A Gebrüder Weiss portfólióját egy új darabáru-szállítással kapcsolatos szolgáltatással egészíti ki Németországban, Belgiumban és Hollandiában.


A GW pro.line date 16|12|10 terméknek köszönhetően áruját előre egyeztett napon, meghatározott időpontban veheti át. A házhoz szállítás az ügyfél kívánságának megfelelően 10, 12 vagy 16 óráig történik – három napon belül az áru fogadó szállítmányozóhoz történő megérkezéséhez képest. A GW pro.line termékcsalád bővítésével a szállítmányozási és logisztikai vállalat ügyfeleinek személyre szabott árudisztribúciót kíván biztosítani. „Ügyfeleink ma már feltételezik a gyorsaságot“ - magyarázza Walter Konzett, a Gebrüder Weiss szárazföldi szállítmányozási termékmenedzsmentjének vezetője. A potenciál optimalizálásának kulcsa a szállítmányozási szolgáltatások személyre szabhatósága. „Eddig az új szolgáltatás olyan út irányába mutat, amelyen a továbbiakban szívesen haladnánk.“ 

A hazai logisztikai központok már a 90-es években is megfogalmazódott szorosabb együttműködése (például közös információs platform kialakítása, áruforgalmak közös kezelése) még nem működik – véli Karmazin György, a BI-KA Kft. tulajdonos- ügyvezető igazgatója. A verseny, versengés még mindig jobban megtalálható.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) tagjaként a napi operatív munkavégzés során egyelőre szerények az együttműködési területek a többi logisztikai központtal vagy szolgáltatóval – mondta lapunknak Karmazin György. Az MLSZKSZ-ben kezdeményezett közös beszerzési összefogásnak látja az eredményét, de az áruforgalmak összehangolt kezelése még nem tudott megvalósulni. Ennek több oka van. Ezt a folyamatot a logisztikát érintő magyar szabályozórendszer sem támogatja.

Elindultak azonban már olyan alulról jövő kezdeményezések és megállapodások, amelyek pont ezen hiányosságok ellen hatnak, például az MLSZKSZ a tagvállalatokat képviselve és összefogva jelenik meg országos hatóságok felé mint szolgáltatóhálózat, és egységes feltételekkel kínálja a tagvállalatok szabad kapacitásait és azok hasznosítását. Többek között ezt a tevékenységet kívánja a jövőben is folytatni annak érdekében, hogy közös üzletek, közös piaci fellépések jelenjenek meg a szervezeten belül. Emlékeztet arra, hogy eredetileg 13 logisztikai központot jelöltek ki Magyarországon a 90-es évek végére. Időközben azonban világossá vált, hogy ez a „központi” elképzelés (kutatási eredmény) nem adott elegendő alapot a kialakításhoz.

A logisztikai piac szereplői és a nagy árukibocsátó cégek sokkal nagyobb hatással voltak a struktúrára, mint amire számítottak a munkacsoport tagjai. A szolgáltató központok a transzeurópai folyosók mentén – főleg Budapesten és környékén, illetve a Hegyeshalom–Záhony vonalon – alakultak ki, és elsősorban piaci szempontok alapján jelölték ki a működési területüket. Kormányzati, illetve önkormányzati befolyással működő logisztikai központok is megtalálhatók az országban, bár ezek piaci részaránya csekély. A magyarországi logisztikai szolgáltató központokat működtető vállalatok hatékony kooperációjának megvalósítására, a közös érdekek mentén kialakítandó együttműködési folyamatok koordinálására 2002-ben hozták létre az MLSZKSZ-t. A szakmai szervezet célja a gazdasági tevékenységeket segítő logisztikai szolgáltatások nyújtásának az összehangolása, valamint a közlekedéspolitikai irányelvekben megfogalmazott környezetbarát áruszállítási rendszerek kialakításának a koordinálása. Ezek megvalósítása érdekében a szövetség feladata, hogy kezdeményezze és szervezze tagjainak összehangolt fellépését a hazai logisztikai szolgáltatói tevékenység szabályainak egységesítése, szakmai színvonalának emelése és a nemzetgazdasági szempontból fontos jellegének elismertetése érdekében.

