egyre több Mercedes-beszállító lesz a Partnerük és ehhez további alapot képez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP-3.2.1-07/1-2009-0001) pályázaton elnyert 730 millió forint, egy 1,5 milliárdos, 11 000 m2-es új raktár megépítésére. A beruházáshoz szükséges tõke megszerzése a mai helyzetben nem egyszerû feladat, hiszen a hétköznapok forgóeszköz-szükségletének biztosítása is tõkeigényes, és a bankok sem túl könnyedén lépnek ma „szövetségre”.

A magyarországi székhelyű, áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû vállalkozásokból 2009 után ismét összeállítottuk a száz legnagyobb árbevételû rangsorát, mely a többi toplistához hasonlóan szubjektív. A terület eltérõ értelmezései miatt néhány vállalkozás szerepeltetése megkérdõjelezhetõ. A listán található vállalkozások neve nem minden esetben cseng ismerõsen, mivel alapításuk óta elnevezésük átlagosan legalább egyszer megváltozott.

A KSH adatai alapján 2009. december 31-én 15,9 ezer áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû társas vállalkozást regisztráltak (2008. december 31-én 15,4 ezret tartottak nyilván), ennek csak töredéke szerepel a listán, azonban ezek a szektor öszszesített árbevételének több mint a felét adták. Az 1484,6 milliárd forintos együttes forgalmuk a 2008. évi adatnál 4,8 százalékkal volt alacsonyabb, és a százból már csak 35 vállalkozás tudta növelni az árbevételét (egy évvel korábban még 68). Ez elsõsorban a válságnak tudható be, ahogyan az is, hogy tavaly 27 vállalkozásnak volt negatív az adózás elõtti eredménye. A listát a szállítmányozók (egyéb szállítást kiegészítõ szolgáltatás) dominálják 44 százalékkal, ezt a közúti fuvarozók 26, a raktározást, tárolást végzõk 11 százalékkal követik. Emellett a legnagyobbak között négy-négy postai-futárpostai és légi szállítást kiegészítõ, három-három vasúti és szárazföldi áruszállítás, két légi áruszállítás, valamint egy-egy csõvezetékes, belvízi szállítás, illetve rakománykezelés fõ tevékenységû vállalkozást is találhatunk. A top 100 tagjaiból 51 budapesti, 26 Pest megyei székhelyû, ezek korlátolt felelõsségû (76 százalék), illetve részvénytársaság (24 százalék) formában mûködnek.

Az Áruszállítás, raktározás top 100 2009-es üzleti évük értékesítés nettó árbevétele eredménye alapján rangsorolja a magyarországi székhelyû, áruszállítás, raktározás fõ tevékenységû vállalkozásokat, feltüntetve a 2008-as árbevételt, az adózás elõtti eredményadatokat és a TEÁOR ’08 szakágazati megnevezés szerinti fõ tevékenységet is. E fõ tevékenységi körök – a személyszállítás (például Malév Zrt., Volán-társaságok) kivételével – megegyeznek a H nemzetgazdasági ágba tartozó szakágazatokkal. A listán szereplõ, 2009-ben konszolidált éves beszámolót készítõk 100 százalékos tulajdoni hányadában lévõ vállalkozásokat a lista nem tartalmazza (például a MÁV Zrt. esetében a Záhony-Port Zrt.-t). A listán a konszolidációhoz szükséges információk hiányában meghatározó csoportok (például DHL, Waberer’s) több vállalkozása is szerepel. Az adatok forrása a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremûködõ Szolgálat. A lista kialakításánál a teljességre törekedtünk: korábbi beszámolói alapján feltételezhetõen ebbe a körbe tartozna a Federal Express Corporation fióktelepe is, amelyrõl a lista összeállításakor a naptári évtõl eltérõ üzleti éve miatt vagy adatszolgáltatás hiányában 2009-es adataink sajnos nincsenek.