A szervezet az elmúlt időszakban szakmai konferenciákat szervezett, közös beszerzéseket hajtott végre, és a tagvállalatok szakmai érdekeit képviseli a kormányzat felé a Logisztikai Egyeztető Fórumon (LEF) keresztül. Azok a célok azonban, melyek a 90-es években is már megfogalmazódtak – mint a logisztikai központokat működtető vállalatok együttműködésének kialakítása és támogatása – nem nagyon működik – mondta a szakember –, nem tud rá jó példát a gyakorlatból. Az együttműködés megvalósításának problematikája kapcsán megemlítette a „co-opetition” fogalmát, amely a competition (verseny, versengés) és cooperation (együttműködés) szó kombinációjából jött létre, utalva arra, hogy a két tevékenység egyszerre lehet jelen az azonos területen működő piaci szereplők között.
Jelenleg a logisztikai központban működő szolgáltató cégek különböző költségek mellett alakítják ki áraikat. Például a helyi építményadók jelentősen eltérhetnek az egyes városokban, van, ahol négyzetméterenként évi 200 forint költséggel számolhatnak a szolgáltatók, míg máshol ennek az ötszörösét meghaladó értéket is kénytelenek elfogadni. Ezek a különbségek jelentősen befolyásolják az adott régióban kialakítható piaci árakat, többek között versenytorzító hatásuk van, és szinte ellehetetlenítik az együttműködés lehetőségét. Ezért ezen a területen is szükség lenne a közös fellépésre – fogalmaz a szakember, aki szerint verseny, versengés még mindig jobban megtalálható a mindennapokban, mint az együttműködés. Hogy a „cooperation” minek a hatására erősödik majd fel, nem tudja, de úgy véli, talán a 2012-es év választ ad erre is.

Az MLSZKSZ által kidolgozott kritériumrendszer a logisztikai szolgáltató központok különböző kategóriái közé való bekerülés feltételeit, a teljesülés ellenőrzését és a monitoring rendszerét szabályozza, illetve biztosítja, hogy a paraméterek pontosan mérhetők legyenek. Ezek alapján folyamatosan működik a minősítés. A kategóriánkénti minősített logisztikai szolgáltató központok (LSZK) aktuális listája:

Intermodális LSZK
-Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.
- BILK Logisztikai Zrt., BILK Kombiterminál Zrt.
-Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.
-Delog Kft.
-GlobalLog Kft.
-MÁV Kombiterminál Kft.
-GYSEV Zrt.
-Logisztár Kft.
-Magtárház Kikötő Kft.
-Kelet-Trans 2000 Kft.
-Transit Speed Kft.
-Záhony Port Zrt.
-TÉKISZ Zrt.
-Bertrans Zrt.
-Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft.
- Depo Logisztikai Központ Kft.

Regionális LSZK
-ÁTI Depo Zrt.
- Harbor Park Ingatlanfejlesztő Kft.
-Győr–Gönyű Kikötő Zrt.
-Magyar Területfejlesztési és Vagyonkezelési Társaság
-Transfer-R Kft.
-M3 Logisztikai Kft.
-BI-KA Logisztika Kft.

Helyi LSZK
-Raksped Kft.
-Real-Amnon Kft.
-Agro Boy Kft.
-Kanizsa Sprint Kft.
-R. Quehenberger Spedition Kft.
-Teva Magyarország Zrt.
-Raabersped Nemzetközi Szállítmányozási Kft.
- Agro Boy Kft.
-Czett-Trans Kft.
-Reiso-Hungária Kft.

növekvő igények kiszolgálására anyacégük, a Maersk Line az eddigi legnagyobb hajóját állította rendszerbe Ázsia és Koper között – jelentette be a szállítmány szlovéniai kikötőbe érkezése alkalmából tartott tájékoztatón Hernád Ágnes, a Maersk Hungary Kft. ügyvezetője.

A hajó teljes kapacitását kihasználták, amely ezer konténeregységgel meghaladta az útvonalon 2,5 éve folyamatosan közlekedőét. A dán anyacégnek mintegy 600 hajója és négymillió konténere van. A világ 125 országában 325 irodával vannak jelen. A húsz éve létrehozott magyar leánycég feladata a helyi export- és importszállítás intézése. A Maersk Hungary tavaly 26 500 konténeregységet vitt tengerre, és 47 ezret hozott be, ezzel a magyar tengeri szállítási piac 40 százalékát adta. Az ázsiai import a koperi kikötőbe érkezik, onnan naponta hozza vonat a konténereket Budapestre. A célállomás a csepeli szabad kikötőben lévő Mahart-terminál. A tervezett megérkezéshez képest a társaság pontossága 97 százalékos. A cég garantált szállítási időt vállal pénzfizetési garanciával. Tapasztalataik szerint a pontosság fontosabb az árnál ügyfeleik – többek között különböző gyártó cégek, szupermarketek beszállítói – számára.

Mivel az élettartam során felmerülő költségek egyre nagyobb befolyással vannak a felhasználókra, ma már hajlandók nagyobb beruházásokra, hogy az anyagmozgató géppark fenntartása középtávon és kiszámíthatóan megtérüljön. A bérleti konstrukciók is egyre inkább előtérbe kerülnek, egyrészt az új berendezések finanszírozási nehézségei miatt, másrészt, mert a bérelt géppark üzemeltetése havonta fixen kalkulálható, előre jól tervezhető és kiszámítható költséget eredményez.

Horváth Zoltán, a Jungheinrich Kft. ügyvezető igazgatója szerint láthatóan erősödik a minőségi szervizszolgáltatásra igényt tartó ügyfélkör, és hozzájuk kapcsolódóan a gazdasági környezetnek és finanszírozási nehézségeknek köszönhetően egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőségi, megbízható szervizszolgáltatás. Az elmúlt évben a nagyvállalatok a „használati” irányba mozdultak el, ami azt jelenti, hogy az anyagmozgató gépeket inkább bérlik a hozzá tartozó teljes körű szolgáltatással vagy annak nagyon szűkített formájával, esetenként szervizszolgáltatás nélkül.

További tendenciaként említette az automatizálás, valamint az energiahatékonyság kérdését is. Az automatizálás az anyagmozgatás területén is egyre fontosabb szerephez jut, hiszen a teljes vagy részben automatizált rendszerek nemcsak a raktári munkavégzés színvonalát befolyásolják pozitív irányban, hanem ezzel a hosszabb távon megtérülő beruházással a működési költségek is jelentősen csökkenthetők. Az ügyvezető igazgató szerint a tudatos és átgondolt felhasználóknál a korszerű zöldtechnológiák is egyre népszerűbbek, hiszen ezek alkalmazásával közvetlenül és jelentősen befolyásolhatók az energiaköltségek. „Aki a raktárát nem helyezte új alapokra, az igazán hátrányban van – mondta Horváth Zoltán. – Aki az aktuális igényeknek nem felel meg – például az internetes vásárlásnál egyre kisebbek a csomagolási méretek – az vesztett, mert túl drága neki a raktározás.

Amit korábban sokkal nagyobb csomagokban tároltak és szállítottak, az ma mind atomjaira hullott. Egy klasszikus példa a fogkefe, amelyet az interneten rendelek. Ma este vagy legkésőbb holnap délelőtt már nálam van. És nem raklapon szállítják, hanem valahol egyenként kommissiózzák és utána adják fel. Ez megváltoztatta a raktári folyamatokat.” A szakember a korábbi évek tendenciájában nem vár jelentős változást, az elmúlt kétévi mérsékelt növekedésére számít az idén is. Tapasztalata szerint jelenleg a raktárral rendelkező cégek 10 százaléka optimalizálja belső logisztikáját, a többiek a bizonytalan jövő okán a fejlesztési és beruházási megszorításokat választották a takarékosság egyik eszközének, sok esetben ezzel kontraproduktív hatást érve el. A gazdasági lehetőségek változása miatt az ügyfelek továbbra is nagyfokú rugalmasságot várnak el a piacon mind a bérleti és lízingkonstrukciók, mind a pénzügyi megoldások tekintetében.